Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-18 / 292. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. december 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Új gyár, j óbb fizetés? Munkaerőpiac: a Jaguar ugrani készül mikor kiderült, hogy a Jaguar Szlovákiába telepíti új üzemét, sokan a komoly munkaerőhiánytól kezdtek tartani. Továbbá attól, hogy az ország ezentúl kevésbé lesz attraktív a befektetők számára: az új gyár ugyanis konkurenciát jelent a munkaerőpiacon, így az iparágban növelni kell a fizetéseket, ami végső soron kevesebb invesztíciót jelenthet a jövőben. Biztos? Ennél jobb hírt ugyanis nem is kaphattak volna a munkások: hála a konkurenciának, nőhet a fizetésük. A helyi autógyártók szövetsége régen mantrázza, hogy kevés a hadra fogható munkaerő, nagy a fluktuáció, a messzi Balkánról kell összeszerelő munkásokat hozni. Javaslatuk: erősíteni kell a duális képzést, hogy több helyi emberük legyen. Az egész egy nagy mesének tűnik, a gyárakban dolgozók szerint ugyanis már egykét nap betanítás után bárkit a szalaghoz állítanak, olyan nagy a munkaerőhiány. Az összeszerelőknél, ahol a legnagyobb a jövés-menés, minimális szaktudás szükséges, egy biztonsági öv becsavarozásához nem kell valakit négy éven át duálisan képezni. „Csak” jobban megfizetni. A szalagmunkások ugyanis sokszor épp azért állnak tovább, mivel egy viszonylag húzós melóért - nyolcórás műszakok, szinte el sem lehet lépni a szalagtól, precíz, és roppant monoton munka - nem kapnak annyit, amennyiért ezt hosszú éveken át csinálni lehetne. Persze egy ideig elegendő érv az is, hogy az embernek van munkája („hánynak nincs, és örülne ennek is”), ám pár hónap után ez kevés lehet. Ezen változtathat az indiai-brit gyár érkezése. Ha jobban meg tudja becsülni a dolgozók munkáját, közvetve a többi üzem munkásain is segíthet. Persze mindig benne van a pakliban, hogy az egyik gyár odébbáll, és keletebbre keres olcsóbb munkaerőt. Ez viszont az elejétől benne volt a pakliban, mindenki tudta, hogy a kevés hozzáadott értéket adó, összeszerelő munkára szakosodott üzemek csak átmeneti befektetésnek számítanak. Szerencsére az autógyártás nem teljesen ez a történet, 200-300 eurós fizetésemelés miatt nem racionális Bulgáriába szállítani egy komplex és bonyolult gyártási folyamatot lebonyolító gyárat. A lényeg, hogy lassan Közép- Európában is ki kellene lépni az olcsó munkaerőt piedesztálra emelő befektetésösztönzésből. Persze általában egy éhbérért dolgoztató invesz- tor is jobb, mint a semmi, de sikeres, elégedett, nem csak anyagilag gazdag társadalom nem építhető fel összeszerelő-műhelyek kizsigerezett, a nyugati viszonyokhoz mérten alulfizetett munkásaiból. Arról nem is beszélve, hogy míg a nagy befektetők támogatására minden kormányzat százmilliós adókedvezményeket és egyéb bújtatott extrákat adott, addig a helyi kis- és középvállalkozások csak álmodhatnak az állam pozitív hozzáállásáról. Pedig ők azok, akik nem fognak, mert tudnak összecsomagolni és pár országgal keletebbre költözni. (Ľubomír Kotrha) Az ész csodái LAMPL ZSUZSANNA a zöldségek között szív alaÚ kúparadicsoJKL. JHl mot, kitárt karú embert formázó sárgarépát vagy kacsára hasonlító krumplit találunk, elgondolkodunk azon, milyen csodákra képes a természet. Az egyik barátnőm is érdekes képeket küldött: olyan növényeket, amilyenek nálunk nincsenek. Szerencsére. Mert ezek a bizarr formájú élőlények a 2011-es fúkusimai atomkatasztrófa körzetében teremtek. Napraforgó, szirmok helyett egymás hegyén hátán tobzódó apró virágokkal. Sárga közepükkel összetapadt margaréták. Magzatpózra emlékeztető, természetellenes nagyságú lila krumpli. Kicsattanó