Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-12 / 287. szám, szombat
KÜLDJÉK BE A „LUSTA RABSZOLGA" REJTVÉNY ÉS/VAGY A „TALÁLJA KI, KIRŐL VAN SZÓ!" JÁTÉK MEGFEJTÉSÉT! www.ujszo.com REJTVÉNYSZIGET 13 < QĹ N (/) in ILI cc ILI N in 14 ■ 1 30 A hálózatba írandó megfejtéseket 12 szimmetrikusan elhelyezkedő fekete négyzet választja el egymástól. Az ábrához tartozó meghatározásokat az eredeti számozás szerint közöljük, de nem választottuk szét őket irányonként. Ahol egy számtól mindkét irányba indul megfejtés, ott véletlenszerű sorrendben adjuk a definíciókat. Segítségül két számot és két fekete négyzetet előre megadtunk. MEGHATÁROZÁSOK: 1. Istenfélés - délkeletről fúvó, olykor viharos erejű szél az Al- Dunán. 2. Illatos, fehér virágú növény. 3. Vagonbelső! 4. Megtörtént dolog. 5. Szaklap, röv. 6. Nehézkesen olvasó. 7. Fatuskó feszítése. 8. Becstelen, aljas. 9. ÉVFORDULÓ Az USA Nap-kutató műholdcsaládja. 10. Kelet-Ázsiában honos szarvasfaj. 11. Indul a staféta! 12. Rátalál - kerékpárral eleső. 13. Fájd jelzője lehet. 14. Segít a tanulásban. 15. Annál lejjebbre. 16. Juhhodály. 17. Eszméletét vesztő - étkezés délben. 18. Szóban megnyilatkozó. 19. Ádám, becézve. 20. Szénarakományt rögzít. 21. Vidám ének hangja. 22. Munkát elkezdő - Niamey lakosa. 23. Kieszel. 24. Kerek pékáru - egykori katonaétel; kétszersült. 25. A búza népies neve. 26. Pap hirdeti. 27. Ugrásfajta a műkorcsolyázásban - Thury Zoltán színműve. 28. A házba taszító. 29. Mosószermárka. 30. A vanádium és a kén vegyjele. 31. Ókori sémi nép a Közel-Keleten. 32. Trikó, dressz - máltai és német autók jelzése. 33. A házból az udvarra osonó. A nőnevelés legnagyobb legendája A 19. századig a nők csak olyan leánynevelő intézetet látogattak, amelyek elsősorban az anya- és háziasszony szerepre készítette fel őket, ennek megfelelően érettségi vizsgát sem tettek. A rendszer tulajdonképpen jól működött, hiszen a korabeli nők aránylag széles körű ismereteket, tudást és tapasztalatot szereztek mindazokról a dolgokról, amelyekre nemcsak ■ | egy háztartás, hanem £ ¥ akár családi gazdaság, birtok vezetéséhez, a társasági életben való sikeres helytálláshoz is szükségük volt. A rendszer fő hátránya akkor mutatkozott meg, amikor nyilvános, rendes felsőfokú intézményekben szerettek volna továbbtanulni: érettségi vizsga hiányában ezt nem tehették meg. A visszásság áthidalására születtek aztán az olyan megoldások, mint amit az asszonyok előtt kapuit elsőként megnyitó zürichi egyetem vezetett be: nem volt feltétele a tanulmányok folytatásának a matúra, csak az államvizsga előtt kellett az érettségi bizonyítványt felmutatni, ennek megfelelően az érintett hölgyek - egyetemi tanulmányaikkal párhuzamosan - valamelyik fiúgimnáziumban tették le a megfelelő felkészültségüket igazoló záróvizsgát. Természetesen a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet, egy idő után meg kell szervezni a leánygimnáziumokat is. A kor közhangulata ugyanis egy ideig nem tette lehetővé a koedukált tanintézmények felállítását. Tehát minik dent az alapoknál kellett kezdeni. Magyarorszá- ; gon ennek a munkának az oroszlánrészét Beniczky Hermin vállalta magára, akit az utókor - érdekes módon - csupán asszonynevén, Veres Pálnéként ismer. Hogy mi a különös ebben? Amíg nem jelent meg az emancipáció fogalma a köztudatban és nem egyenjogú- sították a szebbik nem képviselőit, teljesen természetes volt, hogy lánykori nevükön ismerik őket. Nem akármilyen paradoxon, hogy épp ekkor kezdett elterjedni az a divat, hogy férjük nevét veszik fel. Beniczky Hermin 200 évvel ezelőtt, 1815. december 13-án a Veszprém megyei Lázin született az egyik legrégebbi felső-magyarországi - beniczei és micsinyei - nemesi család sarjaként. Mivel szüleit korán elvesztette, nem kapott megfelelő oktatást. Viszont az égvilágon minden érdekelte, így saját magát képezve sajátította el a földrajz, történelem, politika, irodalom és kultúra legfontosabb ismereteit. Huszonnégy évesen férjhez ment Nógrád megye főjegyzőjéhez, Veres Pálhoz. Csaknem másfél évtizeden át a családjának szentelte idejét, nagy gonddal nevelve egyeden lányukat. Mivel nem talált megfelelő nevelési kézikönyvet, tanulmányozni kezdte Rousseau és Pestalozzi nevelési elveit, ezek hatására saját pedagógiai módszertant dolgozott ld, amelyben már kifejti, hogy a lányoknak a fiúkkal azonos képzésben kellene részesülniük. Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki, amikor 1864-ben a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt. Minden bizonnyal ez a bátor lépés is befolyásolta Veres Pálnét abban, hogy hamarosan megjelentette a Hon című lapban Felhívás a nők érdekében című vitairatát. Ennek az írásnak a hatására és a szerző javaslatára összeült 1867 májusában az a legkiválóbb 22 magyar asszony, akik célul tűzték ki az egyenjogúsítás megvalósítását. Az így kialakult előkészítő bizottság 1868. március 23-án megalakította az Országos Nőképző Egyesületet, amelynek fő céljául a lányok, nők tanulásának segítését jelölték meg. Középiskolát kellett alapítani, amire a következő évben sor is került: 1869. október 17-én nyílt meg egy osztállyal, 12 tanulóval az Országos Nőképző Egyesület tan- intézménye, amelynek igazgatását Petőfi Sándor sógora, Gyulai Pál vállalta el. Ebből az intézményből fejlődött ki a nagyhírű Veres Pál- né Leánygimnázium. Beniczky Hermin több évtizedes eredményes munka után, 74 éves korában az iskola patronálásától visszavonult, bár ezt követően is élénk figyelemmel kísérte működését. Nyolcvanéves korában, 1895. szeptember 28-án hunyt el Váchartyánban. Tevékenysége legfontosabb területe az első magyar lánygimnázium megszervezése és a nőnevelés forradalmasítása volt. Pedagógiai elveit viszont bokros teendői mellett is volt ideje közzétenni: 1868-ban jelentette meg Pesten a Nézetek a női ügy érdekében című tanulmányát, 1895-ben Budapesten a Tapasztalati lélektan felnőttek számára című művét. Halála után három héttel I. Ferenc József császár és felesége, Sissi névnapi ajándékaként 1895. október 19-én, Erzsébet napján aláírta az egyetemek kapuit a nők előtt megnyitó rendeletét. Sajnos ekkor még nem minden karra jelentkezhettek a gyengébb nem képviselői, viszont tény, hogy 1896 őszén elindult az a folyamat, amely lehetővé tette a magyar nők számára a legfelső képesítés megszerzését, valóra váltva ezzel Veres Pálné álmát. Ozogány Ernő
