Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-12 / 287. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2015. DECEMBER 12. RIPORT 17 Kubai asszony szidalmazza Daniel Ortega nicaraguai elnököt. Hetekkel ezelőtt több száz kubai migráns rekedt a nicaraguai határon. Miután átverekedték magukat a dzsungelén, kénytelenek Nicaragua határán vesztegelni. Folytatnák útjukat az Egyesült Államok felé. A Kolumbia és Panama határán mintegy 160 kilométer hosszan elnyúló 50 kilométer széles sáv a terepviszonyok miatt az egyetlen hiányzó szakasza az Eszak-és Dél-Amerikát összekötő pánamerikai autóárnak. Autóval vagy motorkerékpárral több hétig, sőt hónapokig is eltarthat a szakadékokkal és hegyekkel tűzdelt mocsaras trópusi esőerdő átszelése. Egyre többen vannak azonban, akik gyalog vállalkoznak erre, nem riadva vissza a temérdek szúnyogtól, kígyóktól, jaguároktól vagy az éppen arra járó fegyveres gerilláktól sem. Nagy részük kubai állampolgár, akik nem kalandvágyból, hanem hazájukat már elhagyva, a jobb élet reményében vágnak neki az életveszélyes úrnak bolygónk egyik utolsó, érinteden ökoszisztémával rendelkező vidékén, hogy aztán további több ezer kilométer megtétele után elérjék a mexikói-amerikai határt. A karibi szigetországot mindössze 150 kilométer választja el az Egyesült Államoktól, de azóta, hogy az amerikai hatóságok nagyobb erővel járőröznek a Floridai-szoros térségében, a kubaiak számára szinte reménytelenné vált a vízen való átkelés. Idén már több mint ezer kubai állampolgárt tartóztatott fel és toloncolt vissza az amerikai parti őrség, tartózkodási engedély ugyanis csak azon keveseknek jár, akiknek sikerül partot érni. Az Egyesült Államokba vágyakozó, hazájukat már elhagyó kubaiak így az utóbbi pár évben a szárazföldi útvonal felé fordultak Az amerikai vámhivatal és határvédelem közlése szerint az Egyesült Államokba illegálisan bevándorló kubaiak közel 90 százaléka ma már Mexikón keresztül érkezik Hosszú út vezet a közép-amerikai ország eléréséig, ennek része az említett Darién régió is, amely azután merült fel mint alternatív haladási útvonal, hogy Ecuador - a latinamerikai országok közül egyedüliként - 2008-ban eltörölte a Kubával szembeni vízumkényszert.- Kuba elhagyásának legegyszerűbb módja jelenleg Ecuadorba utazni - mondta Andy Gómez, a University of Miami kubai és kubai-amerikai tanulmányok intézetének kutatója. Ehhez egy, a havannai kormány Kubából dzsungelén át az Egyesült Államokba A jobb élet reményében évente kubaiak százai döntenek amellett, hogy a világ természeti tényezők szempontjából egyik legveszélyesebbnek tartott helyén, az Észak- és Dél-Ame- rikát egymástól elválasztó hírhedt Darién régió dzsungeléin keresztül jussanak el az Egyesült Államokba. A hírhedt Darién régió dzsungelében. Egyre többen vannak azok, akik gyalog vállalkoznak arra, hogy átszeljék a szakadékokkal és hegyekkel tűzdelt mocsaras trópusi esőerdőt, nem riadva vissza a temérdek szúnyogtól, mérges kígyóktól, jaguároktól vagy az éppen arra járó fegyveres gerilláktól sem. által kiadott távozási engedélyre, illetve egy ecuadori állampolgártól származó meghívólevélre van szükség, utóbbit 300-500 dollárért lehet beszerezni. Ha rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű pénz a külföldi úthoz, a havannai hatóságok engedélyezik az ország elhagyását, kivéve akkor, ha a kérelmező a kormány által nagyra értékelt hivatást űz, például orvos, tudós vagy katona. A szakorvosoknak például Kubában ismét külön engedélyt kell kérniük, ha magánügyben külföldre akarnak utazni. A kubai médiában kiemelt helyen ismertetett intézkedés december 7-én lépett hatályba, és visszatérést jelent a 2013 előtti politikához, amikortól a kubaiak kiutazását szabaddá tették. Az egészségügyi minisztérium által lebonyolított engedélyeztetési eljárás főként azokra vonatkozik, akik „létfontosságú munkát végeznek a közegészségügyben és a tudományos-műszaki tevékenységben”. Általános tilalom nincs - hangsúlyozza a közlemény. A kormányzat azzal indokolja a megszorítást, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a külföldön maradó orvosok száma, ami érinti a hazai ellátást is. A hivatalos ecuadori adatok szerint 2007 és 2012 közön 106 371 kubai állampolgár lépett be legálisan a dél-amerikai országba, és 97 923 távozott onnan törvényes keretek között. A maradék 8448 sorsa is- mereden.