Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-19 / 293. szám, szombat

UJSZO K arácsonyi hangulatban 14-15. oldal 2015. december 19., szombat, 9. évfolyam, 50. szám H iába az ünnep, sokan ilyenkor is dolgoznak. Például a színészek, énekesek. A budapesti Operett színház vendégművészé­vel, Bardóczy Attilával beszélgettünk, aki sokadik alkalommal ismét külföl­dön, kollégáival tölti a szentestét. A gyermekkori karácsonyok milyen nyomot hagytak önben? Szerintem mindenkinek nagyon szépek a gyermekkori karácsonyi emlékei. így nekem is. Akkor még velünk voltak a szülők, nagyszülők, akik sajnos ma már nincsenek köztünk. Életerős emberek voltak, és mi, gyerekek, azt hittük, hogy ez mindig így is marad. Hasonlóképpen hittük, hogy van Jézuska, és ő hozza a karácsonyfát és az ajándékokat. Persze, egy idő után felmerültek a kétségek. De nagyon szép, nagy családi körben és szeretetben eltöltött karácsonyokra emlékszem. Szép karácsonyfával, finom illatokkal, csillagszóróval, jobbnál jobb falatokkal. Az biztos, hiába van meg min­den kellék, a mai karácsonyok nem olyan varázslatosak, mint a régiek. A családi szokások megmaradtak? Azok a szokások adják az ünnepet, ame­lyek a gyermekkoromban belém ivódtak. Például a fő karácsonyi fogás nálunk a töltött káposzta. Máskor nem szok­tam enni, de szenteste nem hiányozhat. Megtanultam elkészíteni, és rettenetesen büszke vagyok rá, mert tényleg finom. Ilyenkor gyakran becsukom a szemem, és az étel illata, íze elővarázsolja a régmúltat. Mit jelent önnek az emlékeken túl a szeretet ünnepe? A karácsony az a megnyugvás, az egy­másra figyelés, az öröm, a gyerekek ké­szülődése, a csillogó szemek és a kapocs a múlttal, az előző nemzedékekkel. A stabilitás, hogy bármilyen szörnyűségek is történnek a világban, ezen az ünnepen megnyugszunk, béke száll ránk. Ezt je­lenti nekem a karácsony. Tudtommal sok szállal kötődik a fran­cia kultúrához. Franciaország nem a második otthonom. Gyorsan hozzá is teszem, hogy sajnos, mert nem lenne rossz. Viszont tényleg kötődöm a francia kultúrához, a nyelvhez és persze az országhoz is. Ez gyermekko­rom óta így van. Édesapám kiküldetésben dolgozott Algériában, és mi vele voltunk ott négy éven át. Akkor kétnyelvű ország volt, és automatikusan megtanultam a francia nyelvet az ottani gyerekek között. Tényleg nagyon érdekes volt, mert egy­szer csak azt vettem észre, hogy értem, amit olvasok, és el tudom mondani, mit szeretnék. Hiheteden jó érzés volt. A munkájának köszönhetően bejárta szinte az egész világot Hol volt a leg­szebb a karácsony? Nem is tudom, pontosan hány helyen én már utol a karácsony. Sokat turnézunk külföldön, és a közönség karácsonykor nagyon szeret színházba járni. És míg ők ünnepelnek, mi dolgozunk. Fordított a ritmusunk, de ez így van rendjén. A legszebb karácsonyi élményem azonban nem karácsonykor ért. Eljutottam a szín­házzal Izraelbe. Forró nyár volt. Egészen felkavaró érzés fogott el, ahogy Názáret, Jeruzsálem utcáin, történelmi helyein jártam. Egyik nap Bedehembe mentünk, a gyönyörű ősi, bizánci templomba, ahol látni a jászolt, ahol állítólag Jézus meg­született. És ott, abban a csendes altemp­lomban a sziklába vájt jászolnál villant belém a felismerés, hogy gyermekkorom szép karácsonyai, a csodavárás, a dalok, a karácsonyfák, az ajándékok, mind­mind erről a helyről szóltak, mert ez a hely maga a karácsony. Hihetetlenül erős érzelmeket váltott ki belőlem ez a láto­gatás. Hosszú percekig meg sem tudtam szólalni. Nagyon hálás vagyok a sorsnak ezért a felemelő élményért. Hogyan ünnepel a társulat messze a családtól? Szenteste összegyűlik az egész társulat, megajándékozzuk egymást. Még hetek­kel korábban neveket húzunk ki egy ka­lapból, és így dől el, ki kit fog meglepni. Ha van rá mód, főzünk is, valahonnan előkerítünk egy-két bejglit is. Egész szép a karácsonyunk idegenben is. Az idei karácsonyt hol tölti? Nem otthon karácsonyozom. Az Ope­rettszínházzal turnézunk, a Szépség és a szörnyeteg című darabot játsszuk Essen- ben. Újra a társulattal ünnepiünk, de gondolatban mindenki a családjával van. Albert József

Next

/
Thumbnails
Contents