Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-22 / 295. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2015. december 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovénia: elvetett melegházasság Spanyol politikai átrendeződés Véget ért a konzervatívok és a szocialisták 33 éven át tartó hegemóniája a belpolitikában Ljubljana. Elutasították a Szlo­véniában rendezett vasárnapi népszavazáson az azonos nemű párok közötti házasságot enge­délyező, korábban a parlament­ben már megszavazott törvényt, amely megteremtette volna a párok örökbefogadási jogát is. A szlovén választási bizottság adatai szerint a szavazatok 98%- nak feldolgozottsága mellett a nemmel szavazók aránya 63,12%-ot tett ki, mig az igennel voksolók aránya 36,71 % volt. A törvény visszavonásának nem­csak a többség voksa volt a fel­tétele, hanem az is, hogy a sza­vazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis minimum 340 ezer szavazópolgár nemet mondjon a törvényre - végül 380 149 szavazatra jogosult ál­lampolgár tette meg. (MTI) Fontos körzet került a tálibok kezére Kandahár. Lerohantak egy stra­tégiailag fontos körzetet a tálibok a dél-afganisztáni Hilmend tar­tományban. A tálibok többnapi harc után foglalták el Szangin körzetet. Az afgán fegyveres erők február végén szorították ki őket erről a területről. Az afgán hadsereg létesítményei nem ke­rültek az iszlamista felkelők ke­zére, az összecsapások továbbra is folynak. Hilmend tartomány a tálibok számára nagy jelentő­séggel bír, ugyanis ott állítják elő a világon a legtöbb ópiumot. Öngyilkos merényletet hajtott végre egy amerikai-afgán közös katonai járőr ellen egy motorke­rékpáros támadó a bagrami légi támaszpont közelében, a táma­dásban hat katona meghalt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A kormányzó Néppárt győzedelmeskedett vasárnap, a legdrámaibb voksoláson, amit a demokratikus átmenet óta rendeztek Spanyolország­ban, de az igazi győztesek az eddigi kis pártok. A konzervatív Néppárt (PP) meg­nyerte ugyan a spanyol parlamenti választásokat, azonban a 350 fos par­lamentben mindössze 123 helyet szerzett, azaz nem kormányozhat egyedül. A spanyol törvényhozás felsőházában, a szenátusban viszont megtartotta korábbi abszolút többsé­gét a Néppárt. A második legtöbb mandátummal a szocialista párt (PSOE) alakíthat majd frakciót az új parlamentben. A szavazatok 22,18%- a 90 képviselői helyet jelent a szá­mukra. Ezzel a párt történetének leg­rosszabb választási szereplését pro­dukálta. A 350 fos törvényhozásban a baloldali Podemosnak (Képesek vagyunk rá) 69 képviselője foglalhat helyet, míg a Ciudadanos (Polgárok) nevű liberális középpárt 40 képvise­lője ülhet a parlamenti patkóban. Mindkét párt először indult a parla­menti választásokon. Megtört a hegemónia A törvényhozásba a választásokon 10 párt jutott be. A Katalán Köztár­sasági Baloldal (ÉRC) 9, a szintén katalán Demokrácia és Szabadság párt 8, a Baszk Nemzeti Párt (PNV) 6 mandátumot szerzett. Az Egyesült Baloldal (IU) 2, a baszk EH Bildu 2 képviselői helyet nyert, a kanári- szigeteki nacionalista pártszövetség egy képviselőt delegálhat a nem vég­leges adatok szerint. Ezzel az eredménnyel megtört a konzervatívok és a szocialisták több Pedro Sanchez, a szocialisták vezére a választások után. Megingott Mariano Rajoy kormányfő pozíciója. (sita/ap) mint 30 éven át tartó hegemóniája a spanyol belpolitikában. A győztes párt nem szerezte meg a stabil kor­mányzóképes többséget a választá­sokon, ezért együttműködést kell ke­resnie a többi párttal. Erre csaknem egy hónapja lesz, mert az új spanyol