Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-02 / 278. szám, szerda
lot CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. december 2. | www.ujszo.com Játszani csak komolyan lehet, vallják a Tekergők Arany János Toldijának feldolgozása volt a legsikeresebb műsoruk A gyerekek elpróbálják a szerepeket, és együtt döntenek arról, kinek melyik felel meg a legjobban (Képarchívum) BARTALOS ÉVA Közel két évtizede alakult meg a sikert sikerre halmozó Tekergők Színjátszó Csoport. rranren Ma már nemcsak a Tekergők, hanem a Tekergőcök is öregbítik a falu hírnevét. A dunaszerdahelyi járásbeli községben nagy hagyománya van a színjátszásnak, ezért is alakult meg 1998 szeptemberében a Tekergők, folytatva a korábbi csoport munkáját. „Az első évben csak ismerkedtünk, szituációs játékokat játszottunk, műsort készítettünk a nagyobb ünnepekre. Ekkor még nevünk sem volt” - beszélt a csoport megalakulásáról Magyar Gaál Lívia, aki Nagy Irénnel vezeti a Tekergőket és a fiatalabb Tekergőcöket. „Az első évben jöttek-mentek a gyerekek, ezért kitaláltuk, hogy legyen Tekergők a csoport neve” - folytatta a vezető. Az iljú színjátszók első darabjukkal elsöprő sikert arattak a Duna Menti Tavaszon. A vezetők elmondták, nem álmodtak ilyen elismerésről. Azóta szinte töretlen a csapat sikere, a Duna Menti Tavasz mellett számos magyarországi versenyen - köztük a Weöres Sándor Gálán - is eredményesen szerepeltek. Az évek során átlagban húsz gyerek játszott a csoportban, de előfordult, hogy többen is csatlakoztak a Tekergőkhöz. „Nehéz volt olyan darabot találni, amiben a kiselsős és a kilencedikes diák is szerepelhet. Ezért szétválasztottuk a csapatot, így lettek a Tekergők és a Tekergőcök” - mondta Nagy Irén. Hozzátette, mindig voltak olyan diákok, akik az első évfolyamtól egészen kilencedikig erősítették a Tekergők csapatát. Az iskolaév elején ötleteléssel kezdődik a csoport évadja. „Irénke hja a forgatókönyvek alapjait, de mindig összedolgozunk. Előfordul, hogy a próbákon módosítunk a darabon” - folytatta Magyar Gaál Lívia. A gyerekek elpróbálják a szerepeket, és együtt döntenek arról, kinek melyik felel meg a legjobban. A vezetők szerint Arany János Toldijának feldolgozása volt a legTekergők és Tekergőcök Színjátszó Csoport Megalakulás éve: 1998; 2009 Versenyek: Duna Menti Tavasz Weöres Sándor Gála Vezetők: Magyar Gaál Lívia és Nagy Irén Néhány bemutatott darab: Toldi, A császár új ruhája, 6.A-sok(k), Bolond falu sikeresebb műsoruk. A darab egy magyarországi oktató DVD-re is felkerült. A Toldi mellett több nagy sikerű klasszikust és mesét is előadtak. „Nagyon örülünk annak, hogy a diákjaink az életben is felhasználják az itt szerzett tapasztalatokat. A pedagógus kollégák is megjegyezték, hogy jót tesz a diákoknak a drámapedagógia és a színjátszás” - közölte Nagy Irén. Néhány éve megalakult a Tekergők Polgári Társulás, amelyből finanszírozzák a csoport működését és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal együttműködve évente drámafoglalkozásokat tartanak a helyi alapiskola diákjainak. Legközelebb a királyrévi Rév ci- terazenekart mutatjuk be. Elfelejtett kéziratból készült könyv Központi téma volt az Esterházy-kastély Áldozó Tamás a pápai Esterházy-kastély értékőrző felújításáról tartott elő- adást (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Hétfő este a neogótikus kastélyban mutatták be a Nehéz hőskölteményt nem írni - Az Országos Kereszténydemokrata Párt kezdetei című könyvet, amelyet Bukovszky László szerkesztett