- A többség számára Ecuador csak tranzitállomás, de a továbbálláshoz sok pénzre van szükség - mutatott rá Andy Gómez. Az amerikai-mexikói határig vezető út egy része ugyanis kábítószer-kereskedők ellenőrzése alatt áll, és a biztonságos áthaladáshoz felfegyverkezett embercsempészek segítségére van szükség. Először az Ecuadorral szomszédos Kolumbiába kell eljutni, s azután a panamai határnál következik a hírhedt Darién-dzsungel. - A panamai hatóságok öt évvel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy a sűrű esőerdőt embercsempészek is használják, akik egy ideig Brazíliából hajóval érkezett afrikai és ázsiai migránsoknak segítettek átjutni a határon - mondta el Jósé Mulino panamai nemzetbiztonsági miniszter, hozzátéve, hogy azóta már változott a helyzet. Az afrikaiak és ázsiaiak száma jelentősen csökkent, és most a legnagyobb problémát a kubaiak áradata jelenti - hangsúlyozta. A miniszter rámutatott, hogy a szóban forgó határvidék a drogkereskedők mellett a FARC szélsőbaloldali kolumbiai gerillaszervezetnek is befolyási övezete. Megjegyezte: nem világos, hogy közülük ki segít a bevándorlóknak, a hatóságok keze ugyanis nagyon nehezen ér el ide. Mildres Morales egyike azon kubaiaknak, akik a menekülésnek ezt a meglehetősen veszélyes formáját választották. A 34 éves nő 300 dollárt fizetett csak azért, hogy ádépje a kolumbiai-panamai határt, s azóta, hogy Ecuadort elhagyta, már összesen 1000 dollárt költött a rendőrök és bevándorlásügyi tisztségviselők lefizetésére. Morales 14 társával indult úrnak, s miután átverekedték magukat a dzsungelén, a panamai hatóságok kezére kerültek. Ezek a pánamerikai főútnak a dariéni hézag előtti utolsó nagyobb állomásának számító városba, Metetíbe, egy menekülttáborba vitték őket. Panamában a hatóságok idén július elejéig már 800 kubait vettek őrizetbe a kolumbiai határ közelében, míg előző évben ez a szám még csak 400 volt. Akiket elfognak, azok ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amelynek érvényesítéséhez kéthetente meg kell jelenni az illetékes hatóság előtt. A legtöbb kubai azonban nem jelentkezik többé, hanem folytatja útját az Egyesült Államok felé. A célig 2700 kilométert kell még megtenni, áthaladva Costa Ricán, Nicaraguán, Hondurasom Guatemalán és Mexikón.- Nem tudjuk, milyen nehézsé-' gekkel kell még szembenéznünk a többi országban - jegyezte meg Morales, hozzátéve, azt hallották más honfitársuktól, hogy lehetséges a mexikói-amerikai határ elérése. Közel háromezer kubai migráns jelenleg a costa-ricai-nicaraguai határon vesztegel, mert a Kubával szövetséges szandinisták vezette Nicaragua a fegyveres erőket vetette be a migránsok feltartóztatására és visszatoloncolására Costa-Ricába. Nicaragua november közepén zárta le déli határát a kubai migránsok előtt, miután Costa Rica tranzitvízumot adott nekik, hogy áthaladhassanak területén. Az ügy súlyos feszültséget okozott a két középamerikai ország viszonyában. San Jósé most a belize-i hatóságokat kéri arra, fogadják be átmenetileg a közel háromezer kubai migránst. A San José-i kormány elképzelései szerint a kubaiakat repülővel vinnék a Mexikóval dél felől határos, kicsiny Karib-tengeri országba, ahonnan nyilvánvalóan Mexikón át folytatnák útjukat, hogy elérjék az Egyesült Államokat. A Közép-Amerika keled partján, a Karib-tenger mellett fekvő Belize mintegy 600 kilométerre északra van a Costa Rica-i határtól, és a két országot Nicaraguán kívül Honduras és Guatemala választja még el egymástól. A kubai migránsok száma idén ugrott meg jelentősen a korábbiakhoz képest, miután félelmeik szerint az Egyesült Államok és Kuba között az utóbbi időben tapasztalható diplomáciai enyhülés hatására a jövőben egyre nehezebben kaphatnak majd politikai menedékjogot Washing! tontól. Emiatt sokan úgy vélik, ez az utolsó esélyük, hogy bevándoroljanak az Egyesült Államokba. Hivatalos adatok szerint idén eddig ötször annyi kubai érkezett a mexif kói-amerikai határra, mint 2014- ben egész évben. (MTI, ú) A Pánamerikai főútvonal a Darién régiónál, Meteti közelében. Az autóút teljes egészében átszeli Észak-, Közép- és Dél-Amerikát. Az egyetlen kivétel, ahol a főútvonal nem hálád át, a Darién régió. (Fotók: sita/ap)
