Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-10 / 285. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. december 10. KULTÚRA 9 Ragasztott költészet A világhírű Jirí Kolár kollázsaiból látható kiállítás március 6-ig a Pozsonyi Városi Galériában TALLÓSI BÉLA Jiŕí Kolár: Orrok, szemek, szájak (triptichon), 1993 (Fotó: GM Pozsony. A kollázsművészet világhírű nagymestere, a cseh Jiŕí Kolár alkotásaiból nyílt kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben. A 2016. március 6-ig megtekinthető, A kollázsművészet legendája című tárlat anyagába az 1964 és 1997 között született, jól ismert alkotások közül válogattak. A kollázsművészet legendája emlékkiállítás - egy évvel megkésve ugyan, de a galéria és Jan Kukal, a tárlat összeállítója arra emlékeztet ezzel az anyaggal, hogy Jirí Koláf költő és képzőművész tavaly szeptember 24-én lett volna százéves. Jan Kukal az élet költőjének nevezi Jirí Kóláit, aki bár írt költeményeket is, elismerést, világhírt képzőművészként, kollázsaival szerzett. Bizonyára többen emlékeznek még rá, hogy húsz évvel ezelőtt Kóláinak már volt kiállítása Pozsonyban. Az akkori prezentáció szenzációnak számított. Nemcsak azért, mert a világot járt művész kiállított nálunk is - először —, hanem, mert ő maga is részt vett a megnyitón. Ez egyrészt azért számított különleges eseménynek, mert köztudottan nem szerette a megnyitókat, még kevésbé a virágot és a zenei műsorszámokat. Húsz éve a jelenlétében ezért nem zene szólt, és nem virágot nyújtottak át neki, hanem költeményeiből hangzott el egy cso- korravaló. Másrészt azért jelentett szenzációt az akkori pozsonyi kiállítás, mert 1971 és 1989 között nálunk nem volt lehetőség Kólái műveinek bemutatására. A művész élete ugyanis, ahogy Jan Kukal ismertette, nagyon furcsán alakult. Jó káderként indult, munkáscsaládból, édesapja pék, édesanyja mosónő volt. 0 maga pedig asztalosnak tanult. Mégse lett a rendszer kegyeltje, kétszer is volt börtönben, mert szembefordult az ideológiával. Művészi vénája egyre inkább kidomborodott; a negyvenes évektől különféle írásokkal aktívan részt vett a cseh kulturális életben. 1953-ban kiadásra leadott egy kötetre való versgyűj1979-ben jóváhagytak számára egy nyugat-berlini egyéves ta n u I má nyutat, ám egy év után nem engedélyezték a hazatérését. teményt. Addig is cenzúrázták, ám ezekben a költeményekben annyira erős volt a rendszerkritikája, hogy kéziratát a rendőrség lefoglalta, őt pedig egy év szabadságvesztésre ítélték. Amnesztiával kilenc hónap után szabadult. A 60-as években felhagyott a verbális költészettel és a vizuális költészettel kezdett kísérletezni - ez vezette el Kóláit a kollázsokhoz. 1979-ben jóváhagytak számára egy nyugat-berlini egyéves tanulmányutat, ám egy év után nem engedélyezték a hazatérését. Ezzel a kommunista rendszer akaratlanul is elősegítette művészi kibontakozását. Kolár 1980-ban Párizsban telepedett le, ahol semmi sem gátolta a szabad alkotásban. Nagyon aktív és termékeny időszaka következett, naponta tíz órákat dolgozott. Meg is lett az eredménye. Tökélyre emelt kollázstechnikával alkotott vizuális költészetével meghódította a világot. 1963-ban volt az első önálló kiállítása külföldön, Londonban. Ezt követően folyamatosan rendeztek tárlatokat kollázsaiból nagy presztízsű galériákban, nemcsak Európa nagyvárosaiban, hanem Amerikában is. A New York-i Guggenheim Múzeum három kiállításra is meghívta—1975- ben, 1979-ben és 1985-ben. Jirí Koláf a kollázs műfaján belül a ragasztás többféle technikáját kísérletezte ki és alkalmazta. Készített finom kidolgozású betükollázsokat, amelyeken a képet nyomtatott betűtengerből komponálta meg. Több olyan portréja van, amelyeken felbontásos sokszorosítással hangsúlyozta az arcvonásokat. Gyakran alkalmazta a harmonikatechnikát: a figurákat mintegy filmkockákra bontotta és egymás mellé, mozdulatsorba ragasztotta. Használta a hálózás technikáját, amikor a kép elé egy rácshálót vont. A rácsozás azt eredményezi, hogy minden nézőpontból más látható a képmezőből. A széttördelés mozaikkockás módszerével is dolgozott. Sőt, ezeknek a kombinálásával is alkotott. Művészete ma is a felfedezés erejével hat. PENGE Rósz az egósz Elöljáróban annyit, hogy nem tudom megmondani pontosan, mi az, amitől olyan jól működik Morsányi Bernadett prózája. Mégis megpróBEKE ZSOLT KRITIKAI . ROVATA bálom leírni ezt a működést, már amennyit ebben az irányban - korántsem megszakítás nélkül - haladhatok. Elképzelhető, hogy van abban valami véletlenszerű, ahogy a szövegek egyes szálait felveszi vagy éppen