parlament január 14-én tartja alakuló ülését. Eddig koalíciós partnerként a jobbközép Ciudadanos került szóba, ám Albert Rivera pártelnök a múlt héten nem sok jóval biztatta Rajoyé- kat. Anotni Gutiérrez-Rubí politikai elemző szerint azonban nem szabad messzemenő következtetéseket le­vonni a kampányidőszakban tett ki­jelentésekből, hiszen az állásponto­kon sokat finomíthatnak a választási eredmények. „Történelmi jelentő­ségű esemény, hogy két olyan politi­kai tömörülés is bekerül a parlament­be, amely négy éve még nem létezett országos szinten. Az emberek válto­zást követelnek. A politikai paletta átrendeződése zajlik” - tette hozzá Rubí. Akárhogy is alakul a Néppárt sorsa, az biztos, hogy a Podemos és a Ciudadanos szereplése sokat elárul arról, hogy miként éreznek a spanyo­lok: elegük van a Néppárt és a szoci­alisták uralta, több mint három évti­zede tartó „kétpárt-rendszerből”. A hagyományos pártokba vetett bizal­mat még inkább megrendítette a vi­lággazdasági válság: a szocialisták kezdték, a néppárt pedig folytatta a megszorító intézkedéseket, a lakos­ság negyede mindeközben munka- nélkülivé vált, és ezrek kerültek az ut­cára, miután nem tudták tovább tör­leszteni a hitelüket. A kormánypártot érintő korrupciós botrányok sora már csak hab volt a tortán. Új reményt ígérnek Spanyolországnak stabil kor­mányra van szüksége, és aki meg­nyeri a választásokat, annak meg kell próbálnia stabil kormányt alakítania -jelentette ki tegnap Mariano Rajoy kormányfő, a választásokon győztes Néppárt elnöke. A politikus köszö­netét mondott annak a több mint hét­millió választónak, akik szavazatuk­kal hozzájárultak, hogy a PP tovább­ra is az első számú politikai erő ma­radjon Spanyolországban. Pablo Ig- lesias, a baloldali Podemos főtitkára szerint a választások azt mutatják: ők az első számú politikai erő Kataló- niában és Baszkföldön, és mint ilyen, az egyetlen, amely képes megoldani a területi feszültségeket. Hangsú­lyozta, hogy „elkerülhetetlennek és halaszthatatlannak” tartja az alkot­mány reformját, valamint a válasz­tási rendszer hozzáigazítását a spa­nyol valósághoz. „A beletörődésnek vége” - jelentette ki Albert Rivera, a Ciudadanos liberális középpárt el­nöke, hangsúlyozva, hogy Spanyol- országban a remény és az illúzió kor­szaka veszi kezdetét. Felidézte, hogy szinte napra pontosan egy évvel ez­előtt hozta meg azt a hatalmas és bá­tor döntést ez a katalán párt, hogy el­indul az országos parlamenti válasz­tásokon. (MTI, NQL) Párizsi terror: belga letartóztatások Párizsban mára nagyobb vasútállomásokon is átvilágítják az utasokat (sita/ap) Eredménytelen a jemeni béketárgyalás Genf/Dubaj. Eredmény nélkül zárultak a jemeni konfliktusról Svájcban tartott béketárgyalások, miközben az országban a névle­ges fegyverszünet ellenére a hét végén is heves harcok folytak. Az egyeztetések kitűzött célja tartós fegyverszünet elérése volt. Az egyeztetéseket január 14-én folytatják -jelentette be Iszmail Ould Sejk Ahmed, az ENSZ-nek a jemeni polgárháború ügyében illetékes különmegbízottja. Március, vagyis a szaúdi veze­tésű katonai beavatkozás kezdete és a harcok kiéleződése óta közel 6000 halálos áldozatot követelt a jemeni polgárháború. (MTI) Három öngyilkos gyerekmerénylő Abuja. Három öngyilkos gye­rekmerénylő pokolgépes táma­dást hajtott végre az északkelet­nigériai Bomo tartomány egyik katonai ellenőrző pontja ellen. A támadások során a 10 és 15 év közötti merénylők és további hat ember vesztette életét, és leg­alább 24-en megsebesültek. A tartományban vasárnap a had­sereg a Boko Haram terrorszer­vezet 12 fegyveresével