Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-19 / 293. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2015. december 19. | www.ujszo.com RÖVIDEN A törökök ölik a kiírd lázadókat EU: szigorúbb határőrizet lesz Közös migrációs stratégiát fogadtak el a bevándorlási hullám megállítása érdekében Ankara. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet 55 tagjával végeztek a török biztonsági erők az ország délkeleti részén egy 3 napja tartó katonai akció során. A kurd fegyvereseket Silopi és Cizre városában, a szíriai, illetve az iraki határ közelében ölték meg. A hatóságok szerint a kurd lázadók lövészárkokat ástak, robbanószerkezeteket rejtettek el és barikádokat vontak a két településen. A török média beszámolói szerint az akcióban mintegy 10 ezer rendőr és katona vesz részt. Az összecsapások miatt az utóbbi hónapokban mintegy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására Törökország délkeleti részén. (MTI) Újra iszlamista támadás Maliban Bamako. Egy ismeretlen támadó agyonlőtt három embert, köztük egy keresztény rádió műsorvezetőjét Mali északnyugati részén, Timbuktuban - közölte tegnap egy biztonsági forrás. Szerinte a bűncselekményt azok a terroristák követték el, akik hallani sem akarnak más vallásról, mint az iszlámról. Mali északi részét 2012 márciusában iszlamista lázadók szállták meg, meg akarták dönteni a központi kormányzatot is. Egy francia vezetésű hadművelettel űzték ki őket onnan, de a fegyveres konfliktus nem szűnt meg. (MTI) Szu-24-es: elemzik a feketedobozt Moszkva. Moszkvában brit és kínai szakértők jelenlétében felnyitották a török légierő által lelőtt Szu-24-es orosz vadászbombázó feketedobozát, az eseményt videoláncon keresztül figyelemmel kísérhették brit, kínai, indiai diplomaták és újságírók is. Szergej Bajnyetov, az orosz légierő repülésbiztonsági szolgálatának helyettes vezetője elmondta, hogy a feketedoboz kivizsgálásának első szakasza a tárolóeszköz műszaki állapotának megállapításával befejeződött. A következő lépés a memóriamodul szétszerelése. (MTI) Kibékült Izrael és Törökország Jeruzsálem. Öt év után Izrael és Törökország aláírta a kapcsolataik rendezéséről szóló egyezményt. Benjámin Netanjahu miniszterelnök küldöttei találkoztak a török külügyminiszter helyettesével, és megegyeztek a kapcsolatok normalizálásának elveiről. Izrael ezek szerint húszmillió dolláros kártérítést fizet a Mavi Marmara hajón 2010 májusában megsebesült vagy megölt török civileknek és hozzátartozóiknak egy rendkívüli alapítvány közvetítésével, Törökország pedig lemond az akcióban közreműködő izraeli tisztek elleni perekről és felszámolja területén a palesztin szélsőséges Hamász katonai szárnyának tevékenységét. (MTI) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke huncutkodik Donald Tusk- kal, az Európai Tanács elnökével. Az év utolsó uniós csúcstalálkozóján azonban kevés volt a móka, ahhoz túl sok súlyos probléma került terítékre. (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Minden uniós tagállam hozzájárul a Törökországnak a menekültválság kezelése érdekében nyújtandó 3 milliárd eurés csomaghoz - jelentette ki tegnap Angela Merkel német kancellár. Az európai uniós állam- és kormányfők tegnap befejeződött idei utolsó csúcstalálkozóján több fontos kérdésben is megegyezésre jutottak a felek. Migrációs stratégiát fogadtak el a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerezze az ellenőrzést külső határai felett - számolt be az uniós évzáró csúcstalálkozó egyik eredményéről Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke elmondta: a stratégia célja, hogy gátat vessen a példátlan migrációs hullámnak, és felgyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. A politikusok az elsődleges célok között említették a schengeni határok megőrzését. Ezzel kapcsolatban a lengyel politikus örömét fejezte ki, hogy sikerült megegyezésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még decemberben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex) a külső határok védelme érdekében. Eldőlt, hogy a menekültkérdésben nagy terheket magára vállaló Törökország számára az Európai Bizottság 1 milliárd eurót ad az uniós költségvetésből, míg további 2 milliárdot a tagállamok folyósítják. Az uniós üzemeltetésű mene- dékkérő-regisztrációs központokból (hot spotok) továbbiakat is létrehoznak, működésük biztosítása érdekében pedig növelik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. A hot spotok hatásos működése érdekében elengedhetetlen, hogy módszeresen elemezzék az érkezők személyazonosságát és a dokumentumok eredetiségét, illetve ujjlenyomatot vegyenek. Az ülésen résztvevő politikusok megegyeztek abban, hogy segítséget nyújtanak a nyugat-balkáni útvonal és a Földközi-tenger térségében fekvő harmadik országoknak a menekültek regisztrációjában. Jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok kérdésében, miután David Cameron brit kormányfő ismertette kormánya álláspontját. A német kancellár hangsúlyozta, a megbeszélésen világossá tették, hogy minden fél azt szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak. Angela Merkel szerint az akarat megvan ahhoz, hogy olyan megegyezésre jussanak, amely minden fél számára kielégítő. Nagy- Britanniában talán már jövőre népszavazást tartanak az ország EU- tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt, legkésőbb februárban újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. Cameron