Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-10 / 285. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2015. december 10. KULTÚRA 9 Ragasztott költészet A világhírű Jirí Kolár kollázsaiból látható kiállítás március 6-ig a Pozsonyi Városi Galériában TALLÓSI BÉLA Jiŕí Kolár: Orrok, szemek, szájak (triptichon), 1993 (Fotó: GM Pozsony. A kollázsművészet világhírű nagymestere, a cseh Jiŕí Kolár alkotásaiból nyílt kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben. A 2016. március 6-ig megtekinthető, A kollázsművészet legendája című tárlat anyagába az 1964 és 1997 között született, jól ismert alkotások közül válogattak. A kollázsművészet legendája em­lékkiállítás - egy évvel megkésve ugyan, de a galéria és Jan Kukal, a tárlat összeállítója arra emlékeztet ezzel az anyaggal, hogy Jirí Koláf költő és képzőművész tavaly szep­tember 24-én lett volna százéves. Jan Kukal az élet költőjének ne­vezi Jirí Kóláit, aki bár írt költemé­nyeket is, elismerést, világhírt képzőművészként, kollázsaival szerzett. Bizonyára többen emlé­keznek még rá, hogy húsz évvel ez­előtt Kóláinak már volt kiállítása Pozsonyban. Az akkori prezentáció szenzációnak számított. Nemcsak azért, mert a világot járt művész ki­állított nálunk is - először —, hanem, mert ő maga is részt vett a megnyi­tón. Ez egyrészt azért számított kü­lönleges eseménynek, mert köztu­dottan nem szerette a megnyitókat, még kevésbé a virágot és a zenei műsorszámokat. Húsz éve a jelen­létében ezért nem zene szólt, és nem virágot nyújtottak át neki, hanem költeményeiből hangzott el egy cso- korravaló. Másrészt azért jelentett szenzációt az akkori pozsonyi kiál­lítás, mert 1971 és 1989 között ná­lunk nem volt lehetőség Kólái műveinek bemutatására. A művész élete ugyanis, ahogy Jan Kukal is­mertette, nagyon furcsán alakult. Jó káderként indult, munkáscsa­ládból, édesapja pék, édesanyja mo­sónő volt. 0 maga pedig asztalosnak tanult. Mégse lett a rendszer kegyelt­je, kétszer is volt börtönben, mert szembefordult az ideológiával. Mű­vészi vénája egyre inkább kidombo­rodott; a negyvenes évektől különfé­le írásokkal aktívan részt vett a cseh kulturális életben. 1953-ban kiadásra leadott egy kötetre való versgyűj­1979-ben jóváhagytak számára egy nyugat-berlini egyéves ta n u I má nyutat, ám egy év után nem enge­délyezték a hazatérését. teményt. Addig is cenzúrázták, ám ezekben a költeményekben annyira erős volt a rendszerkritikája, hogy kéziratát a rendőrség lefoglalta, őt pedig egy év szabadságvesztésre ítél­ték. Amnesztiával kilenc hónap után szabadult. A 60-as években felha­gyott a verbális költészettel és a vi­zuális költészettel kezdett kísérletez­ni - ez vezette el Kóláit a kollázsok­hoz. 1979-ben jóváhagytak számára egy nyugat-berlini egyéves tanul­mányutat, ám egy év után nem en­gedélyezték a hazatérését. Ezzel a kommunista rendszer akaratlanul is elősegítette művészi kibontakozását. Kolár 1980-ban Párizsban telepedett le, ahol semmi sem gátolta a szabad alkotásban. Nagyon aktív és termé­keny időszaka következett, naponta tíz órákat dolgozott. Meg is lett az eredménye. Tökélyre emelt kollázs­technikával alkotott vizuális költé­szetével meghódította a világot. 1963-ban volt az első önálló kiál­lítása külföldön, Londonban. Ezt kö­vetően folyamatosan rendeztek tár­latokat kollázsaiból nagy presztízsű galériákban, nemcsak Európa nagy­városaiban, hanem Amerikában is. A New York-i Guggenheim Múzeum három kiállításra is meghívta—1975- ben, 1979-ben és 1985-ben. Jirí Koláf a kollázs műfaján belül a ragasztás többféle technikáját kí­sérletezte ki és alkalmazta. Készített finom kidolgozású betükollázsokat, amelyeken a képet nyomtatott betűtengerből komponálta meg. Több olyan portréja van, amelyeken felbontásos sokszorosítással hang­súlyozta az arcvonásokat. Gyakran alkalmazta a harmonikatechnikát: a figurákat mintegy filmkockákra bontotta és egymás mellé, mozdu­latsorba ragasztotta. Használta a há­lózás technikáját, amikor a kép elé egy rácshálót vont. A rácsozás azt eredményezi, hogy minden néző­pontból más látható a képmezőből. A széttördelés mozaikkockás mód­szerével is dolgozott. Sőt, ezeknek a kombinálásával is alkotott. Művé­szete ma is a felfedezés erejével hat. PENGE Rósz az egósz Elöljáróban annyit, hogy nem tu­dom megmondani pontosan, mi az, amitől olyan jól működik Morsányi Bernadett prózája. Mégis megpró­BEKE ZSOLT KRITIKAI . ROVATA bálom leírni ezt a működést, már amennyit ebben az irányban - ko­rántsem megszakítás nélkül - ha­ladhatok. Elképzelhető, hogy van abban vala­mi véletlenszerű, ahogy a szövegek egyes szálait felveszi vagy éppen elhagyja