végzett egy katonai műveletben. (MTI) A belga hatóságok őrizetbe vettek és kihallgattak egy testvérpárt a Párizsban november 13-án végrehajtott vérengzésekkel kapcsolatos nyomozás keretében. Brüsszel/Párizs. Az RTBF álla­mi televízió a belga szövetségi ügyészségtől kapott információkra hivatkozva jelentette, hogy a rend­őrségi akcióra Brüsszel központjá­ban, a Dansaert negyedben került sor, a házkutatást egy lakóház hatodik emeletén végezték, addig a lakóknak el kellett hagyniuk az épületet. Eric Van Der Sypt, a szövetségi ügyész­ség szóvivője elmondta: a két test­vért kihallgatás céljából vették őri­zetbe, a rendőrségi akció a november 13-i párizsi merényletsorozattal kap­csolatos nyomozás keretébe illesz­kedik, s nem azért mozgósították a rendőrséget, mert az e vérengzések­kel összefüggésben körözött Salah Abdeslamot remélték volna elfogni. Az ország első számú körözött sze­mélyének számító Salah Abdeslamot még mindig nem sikerült kézre kerí­teni. A magát Yassine Baghlinak is nevező belgiumi születésű férfi ellen a terrortámadásokat követően Belgi­um nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de azóta is szökésben van, és azt sem tudni biztosan, hogy még Eu­rópában van-e. A belga rendőrség ál­tal első számú közellenségként aposztrofált fiatalember két testvére közül Ibrahim öngyilkos merénylő­ként robbantotta fel magát a párizsi Bataclan koncertteremben, a mási­kat, Mohamedet pedig a merénylet­sorozatot követő hétvégén őrizetbe vették a brüsszeli Molenbeekben. Újabb gyanúsított után kutat a bel­ga rendőrség a vasárnap éjjel végre­hajtott rendőrségi akciót követően. A szóban forgó személy a párizsi táma­dások során küldött mobiltelefonos szöveges üzenetek elemzése révén került a hatóságok látókörébe - írta a La Libre Belgique belga napilap teg­napi internetes kiadása. A párizsi ter­rortámadások éjszakáján talált két kidobott mobiltelefon adatainak fel- használásával, valamint számos tele­fonhívást és SMS-t elemezve a fran­cia és a belga rendőrség együttmű­ködése során egy újabb gyanúsított ellen indítottak körözést. A belga lap szerint a támadások éjszakáján több szöveges üzenetet is váltottak az el­követők egymás, illetve a feltétele­zett főszervező, Salah Abdeslam kö­zött. A hívásokat és a szöveges üze­neteket elemezve tudni lehet, hogy az elkövetők közvetlenül a támadások előtt is kapcsolatban voltak Belgi­umban tartózkodó társaikkal. (MTI) Több a kitoloncolt menekült Berlin/Bécs. Németország­ból az idén november végéig több mint 18 ezer elutasított mene­dékkérőt toloncoltak ki, míg ta­valy egész évben 10,3 ezret - áll a szövetségi belügyminisztérium kimutatásában. A legnagyobb arányú növekedést Bajorország­ban regisztrálták, ahol a tavalyi 1007-nek több mint a háromszo­rosára, 3643-ra emelkedett a ki­toloncolások száma. A kitolon­colások száma a szövetségi szin­ten tapasztalható nagymértékű emelkedés ellenére továbbra sem jelentős a Németországba érkező menedékkérők számához ké­pest. November végéig 964 574 ezer menedékkérőt regisztráltak. Évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni Ausztria, többet nem lehet ésszerűen elhe­lyezni - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár. Ha már sátrakat kell felállítani, az azt jelenti, hogy a befogadási ka­pacitásának határaihoz jutott az ország - vélekedett az alkancel­lár, aki az uniós határok mielőbbi védelmét is szorgalmazta. Mit­terlehner leszögezte: a megol­dással nem lehet várni februárig, hiszen márciusban érkezhet a menekültek következő nagy csoportja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents