Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-21 / 294. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. december 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Éljünk tovább! Ha autóba ülsz, fél lábbal a temetőben vagy, fél lábbal a börtönben KOCUR LÁSZLÓ inte nem múlik el hét, hogy ne történne va- 1J lamilyen borzasztó ÉLJ baleset az utakon. A múlt hétvégén két, emberéletet is követelő frontális ütközés volt, s idén december elejéig összesen 12 564 közlekedési baleset történt. Az emberek az ilyen tudósításokat olvasva egy pillanatra elborzadnak, szömyülködnek egyet, de vezetési szokásaikon kevesen hajlandók változtatni. Tomáš Bella újságíró kolléga tréfásan megjegyezte, elkerülhetnénk a közlekedési baleseteket, ha a megengedett sebesség felső határát 30 km/órában határoznánk meg. A törvényhozásban egy ilyen javaslat valószínűleg csekély támogatást kapna, és nem csak amiatt, mert a parlamentben található autók lóerőszáma meghaladja a Nagytapolcsá- nyi Nemzeti Ménesét. A gyorshajtás mellett azonban számos oka is van a balesetek növekvő számának. Ezek egy részét a sofőrök nem tudják befolyásolni. A nagyvárosokban és a nagyobb városokban ilyen az úthálózat általános leterheltsége. Városaink nem ennyi autóra lettek tervezve. Közlekedési dugók sokféle okból keletkezhetnek, de elsősorban sok autó kell hozzá... A másik ilyen az utak állapota, foként az alacsonyabb osztályúaké. Erről bizonyosan minden gépjárművezetőnek van személyes tapasztalata. Ha egy kátyús „kalandpályán” való haladást még valamilyen rendkívüli körülmény bonyolít, könnyen kész a baleset. A balesetek legsérülékenyebb résztvevői a gyalogosok és a kerékpárosok. Idén decemberig 241 gyalogos és biciklis vesztette életét közlekedési balesetben. Vannak falvak Szlovákiában, ahol ennél kevesebben élnek... Az áldozatok közül sokan láthatatlanul mentek a halálba, rossz látási viszonyok mellett ütötték el őket, úgy, hogy ruházatukon nem viseltek fényvisszaverő elemet. Ép ésszel felfoghatatlan, hogy olyan emberek járnak közöttünk, akik nem hajlandók saját testi épségük megóvására pár centet fordítani, mikor a különböző fényvisszaverő elemeket helyenként már utánunk is dobják. Csak fel kellene venni... Az infrastrukturális okoknál jóval gyakrabban történik baleset az emberi figyelmetlenség és felelőtlenség miatt. A minap egy kamion kis híján letarolt egy buszmegállót egy Pozsonyhoz közeli településen, mert a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje az ütközést egy autóval, amely elsőbbségadás nélkül hajtott ki elé. Miért nem lehet megállni egy stoptáblánál? Ez okozta egyébként az egyik hétvégi halálos balesetet is. Gyerek, amikor beülsz az autóba, fél lábbal a temetőben vagy, fél lábbal meg a börtönben - figyelmeztetett két évtizeddel ezelőtt autósiskola-oktatóm. Nekem eddig szerencsém volt, egyelőre mindkét helyszínt sikerült elkerülni. De nem mindenkinek. A kedves olvasó hócipője valószínűleg tele van azzal, hogy karácsony előtt mindenki az érzelmeire próbál hatni, de amikor elfordítjuk a slusszkulcsot, hogy még gyorsan vegyünk pár ajándékot, gondoljunk arra, a szembejövőket is várják valahol. Muszáj nyalni a hátsó felét. A thaiföldi királyi ebről bélyegsorozatot is kiadtak (Facebook) Ha megsérted a király kutyáját Hűséges, bátor, és Thaiföld új filmcsillaga: ő nem más, mint az uralkodó, Bhumibol Abdul- jadedzs kutyája. A királyi ebről készült rajzfilm igazi kasszasiker lett a politikailag ingatag országban, viszont a kutya „megsértése” miatt három év börtönre ítéltek egy férfit. Tongdaeng kóbor kutya volt. A király 1998-ban fogadta be, s a palota arra használja, hogy az uralkodó tanácsait „elvigye a nép közé”, a rajzfilm is erre épül. Thaiföld mélyen megosztott a tavaly májusi katonai