Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-16 / 290. szám, szerda
181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. december 16.1 www.ujszo.com Apa és lánya együtt muzsikál A zenekart öt éve alapította Nagy Gusztáv és lánya, Éva NÉMETI RÓBERT A nagytárkányi Family Duó főleg a helyi rendezvényeken zenél, de felléptek már Kassán, Rozsnyón és Pozsonyban is (Képarchívum) A Family Du6 megalapításának ötlete egy 2010-es szilveszteri bálon született meg. NAGYTi „1973. november 17. óta zenélek. Akkor hoztuk létre a családtagokból és barátokból álló Metropol együttest. Büszkén mondhatom, hogy akkoriban a környék egyik legsikeresebb együttese voltunk. 1993-ban, az együttes 20 éves évfordulóján nagy bulit csaptunk, és ezt követően már lányom, Éva is velünk zenélt” - sorolta Nagy Gusztáv, a Family Duó énekese és billentyűse, és hozzátette, 2003-ban Éva a sátoraljaújhelyi Hangár zenekarba került. Egy évig volt a tagja, majd az együttes felbomlása után közösen létrehozták a Bumeráng zenekart. Nagyék közel hat évig itt zenéltek. A Family Duó megalapításának ötlete egy 2010-es szilveszteri bálon született, amikor a Bumeráng vezetője bejelentette, abbahagyja a zenélést. „Nagyon nehéz volt elfogadni az újabb változást. Éva akkor a második gyermekét várta. Féltettem, de nem akartuk abbahagyni a zenélést. Ekkor hoztuk létre a Family Duót” - mondta az együttes billentyűse. Éva második fiának születése után Gusztáv egy darabig egyedül lépett fel, első közös szereplésük pedig egy karácsonyi bulin volt Kisgéres- ben. „Fergeteges este volt, alig vártam, hogy újra együtt zenélhessek édesapámmal. Öt éve elválaszthatatlanok vagyunk, most már új technikával, állandóan bővülő repertoárral szórakoztatjuk a közönséget. Zenéltünk már Kassán, Rozsnyón és Pozsonyban is” - nyilatkozta Pollák Éva, az együttes énekesnője. A Family Duó megalakulása óta Éva részt vett a Blaha Lujza Országos Ének- és Táncversenyen, ahol első helyezést ért el Cserháti Zsuzsa Hamu és gyémánt című dalával. „Királyhelmecen volt a kelet-szlovákiai válogató, Rimaszombatban a döntő. Nagy dolog volt az életemben” - mondta Éva. Legközelebb a királyhelmeci alapiskola színjátszócsoportját mutatjuk be. Premontreiek az Ipoly partján (A szerző felvételei) SZÁSZI ZOLTÁN Kedvező fekvése, szép környezete miatt Ipolyság és környéke már az írott történelem előtti időkben is lakott volt, ezt a közelmúlt régészeti feltárásai is bizonyították. A temetődombhoz közeli részen és több más helyen is kőkorszaki, rézkori, bronzkori, vaskori leletek is előbukkantak már. Ősi város a folyó partján A városka első írásos említése 1237-ből származik, valószínűleg ezzel egykorú lehet a mai római katolikus templom őse és a Hont- Pázmány nemzetségbeli Márton bán által alapított, a premontrei rend által használt kolostora. A legendák szerint az ipolysági templom felszentelésén maga IV. Béla király is részt vett. Az eredeti templom háromhajós, kéttornyú bazilikának épült, késő román kori stílusban. Sajnos csak kevés építészeti részlet és emlék maradt fenn ebből az időből, de az ipolyságiak templomának főbejárata szerencsésen átvészelte a háborúkat, átalakításokat. Az egyik legszebb, növénymintás templomportálként említi a szakirodalom, amelynek alkotóira már hatással volt Cegközefebb Ipoíyszaíkál mutáljuk be. Pompázatos a barokk templombelső a gótika. Ipolyság és temploma, mivel fontos utak találkozásánál fekszik, szintén elszenvedte a történelem csapásait. Virágzó, híddal és révvel, valamint feltételezhetően vámmal és árumegállítási jogokkal, gazdag szőlőbirtokokkal és adományokkal bíró premontrei kolostorát többször kifosztották. 1446-ból is fennmaradt egy ilyen említés, akkor Lévai Cseh László kirabolta a rendházat. 1451-ben a behívott husziták, Giskra hada telepedett meg és valószínűleg ebben a korban kezdődhetett el a kolostor erődítése. Az Ipoly teraszán lévő, stratégiailag kiváló helyen, a folyó szintjéhez képest mintegy negyven méter relatív magasságú domb tetején épített kolostor valószínűleg már a tatárjárás óta egyfajta refugiumként, azaz menedékként szolgált. T ermészetesen a török hódoltság ideje alatt is megerősítették, ez 1546-ban, királyi rendeletre történt. Néhány évvel ezelőtt az Ipolysági Honti Múzeum vezetője, Pálinkás Tibor régész végzett itt feltárást, akkor erődítésnyomokat, számos sírt és pusztítás nyomait tárta fel a kolostor épületében és környékén. 1550-ben a török először sikertelenül ostromolta, majd 1552-ben elfoglalta és csak 1595-ben szabadult fel a várrá átTájoló Ipolyság Besztercebánya felől az E11-es nemzetközi főúton érhető el, amely itt lép ki Magyarország felé, onnan két útké nt B u d a pest f e lé vezet. Losonc felől az 527-es, Párkány felől az 564-es út visz Ipolyságra. A városban a turisztikai szolgáltatások teljes palettája megtalálható. alakított kolostor és templom. Az erődítéseket ezután bontották le. A híres templom Ipolyság városának ma is egyik jelképe a város fölé magasodó, kéttornyú, nagyon messziről is jól látható római katolikus templom. A háborúk és hadak rongálása miatt erősen károsodott épületegyüttest birtokbavétel után 1736-ban a jezsuiták átépítették. Az eredeti, román kori falakból vélhetően csak a tornyok egy része, a már említett rendkívül mívesen faragott, oma- mentális díszítésű késő román, kora gótikus portál maradt fenn, valamint Páratlan szépségű a templom portálja a kolostor épületének keleti oldalán látható néhány ablak és portál boltíve. A háromhajós, bazilikális elrendezést, mely szerint a főhajó mindig magasabb az oldalhajóknál, a barokk stílusú átalakítás váltotta fel, hatalmas, freskókkal díszített dongaboltívekkel. A templomot Szűz Mária mennybemenetelének szentelték, oltárképe is ezt ábrázolja, aktív hitéletnek ad helyet. Számomra két külön érdekessége is van az ipolysági római katolikus templomnak. Két kőből faragott epitáfium. Az egyik, még a tizenhatodik század elejéről származó sírkőn két nagy F betű látható és Fegyvemeki Ferenc, az 1506 és 1535 között préposti tisztet betöltő, igen jeles papnak állít emléket. Sajnos felirata már töredékes és nehezen megfejthető. A másikon Tornaija egykori címerét, a torony alatt álló unicomist lehet felfedezni, felirata szerint Gedeon de Tomallya nevű ipolysági kanonok emlékére faragták, aki 1802-ben hunyt el. A templom díszes portálját órákig lehetne nézegetni, egy jellegzetes díszítőelem azonban fontos, mégpedig a szőlőfurtök és levelek, amelyek a több mint nyolcszáz éves szőlőművelésről tanúskodhatnak.