rózsák, közepükből korcs rózsabimbó kandikál, vagy fűhöz hasonló, oda nem illő szálak, mint simára borotvált arcon a néhány ottfelejtett szőr. A sejtosztódást ábrázoló képekre emlékeztető, összevissza formájú eper. Eper formájú eper, amiből tüskeszerü levelek állnak ki. Táncoló kígyóként tekeredő hosszú krumpligumó. Kesztyű ú jaiként egyetlen szárból kinövő többszörös padlizsán. Burjánzásnak indult paradicsom, amelynek testéből csak úgy folynak ki a paradicsomcsöke- vények. Görögdinnye, amely valójában vastag héjba ágyazott kevéske piros bél. Ezek is a természet csodái. A durván megsértett, megkínzott természeté, amely próbálkozik tovább élni. Mint azok az emberek, akiknek a kertjében mindez termett, s akik mosolyogva fényképezked- nek, mintha legalábbis kertészigyekezetük eredményét tartanák a kezükben (persze a rombolásnak, pusztulásnak is van esztétikája). Lehet, csak azért mosolyognak, mert elképzelni sem merik, bennük, odabenn, a testükben, ami ugyanolyan érzékeny és törékeny, mint a margaréták vagy az eper, milyen bizarr sejtosztódások vannak folyamatban? Nem véletlenül tüntetnek a japánok az atomreaktor újraindítása ellen. Bár a katasztrófa idején a helyszínen és a környéken tartózkodók közül sokan kaptak sugárbetegséget —külföldiek is, például 70 segítséget nyújtó amerikai tengerész -, az illetékesek hivatalosan eddig csak egy ember betegségét hozták összefüggésbe a sugárzással, azt is csak nemrég. Leukémiás, pedig állítólag kisebb sugárzásnak volt kitéve, mint amennyit biztonságosnak tartanak. Valószínűleg újra kell gondolni, mennyi a biztonságos. De az is lehet, hogy elég üzleti érdekből nem elhallgatni a valós értékeket. A barátnőm egy viccet is küldött: , Apa, én az iskolában PC-t, Mp 3-at és Smartfont használok. Ti mit használtatok az iskolában? Az eszünket, fiam.” így van. És kitaláltunk mindent, amivel kiirthatjuk önmagunkat. De mi csak folytattuk, fiam. 17 Korbács és kenyér LAJOS P. JÁNOS P szichológiai háború dúl a kórházak vezetése és a nővérek minimálbérét meghatározó törvény ellen tiltakozó között. A kórházak vezetése is nyomás alatt van, a kormány és természetesen a Smer egyszerűen nem engedheti meg, hogy a választások előtt csúcsosodjon ki a nővérek tiltakozása. Minden bizonnyal katasztrófa lenne Számára, ha a választások előtt kórházi osztályokat zárnának be, vagy szükséghelyzetet kellene elrendelni néhány intézményben, mert nincs elég nővér. A kórházigazgatók ezért mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb nővér visszavonja a felmondását. Előkerül az ostor és a kenyér is. A nővérek állítása szerint napirenden van a megfélemlítés, a gúnyolódás, a felmondásukat beadókat túlterhelik, munkájukat árgus szemekkel figyelik, a legkisebb hibáért is azonnal büntetnek. A kórházak vezetői, jó szán- dékúan” figyelmeztetik a kisgyerekes nővéreket, hogy ha elvesztik munkájukat, nem lesz miből megélniük. Bizonyára erre maguktól nem jöttek rá. Olyan eset is volt, hogy a gyerekeiket hívták telefonon, hogy ugyancsak a „legjobb szándékkal” felhívják a figyelmüket: tudják-e, hogy az anyukájuk beadta a felmondását. Néhány esetben biztosan előkerült a mézesmadzag is: magasabb bérajánlatot kapnak, ha hajlandók maradni. Bár a minisztérium állítja, hogy éppen a nővérkamara az, amely nyomás alatt tartja, „zsarolja” a nővéreket, hogy ne vonják vissza felmondásukat, de ez kevéssé életszerű. Aki beadta a felmondását, biztosan alaposan átgondolta a helyzetet, nem hirtelen felindulásból döntött. De 500 eurós fizetés esetében a 100 eurós emelésnek óriási hatása lehet. A körülbelül ezer tiltakozó nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, hogy