puccs óta, és a nemzeti egységet megtestesítő 88 éves királyt kórházban ápolják, egészségi állapota miatt nagy a bizonytalanság. A politikai elit a hatalomért és a befolyásért harcol, a monarchiához hű katonai kormány pedig igyekszik egységet erőltetni a népre. Bhumibol király gazdasági és társadalmi tanításai országszerte ismertek, és félistenként tisztelik. Nem véletlenül: Thaiföldön van érvényben a világ egyik legszigorúbb felségsértési törvénye, amely lehetetlenné teszi az uralkodó bármilyen bírálatát s még a szerepéről szóló vitát is. A rajz három történetet mesél a király által 2002-ben írt, érzelmekben gazdag könyv alapján, amelyből az egész ország megismerhette a jószágot. A király példázatnak is szánta a művet, hogyan kell viselkedniük hálás alattvalóinak. A rajzfilm 4 millió euróba került, és egyelőre a második legnépszerűbb film a thaiföldi mozikban. A múlt héten a katonai törvényszék egy férfit azért ítélt el felségsértés címén, mert becsmérelte a király kutyáját. Azzal merítette ki a felségsértés tényállását, hogy egy manipulált fotót osztott meg az interneten, amely „illetlen” pózban ábrázolja a király kutyáját. Emellett lájkolt egy képet, amely a vád szerint előnytelen az uralkodóra nézve. A férfi börtön- büntetésének másik oka, hogy megosztott egy képet, amely olyan feltételezett korrupciós hálót ábrázol, amely a katonai kormányzatot is érinti. A hatóságok letartóztattak egy másik férfit is, aki szintén lájkolta a korrupciós ábrát. O éppen sérvműtétre várt, szinte a műtőasztalról vitték el. Felségsértés miatt ítéltek hét év börtönre egy nőt a katonai kormányzatot bíráló egyetlen internetes bejegyzés miatt. A gyerekeit egyedül nevelő nő bűnösnek vallotta magát, ezért eredetileg 14 éves büntetését megfelezte a bíróság. A király kutyáját érintő ügyről az egyik helyi lap is beszámolt, majd a következményektől tartva eltávolította honlapjáról a cikket. Az International New York Times thai kiadása is törölte a királyi kutyáról szóló tudósítását, ez már a harmadik thai témájú cikk volt a hónapban, amelyet a lap visszavont. (MTI) I 5 Posztkommunista határok MOLNÁR NORBERT A a biztosan tudjuk, hogy miről fog szólni a jövő év |TTpSzlovákiában. A választásokról és az új kormány m ■ összeállításáról. De miről szólt az idei év itt, K.- JĽ. mk m A Európában? Az éretlenségünkről, a kicsinyességünkről és az önzésünkről. Amikor az Európai Unió tagjává váltak a visegrádi országok, részben indokolatlan eufória uralkodott a négy ország társadalmában. Ezt tudatosan táplálták a politikusok is. K.-Európa 15 évvel korábban rázta le magáról a kommunista igát. 2004-ben erősen élt a népben az állam mindenhatósága, vagyis azt remélte, minden problémát megold helyette. S ha nem az állam, majd az unió. Hiszen ez az unió jobb klub, mint a szovjet volt. A nép és a politikusok mindezt úgy képzelték el, hogy semmit sem kell tenni, innentől fogva élvezzük az EU előnyeit, szelektíven válogathatunk a kínálatból, s ami nem tetszik, azt nem tesszük magunkévá. Ezt az érzést a politikusok még tovább erősítették azzal, hogy elhitették a néppel, a csatlakozási tárgyalások folyamán lezárt fejezetekkel gyakorlatilag mindent teljesítettünk, innentől fogva csak a torta, csak a hab. Szlovákia egy kicsit más helyzetben volt a Mečiar-korszak miatt, így nekünk sokkal nagyobbat kellett harcolnunk önmagáért a csatlakozásért, hogy aztán 2009-re a legjobb tanulóvá váljunk, és schengenestül, eurós- tul mindent teljesítve, a visegrádiak közül a mai napig egyedüliként, teljesjogú tagjává váljunk az uniónak. Nyugodtan leírhatjuk, hogy a Mečiar-korszaknak köszönhetően, hiszen ennek az országnak sokk kell ahhoz, hogy teljesíteni tudjon, s ha nincs Mečiar soft-diktatúrája, akkor Szlovákia sokkal egyszerűbb, de kockázatosabb utat járt volna be. A többi visegrádi most próbálgatja ugyanazt, amin Szlovákia ’98-ban túllépett. De naivak lennénk, ha nem vennénk észre, hogy a Fico-korszak is valamilyen szinten visszakacsintás a kilencvenes évekre, csak éppen még nem annyira láthatóan, mint a többi országban. De ami késik, nem feltétlenül múlik. Jövőre választunk. Idén a csipegetés és a bunkóság időszakát éltük. Míg Európa jobbik fele komótosan ugyan, de emberi mivoltát nem feladva próbálta megoldani az év legfontosabb problémáját, a menekültkérdést, mi, itt K.