tegnap azt mondta, hisz abban, hogy ha, jól keresztülvisszük az európai uniós reformokat, a legjobb jövő vár Nagy- Britanniára” az EU-ban. Az EU-tagoknak tegnap végül sikerült megállapodniuk az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciók meghosszabbításáról - további 6 hónapig tartanak a szankciók. Holnap urnához járulnak a spanyolok A holnapi spanyolországi parlamenti választásokon bárhogy is alakul a végeredmény, a következő parlamentben várhatóan 4 erős politikai csoport kap helyet. Madrid. Spanyolországban a holnapi választásokon nem csupán azt dől el, hogy melyik párt irányíthatja az országot a következő négy évben, hanem egyúttal lezárul a belpolitikát három évtizeden át meghatározó kétpárt-rendszer is, és egy új korszak nyílik meg a spanyol demokráciában. A diktátor, Franco tábornok halála után a parlamenti választásokon vagy a szocialista párt (PSOE), vagy a konzervatív Néppárt (PP) került hatalomra. Az összes közvélemény-kutatás szerint ez a rend most sem változik, a választásokon a konzervatívok számíthatnak a legtöbb szavazatra. A legfrissebb mérések szerint a PP 25,3%-ra, a PSOE 21 százalékra, a Ciudada- nos 19,1 százalékra, a görög Ciprasz- kormánnyal szimpatizáló, erőteljesen baloldali Podemos 18,2%-ra számíthat a voksokból. Megváltozott viszont a politikai környezet, mert a két nagy hagyományos párt mellé felsorakozott két új, civilekből szerveződött és főként fiatalokból álló párt: a magát közép- pártnak nevező Ciudadanos (Állampolgárok) és a radikális változásokat követelő, baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá). A Ciudadanos egy, a Podemos két éve tűnt fel az országos politikában, támogatottságuk már közelebb van a 20%-hoz mint a 10-hez. Ez pedig eddig egy pártnak sem sikerült, leszámítva a nagypártokat, amelyek viszont sokat vesztettek korábbi népszerűségükből, és mára nem érik el a 30%-os támogatottságot sem. A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az új pártok villámgyors térhódításának kedvezett az emberek elégedetlensége és kiábrándultsága, amelyet az országot alapjaiban megrengető gazdasági válság és a krízis kezelésére bevezetett megszorító intézkedések okoztak. Ezen jelenleg az sem változtat, hogy az adatok szerint Spanyolország már túl van a nehezén, elindult a gazdaság növekedése, és csökken a munkanélküliség. Emellett mindkét nagypárt körül robbantak ki korrupciós botrányok is, ezzel ellenszenvet, bizalmatlanságot váltva ki. (MTI) Jemen: tűzszünet helyett tűzpárbaj Aden. A tűzszünet ellenére visszafoglaltak két települést Jemenben a Rijád által támogatott, kormányhoz hű erők a síita húszi lázadóktól, akik eközben rakétákat lőttek ki a szomszédos Szaúd-Arábia területére, míg a békekötésről Svájcban egyeztető képviselőik felálltak a tárgyalóasztaltól. Az Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök mellett álló, az arab katonai szövetség légierejének támogatását élvező csapatok egy Szaúd-Arábiából indított támadással visszaszerezték az ellenőrzést egy jelentős északnyugat-jemeni határváros, Harad felett, tegnap pedig az észak-jemeni al-Dzsaúf tartomány fővárosát, el-Hazmot is sikerült visszafoglalniuk. (MTI) Ötezer békefenntartó Burundiba küldésére tett javaslatot az Afrikai Unió a szervezet egy olyan szabályára hivatkozva, amelynek értelmében az érintett ország vezetőjének nem kell a hozzájárulása a katonai beavatkozáshoz. A burundi kormány szükségtelennek nevezte és ellenezte a lépést. A kelet-afrikai Burundiban erőszakhullám tombol április óta, amikor is Pierre Nkurunziza elnök bejelentette: az ország békéjét tíz éve szavatoló arushai megállapodás ellenére harmadszor is indul az elnökválasztáson. A zavargásokban több mint 200 ember meghalt, és több mint 200 ezren elmenekültek az országból. (SITA/AP) ENSZ: elzárt pénzcsap New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatot hozott arról, hogy megfossza az Iszlám Államot (IÁ) a különböző illegális tevékenységekből származó pénzügyi forrásaitól. Először hoztak döntést egy olyan ülés keretében, amelyben a BT tagállamait a pénzügyminiszterek képviselték. Az Egyesült Államok és Oroszország által kezdeményezett határozat értelmében fokozni kell a nyomást a dzsihádista szervezetre, és különféle módon meg kell akadályozni, hogy pénzügyi forrásokhoz jusson, különös tekintettel az olaj illegális kereskedelmére. Eddig is érvényben volt már a világ- szervezetnek olyan határozata, amely általában a terrorszervezetekre, tehát az al-Kaidára is vonatkozott, ezúttal azonban az Iszlám Államra külön szankciós rendszert dolgoztak ki. A tagállamok miniszterei azért összpontosítottak különleges figyelmet erre a szervezetre, mert kiterjedt területeket tart ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában, ugyanakkor pénzügyi bevételei különféle bűncselekményekből származnak. Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter elmondta: az IÁ mintegy 500 millió dollárra tett szert az olaj feketepiaci eladásaiból, és további dollármilliókhoz jutott zsarolásokból, emberrablásokból. Az USA és szövetségesei 22 légi csapást hajtottak végre az IÁ állásai ellen Irakban és Szíriában-közölte tegnap a szervezet ellen küzdő koalíció. Szíriában két város közelében 3 légi csapással két IÁ- harcálláspontot és egy tüzérségi egységet semmisítettek meg. Irakban hét helyszínen 19 légitámadás során jármüveket és kommunikációs eszközöket pusztítottak el. (MTI)