Kaiser Gyula kéziratából. Korpás Árpád a két világháború közötti politika és politikatörténet egyik háttéralakjának visszaemlékezéseként jellemezte a kéziratot. „A korabeli dokumentumra Bukovszky László Prágában, a bel„Azok a politikai cselszövések, amelyekkel ma is találkozunk, szerepelnek ebben a visszaemlékezésben" - mondta Bukovszky (A szerző felvétele) ügyminisztérium raktárában bukkant rá. A kézirat egy másik, tartalmilag javarészt egyező változatát Simon Attila történész találta meg Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban. Nemcsak a szlovákiai magyarság 1918-1936 közti, azaz az egységes magyar párt létrejöttéig tartó időszak egyik legmeghatározóbb ellenzéki magyar pártjáról tájékoztat, hanem korképet is fest” - mondta Korpás. A szerkesztő bevezető tanulmánya nyújt segítséget a történelmi kor könnyebb megértéséhez. „Azok a politikai cselszövések, amelyekkel ma is találkozunk, szerepelnek ebben a visszaemlékezésben” - beszélt a kézirat aktuális síkjáról. A huszadik század elején hasonló közéleti játszmák foglalkoztatták a politikusokat, mint manapság. „Fontos emberek voltak és szinte semmit nem tudunk róluk. Ez a könyv fontos adalék ahhoz, hogy elérkezzünk annak a korszaknak a feldolgozásához, amelynek nagyon sok üzenete van számunkra” - mondta Simon Attila történész. „A témához kapcsolódóan nagyon sok olyan részfeladat van, ami kerekebbé teszi ezt a történetet. Kaiser nem tudta befejezni a kéziratot, vagy az állambiztonság megsemmisítette. A következő feladat feldolgozni ezt a részt” - nyilatkozta a kötet szerkesztője. SZAKÁL KINGA Sikeres pályázatokat mutattak be a nemzetközi konferencián, Galántán. Múlt héten „Nemzetközi konferencia a kulturális műemlékek védelméről, azok előnyeiről a belföldi és nemzetközi turizmusban” címmel rendezett kongresszust a Neogótikus Kastély Polgári Társulás és Ga- lánta városa a járási székhelyen. A konferencia témaköreiben egyedülálló, fő célja, hogy rámutassanak a kulturális emlékek felújításából származó előnyök jelentőségére az idegenforgalomban és a városfejlesztésben. Három előadás fő témája az Esterházy-kastély volt. Irene Huditch, a kismartoni (Eisens- tadt) kastélyról, Vizi István a fertődi kastélyról, Áldozó Tamás pedig a pápai Esterházy-kastélyról beszélt. „1856-ban Pápa Esterházy Pál kezébe került. A kastély mai belső beosztása és kialakítása az ő tevékenységének eredménye. O alakította ki a Nádor dísztermet, a kastély könyvtárát, az Ősök csarnokát. Á családi arcképeket is ő gyűjtötte össze, ennek nagy része máig látható” - mondta Áldozó Tamás, Pápa polgármestere. „Az utóbbi évtizedekben a kastélyban volt óvoda, könyvtár, zeneiskola, helytörténeti múzeum és művelődési központ - mutatta be a kastélyt Áldozó Tamás. - 2001 -ben felúj ítottuk a tetőt, 2006- ban sikeresen pályáztunk a Norvég Alapnál, ennek eredménye, hogy 2011-től újra látogatható a kastély. Eddig 10 millió eurót költöttünk az épület felújítására és 2018-ig újabb 5 milliót fordíthatunk az épület- együttes rekonstrukciójára.” „A konferencia fő célja az volt, hogy a sikeres projektek tapasztalatait át tudjuk adni egymásnak, hogy felismerjük, melyek azok a rendezvények, amelyek érdekesek az embereknek” - mondta Takács Zsolt, Galánta alpolgármestere. Hozzátette: az előadók bemutatják, mit lehet tenni a történelmi épületekkel, elmondják, hogyan lehet fenntartani őket. „Tervezünk egy konferenciát, amelyen kizárólag sikeres szlovákiai projekteket mutatnánk be” - mondta az alpolgármester.