az elbeszélő. Ugyanis mind az „unalmas” történetek, mind pedig a Sehány éves kisfiú című kisregény több szálat mozgat, amelyek időben, térben, modalitásukban meglehető­sen eltérők, mégis egységes szövetté állnak össze. A kisregény egy család/félcsalád kialakulásának, az apa jelen- és távollétének története. Ehhez természetesen kellenek a családi történetek, mítoszok, más­részről olyan történetszálak, ame­lyek az elbeszélő, az anya szociális, érzelmi, kulturális helyzetét vázol­ják fel. Másrészről vannak a novel­lák, amelyek nagyrészt két ember viszonyát tárgyalják, legyen szó szerelemről, testvéri, illetve gyerek­szülő viszonyról, vagy az olyan, olykor fiktív egymás mellé kerülé­sekről, amelyeket a művészet csi- nálása tesz lehetővé. S itt jön képbe az aleatória. Ugyanis pontosan nem meghatározható az a minta, amely alapján ezek a szálak előbújnak, de ami a befogadó felől tekintve fontosabb: a kocka érkezé­sén, vagyis a véletlenen múlik, hogy az olvasó milyen irányban indul el az értelmezés során, milyen motí­vumok erősödnek fel számára a vá­gástechnika következtében. Talán műfaji különbség a korábban írt kisregény és a novellák közt, talán az elbeszélőtechnika időbeli módo­sulása, hogy az előbbi a szöveg ele­jén felvonultatott szálakat variálja, szövi-bújtatja egymásba, míg a no­vellák elbeszélője kívülről hoz új és új, bedolgozásra váró szálat. (Mindezt ironikus fénybe vonja a nevek elmaradása, amikor a szerep­lő „Esztéta”, „Fiam apja”, „Ezre­des” lesz.) S hogy Morsányi Berna­dett kapcsán nem véletlen párhuza­mot hozzak fel: hasonló eljárásokat alkalmaz, mint a Rövidre vágva című film forgatókönyvében Ray­mond Carver és Robert Altman, amit közben Godard-féle késleltetett-elsietett vágástechniká­val vegyít. Még mindig a vágásnál, a montázs­nál maradva: a Morsányi-próza leírt jellegzetességeihez kapcsolódnak - a történetszálak modalitásbeli kü­lönbségéből is adódóan - a szöveg a szövegben ötletes alkalmazásai, valamint a sok megidézett textus, legyen szó irodalmi vagy éppen ze­nei utalásról, egy teljes egészében bemásolt háborús visszaemléke­zésről, fényképekről, ábrákról. Hogy a köteteim provokációjáról, az „unalmasságról” már ne is beszél­jünk. Kalandra fel! Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) tör­ténetek. Kalligram, Budapest, 2015.358 oldal. Értékelés 7/10 RÖVIDEN A szöveg mint inspiráció Kassa. Negyedik alkalommal rendezik meg Kassán a LitFest című összművészeti estet, amelynek keretében középis­kolások mutatják be kortárs szerzők szövegei által ihletett műveiket. A kassai Márai Sán­dor Gimnázium tanulói mellett idén királyhelmeci gimnazisták is csatlakoztak a kezdeménye­zéshez. Festmények, grafikák, megzenésített versek, perfor- manszok, kisfilmek, színpadi jelenetek születtek az elmúlt hónapokban szabadon válasz­tott irodalmi szövegek alapján. A kassai diákok egy várhosszú- réti nyári táborban is foglalkoz­tak a müvekkel, Fecsó Szilárd művészetpedagógus vezetésé­vel. Viszlai Tibor szepsi csapata és a királyhelmeci Alone Ave­nue diákzenekar verseket zené- sített meg, a kassai KGSzT iro­dalmi színpad Bodon Andrea vezetésével, a királyhelmeci Sycorax színjátszócsoport pedig Pekárovics Marianna vezetésé­vel irodalmi összeállítással ké­szült. A produkciókat ma 19 órai kezdettel mutatják be az ifjú tehetségek a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában. A szervezők három olyan irodal­márt is meghívtak az estre, akiknek a művei a fiatalokat al­kotásra ihlették. Az esti beszél­getésen Szúnyog Zsuzsa író, dalszerző, Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, a legifjabb nemzedék képviseletében pedig a királyhelmeci Bari Fatima vall alkotói módszeréről és saját ih- letforrásairól. (juk) ICubWer. fitW *> TárwfU 0 Betlehem csillaga a Kuttyomfittytől Ekecs. Vasárnap 18 órakor tartja Betlehem csillaga című CD-jének bemutatóját a Kuttyomfitty Társulat az ekecsi kultúrházban. Dobsa Tamás és Dobsa Fodor Mónika Kurdi Gábor népzenész közreműkö­désével a három éve műsoron tartott, azonos című előadás hanganyagát rögzítette és adta ki önálló albumként. A mintegy 45 perces Betlehem csillaga a bet- lehemes szokásokat gyűjti össze, ezen belül pedig több forrásból merít. Alapja egy 1922-ben, Tardoskedden le­jegyzetttáncjáték, amelyet a helyi tanító állított össze, Kuttyomfittyék ezt gondolták újra és egészítették ki tréfás csallóközi betlehemes rigmu­sokkal, énekekkel, Kelet- Szlovákiában gyűjtött bábos betlehemezéssel. A CD- bemutató egyben jótékonysági előadás is, az est bevételét a kárpátaljai, eszenyi óvoda javá­ra ajánlja fel a társulat. (as)

Next

/
Thumbnails
Contents