elhagyja az elbeszélő. Ugyanis mind az „unalmas” történetek, mind pedig a Sehány éves kisfiú című kisregény több szálat mozgat, amelyek időben, térben, modalitásukban meglehetősen eltérők, mégis egységes szövetté állnak össze. A kisregény egy család/félcsalád kialakulásának, az apa jelen- és távollétének története. Ehhez természetesen kellenek a családi történetek, mítoszok, másrészről olyan történetszálak, amelyek az elbeszélő, az anya szociális, érzelmi, kulturális helyzetét vázolják fel. Másrészről vannak a novellák, amelyek nagyrészt két ember viszonyát tárgyalják, legyen szó szerelemről, testvéri, illetve gyerekszülő viszonyról, vagy az olyan, olykor fiktív egymás mellé kerülésekről, amelyeket a művészet csi- nálása tesz lehetővé. S itt jön képbe az aleatória. Ugyanis pontosan nem meghatározható az a minta, amely alapján ezek a szálak előbújnak, de ami a befogadó felől tekintve fontosabb: a kocka érkezésén, vagyis a véletlenen múlik, hogy az olvasó milyen irányban indul el az értelmezés során, milyen motívumok erősödnek fel számára a vágástechnika következtében. Talán műfaji különbség a korábban írt kisregény és a novellák közt, talán az elbeszélőtechnika időbeli módosulása, hogy az előbbi a szöveg elején felvonultatott szálakat variálja, szövi-bújtatja egymásba, míg a novellák elbeszélője kívülről hoz új és új, bedolgozásra váró szálat. (Mindezt ironikus fénybe vonja a nevek elmaradása, amikor a szereplő „Esztéta”, „Fiam apja”, „Ezredes” lesz.) S hogy Morsányi Bernadett kapcsán nem véletlen párhuzamot hozzak fel: hasonló eljárásokat alkalmaz, mint a Rövidre vágva című film forgatókönyvében Raymond Carver és Robert Altman, amit közben Godard-féle késleltetett-elsietett vágástechnikával vegyít. Még mindig a vágásnál, a montázsnál maradva: a Morsányi-próza leírt jellegzetességeihez kapcsolódnak - a történetszálak modalitásbeli különbségéből is adódóan - a szöveg a szövegben ötletes alkalmazásai, valamint a sok megidézett textus, legyen szó irodalmi vagy éppen zenei utalásról, egy teljes egészében bemásolt háborús visszaemlékezésről, fényképekről, ábrákról. Hogy a köteteim provokációjáról, az „unalmasságról” már ne is beszéljünk. Kalandra fel! Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek. Kalligram, Budapest, 2015.358 oldal. Értékelés 7/10 RÖVIDEN A szöveg mint inspiráció Kassa. Negyedik alkalommal rendezik meg Kassán a LitFest című összművészeti estet, amelynek keretében középiskolások mutatják be kortárs szerzők szövegei által ihletett műveiket. A kassai Márai Sándor Gimnázium tanulói mellett idén királyhelmeci gimnazisták is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Festmények, grafikák, megzenésített versek, perfor- manszok, kisfilmek, színpadi jelenetek születtek az elmúlt hónapokban szabadon választott irodalmi szövegek alapján. A kassai diákok egy várhosszú- réti nyári táborban is foglalkoztak a müvekkel, Fecsó Szilárd művészetpedagógus vezetésével. Viszlai Tibor szepsi csapata és a királyhelmeci Alone Avenue diákzenekar verseket zené- sített meg, a kassai KGSzT irodalmi színpad Bodon Andrea vezetésével, a királyhelmeci Sycorax színjátszócsoport pedig Pekárovics Marianna vezetésével irodalmi összeállítással készült. A produkciókat ma 19 órai kezdettel mutatják be az ifjú tehetségek a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában. A szervezők három olyan irodalmárt is meghívtak az estre, akiknek a művei a fiatalokat alkotásra ihlették. Az esti beszélgetésen Szúnyog Zsuzsa író, dalszerző, Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, a legifjabb nemzedék képviseletében pedig a királyhelmeci Bari Fatima vall alkotói módszeréről és saját ih- letforrásairól. (juk) ICubWer. fitW *> TárwfU 0 Betlehem csillaga a Kuttyomfittytől Ekecs. Vasárnap 18 órakor tartja Betlehem csillaga című CD-jének bemutatóját a Kuttyomfitty Társulat az ekecsi kultúrházban. Dobsa Tamás és Dobsa Fodor Mónika Kurdi Gábor népzenész közreműködésével a három éve műsoron tartott, azonos című előadás hanganyagát rögzítette és adta ki önálló albumként. A mintegy 45 perces Betlehem csillaga a bet- lehemes szokásokat gyűjti össze, ezen belül pedig több forrásból merít. Alapja egy 1922-ben, Tardoskedden lejegyzetttáncjáték, amelyet a helyi tanító állított össze, Kuttyomfittyék ezt gondolták újra és egészítették ki tréfás csallóközi betlehemes rigmusokkal, énekekkel, Kelet- Szlovákiában gyűjtött bábos betlehemezéssel. A CD- bemutató egyben jótékonysági előadás is, az est bevételét a kárpátaljai, eszenyi óvoda javára ajánlja fel a társulat. (as)
