Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-16 / 290. szám, szerda

181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. december 16.1 www.ujszo.com Apa és lánya együtt muzsikál A zenekart öt éve alapította Nagy Gusztáv és lánya, Éva NÉMETI RÓBERT A nagytárkányi Family Duó főleg a helyi rendezvényeken zenél, de felléptek már Kassán, Rozsnyón és Pozsonyban is (Képarchívum) A Family Du6 megalapításának ötlete egy 2010-es szilveszteri bálon született meg. NAGYTi „1973. november 17. óta zenélek. Akkor hoztuk létre a családtagokból és barátokból álló Metropol együt­test. Büszkén mondhatom, hogy ak­koriban a környék egyik legsikere­sebb együttese voltunk. 1993-ban, az együttes 20 éves évfordulóján nagy bulit csaptunk, és ezt követően már lányom, Éva is velünk zenélt” - sorolta Nagy Gusztáv, a Family Duó énekese és billentyűse, és hozzátet­te, 2003-ban Éva a sátoraljaújhelyi Hangár zenekarba került. Egy évig volt a tagja, majd az együttes fel­bomlása után közösen létrehozták a Bumeráng zenekart. Nagyék közel hat évig itt zenéltek. A Family Duó megalapításának ötlete egy 2010-es szilveszteri bálon született, amikor a Bumeráng vezetője bejelentette, abbahagyja a zenélést. „Nagyon nehéz volt elfogadni az újabb vál­tozást. Éva akkor a második gyer­mekét várta. Féltettem, de nem akartuk abbahagyni a zenélést. Ek­kor hoztuk létre a Family Duót” - mondta az együttes billentyűse. Éva második fiának születése után Gusztáv egy darabig egyedül lépett fel, első közös szereplésük pedig egy karácsonyi bulin volt Kisgéres- ben. „Fergeteges este volt, alig vár­tam, hogy újra együtt zenélhessek édesapámmal. Öt éve elválasztha­tatlanok vagyunk, most már új technikával, állandóan bővülő re­pertoárral szórakoztatjuk a közön­séget. Zenéltünk már Kassán, Rozsnyón és Pozsonyban is” - nyi­latkozta Pollák Éva, az együttes énekesnője. A Family Duó megala­kulása óta Éva részt vett a Blaha Lujza Országos Ének- és Táncver­senyen, ahol első helyezést ért el Cserháti Zsuzsa Hamu és gyémánt című dalával. „Királyhelmecen volt a kelet-szlovákiai válogató, Rima­szombatban a döntő. Nagy dolog volt az életemben” - mondta Éva. Legközelebb a királyhelmeci ala­piskola színjátszócsoportját mutat­juk be. Premontreiek az Ipoly partján (A szerző felvételei) SZÁSZI ZOLTÁN Kedvező fekvése, szép környezete miatt Ipolyság és környéke már az írott történelem előtti időkben is lakott volt, ezt a közelmúlt régészeti feltárásai is bizonyították. A temetődombhoz közeli részen és több más helyen is kőkorszaki, réz­kori, bronzkori, vaskori leletek is előbukkantak már. Ősi város a folyó partján A városka első írásos említése 1237-ből származik, valószínűleg ezzel egykorú lehet a mai római ka­tolikus templom őse és a Hont- Pázmány nemzetségbeli Márton bán által alapított, a premontrei rend ál­tal használt kolostora. A legendák szerint az ipolysági templom fel­szentelésén maga IV. Béla király is részt vett. Az eredeti templom há­romhajós, kéttornyú bazilikának épült, késő román kori stílusban. Sajnos csak kevés építészeti részlet és emlék maradt fenn ebből az idő­ből, de az ipolyságiak templomának főbejárata szerencsésen átvészelte a háborúkat, átalakításokat. Az egyik legszebb, növénymintás templom­portálként említi a szakirodalom, amelynek alkotóira már hatással volt Cegközefebb Ipoíyszaíkál mutáljuk be. Pompázatos a barokk templombelső a gótika. Ipolyság és temploma, mi­vel fontos utak találkozásánál fek­szik, szintén elszenvedte a történe­lem csapásait. Virágzó, híddal és révvel, valamint feltételezhetően vámmal és árumegállítási jogokkal, gazdag szőlőbirtokokkal és adomá­nyokkal bíró premontrei kolostorát többször kifosztották. 