egyes kórházakból hirtelen több száz nővér fog hiányozni, akkor nem olyan kicsi ez a szám. Az időzítés sem lehetne jobb, a kormány most már verheti a fejét a falba, hogy utolsó pillanatra hagyta a minimálbért szabályozó törvény elfogadását. Ha két évvel ezelőtt megteszi, lehet, hogy a most elfogadott verzió semmilyen tiltakozást nem vált ki, ha mégis, akkor sem lett volna ekkora súlya. Úgy látszik, Robert Fico azt hitte, mindent lenyomhat a nővérek torkán. Sokáig úgy tűnt, neki van igaza, hiszen a nővérek szervezetei éveken át csak nyilatkozatokban tiltakoztak bérük emelésének halogatása miatt. Ősszel, amikor már látszott, hogy nem lesz könnyű a megegyezés, a kormányfő tett egy engedményt: a törvény hatályát kiterjesztette minden kórházra. Úgy tűnik, ez már nem volt elég. A Smer most sokat kockáztat, és nincs számára jó megoldás: ha enged a nővéreknek, akkor számíthat rá - és nemcsak a Smer, hanem minden következő kormány -, hogy nem ez lesz az utolsó tiltakozás. Ha nem enged, akkor viszont arra kell felkészülnie, hogy a választások előtt több kórház korlátozott üzemmódban működhet. És nincs annál rosszabb, amikor néhány héttel a voksolás előtt a tévéhíradók arról szólnak, hogy a kormány nem tudja mindenkinek biztosítani az egészségügyi ellátást. A nővérkamarának és a szakszervezetnek most kell mindent megtenniük, hogy csökkentsék a tiltakozókra nehezedő nyomást, hogy megmaradjon az a „kritikus tömeg”, amivel még nagyot tudnak ütni a Smeren. Ha kitartanak, most valóban van esélyük a sikerre. FIGYELŐ Vonakodóknak kisebb uniós támogatás Ha nem fogadnak be menekülteket, csökkent az uniós támogatás - ezt helyezte kilátásba a vonakodó országok számára az osztrák kancellár egy interjúban. Wemer Faymann a Die Weltnek kiemelte, a „szolidaritás nem egyirányú utca”, és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy „egyszerűen lapít”, amikor a menekültek méltányos elosztásáról van szó. Aki vonakodik, az „megkérdőjelezi” az uniós költségvetés finanszírozását, és a nettó befizetőknek, köztük Ausztriának nagyon megnehezíti, hogy továbbra is ilyen sok pénzt fizessen a közös kasszába - tette hozzá az osztrák kancellár. A 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről azt mondta, hogy azt jövőre felülvizsgálják, és nagyon alaposan megnézik, hogy a menekültkérdésben kik zárkóztak el a szolidaritástól. Hangsúlyozta, a nagy kihívásokra az egyetlen válasz valamennyi európai szolidáris és közös cselekvése, és Európa végét jelentené, ha kialakulna egy olyan EU, amelyben a tagok csak arra törekednének, hogy kimazsolázzák a számukra előnyös dolgokat. Nem európai magatartást tükröz Wemer Faymann osztrák kancellár zsarolása - közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a felvetésre reagálva. Orbán azt üzente a támogatások csökkentésének ötletét felvető „baloldali miniszterelnököknek”, hogy „ne zsaroljanak, ez nem európai viselkedés, ez nem európai magatartás”. Hozzátette, Wemer Faymann „többedszerre zsarolja meg Magyarországot és zsarol meg mindenkit, aki kitart a vélemény- és szólásszabadság mellett, ez nem európai viselkedés, ezen az alapon nem fogunk tudni megegyezni”. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint elfogadhatatlan, ha véleménykülönbség miatt bosszúból el akarnák venni a Magyarországnak szabály szerint járó, az országot megillető uniós forrásokat. „Ha van európai értékekkel és a közös szabályokkal . ellentétes álláspont, akkor ez biztosan az”. Az osztrák kancellár félreérti a helyzetet: az uniós források „nem könyöradományok vagy humanitárius támogatások”, hanem járnak a tagállamoknak, köztük a közép-európaiaknak - magyarázta. (MTI)