- Európában a dühöngő kis negatív törpe szerepében mondtunk sorozatosan nemet arra, amit Európa akart ebben a kérdésben, s ami még csak különösebben meg sem terhelt volna bennünket. Állami hirdetések jelennek meg a menekültek ellen, aláírásokat gyűjtünk szerencsétlen sorsú emberek ellen, folyamatosan unióellenes szövegeket nyomatunk felsőbb politikai szinteken. Mire jó ez? A német külügyminiszter már nyíltan beszél arról, hogy a különutasok nem lesznek a schengeni rendszer részei, vagyis az unió által kínált egyik legnagyobb pozitívumot veszíthetjük el. Mindezt azért, hogy önző, ostoba politikusok a saját céljaik eléréséért akár az ország lakosságának is ártsanak. A lakosság intenzív bólogatása mellett. Na és azért, mert mi csak csipegetni szeretnénk a brüsszeli tányérból. Lökjétek a pénzt, mi pedig magasról tojunk rátok. Azért nem tartozunk még mindig Európa jobbik feléhez, mert úgy viselkedünk, úgy gondolkodunk, mint egy posztkommunista ország. És ha nem tudunk gyorsan átlépni az árnyékunkon, a posványosban maradunk. És mindegy, ki lesz a miniszterelnök, mert ő mindig csak a társadalom pillanatnyi elmeállapotát tükrözi. FIGYELŐ Magyar határzár: vissza a túlórapénzt! Karácsony előtt kapta kézhez több tucat magyar rendőr azt a felszólító levelet, amelyben több százezer forintnyi túlóradíj visszafizetését követeli tőlük - írta a Magyar Nemzet. Mindannyian a déli határnál teljesítettek szolgálatot, legtöbbször napi 16 órában. A Tettre- kész rendőrszakszervezet szerint tisztességtelen jogalap nélküli eljárásról van szó, és ha kell, bíróság előtt is kiállnak kollégáik igazáért. A felszólításban azt közölték a rendőrökkel: az illegális migráció miatt Csongrád és Baranya megyébe történt átrendelésükkor, szeptemberben és októberben több túlszolgálatot számoltak el nekik, mint amennyit teljesítettek. Ezért követelik, hogy a levél kézhezvételétől számított 8 naptári napon belül fizessék vissza a különböze- tet. Arra hivatkoznak, hogy az ORFK rendészeti főigazgatójának október 20-i állásfoglalása alapján „a csapatszolgálati századok át- rendelése során a pihenőben töltött időszak készenlétnek minősül. Ha ezen időtartam alatt tényleges szolgálatteljesítésre nem került sor, úgy sem rendes szolgálat, sem túlszolgálat nem számolható el.” Ez azért kulcsfontosságú, mert a készenléti szolgálatért csupán bruttó 90 forintos órabér jár, míg a túlszolgálatért normál munkadíjat, óránként bruttó két-háromezer forintot kell fizetni. Az ORFK azt közölte: az elrendelt túlszolgálatok elszámolásának ellenőrzése most is tart, így még nem tudják megmondani, hány rendőrnek és összesen mennyi túlóradíjat kell visszafizetnie. A Tettrekész rendőrségi szakszervezet körülbelül negyven kollégáról tud, akiktől 200-260 ezer forint közötti összeget vennének vissza, de az érintettek száma várhatóan emelkedni fog. Egyelőre a Komárom-Esztergom megyei rendőrök kaptak ilyen felszólítást. Augusztusban hat határvadász egységben összesen 2016 rendőrt küldtek a szerb határ védelmének megerősítésére, köztük 876 rendőr-szakközépiskolai tanulmányait még be nem fejezett próbaidős fiatalt. Azt megelőzően ezer helyi rendőr és háromszáz készen- létis próbálta útját állni a bevándorlóknak. (mno)