1446-ból is fennmaradt egy ilyen említés, akkor Lévai Cseh László kirabolta a rend­házat. 1451-ben a behívott husziták, Giskra hada telepedett meg és valószínűleg ebben a korban kez­dődhetett el a kolostor erődítése. Az Ipoly teraszán lévő, stratégiailag ki­váló helyen, a folyó szintjéhez ké­pest mintegy negyven méter relatív magasságú domb tetején épített ko­lostor valószínűleg már a tatárjárás óta egyfajta refugiumként, azaz me­nedékként szolgált. T ermészetesen a török hódoltság ideje alatt is meg­erősítették, ez 1546-ban, királyi rendeletre történt. Néhány évvel ez­előtt az Ipolysági Honti Múzeum vezetője, Pálinkás Tibor régész végzett itt feltárást, akkor erődítés­nyomokat, számos sírt és pusztítás nyomait tárta fel a kolostor épületé­ben és környékén. 1550-ben a török először sikertelenül ostromolta, majd 1552-ben elfoglalta és csak 1595-ben szabadult fel a várrá át­Tájoló Ipolyság Besztercebánya fe­lől az E11-es nemzetközi fő­úton érhető el, amely itt lép ki Magyarország felé, onnan két útké nt B u d a pest f e lé vezet. Losonc felől az 527-es, Pár­kány felől az 564-es út visz Ipolyságra. A városban a tu­risztikai szolgáltatások teljes palettája megtalálható. alakított kolostor és templom. Az erődítéseket ezután bontották le. A híres templom Ipolyság városának ma is egyik jelképe a város fölé magasodó, két­tornyú, nagyon messziről is jól lát­ható római katolikus templom. A háborúk és hadak rongálása miatt erősen károsodott épületegyüttest birtokbavétel után 1736-ban a je­zsuiták átépítették. Az eredeti, ro­mán kori falakból vélhetően csak a tornyok egy része, a már említett rendkívül mívesen faragott, oma- mentális díszítésű késő román, kora gótikus portál maradt fenn, valamint Páratlan szépségű a templom portálja a kolostor épületének keleti oldalán látható néhány ablak és portál bolt­íve. A háromhajós, bazilikális elren­dezést, mely szerint a főhajó mindig magasabb az oldalhajóknál, a ba­rokk stílusú átalakítás váltotta fel, hatalmas, freskókkal díszített don­gaboltívekkel. A templomot Szűz Mária mennybemenetelének szen­telték, oltárképe is ezt ábrázolja, ak­tív hitéletnek ad helyet. Számomra két külön érdekessége is van az ipolysági római katolikus templom­nak. Két kőből faragott epitáfium. Az egyik, még a tizenhatodik század elejéről származó sírkőn két nagy F betű látható és Fegyvemeki Ferenc, az 1506 és 1535 között préposti tisz­tet betöltő, igen jeles papnak állít emléket. Sajnos felirata már töredé­kes és nehezen megfejthető. A má­sikon Tornaija egykori címerét, a to­rony alatt álló unicomist lehet felfe­dezni, felirata szerint Gedeon de Tomallya nevű ipolysági kanonok emlékére faragták, aki 1802-ben hunyt el. A templom díszes portálját órákig lehetne nézegetni, egy jelleg­zetes díszítőelem azonban fontos, mégpedig a szőlőfurtök és levelek, amelyek a több mint nyolcszáz éves szőlőművelésről tanúskodhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents