Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-01 / 277. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. december 1. KÖZÉLET I 3 Plusz egy fok már komoly problémát okoz az emberiségnek CZAJLIK KATALIN Pavel FaSko klimatológus nem vár nagy áttörtét a párizsi klímakonferenciátál, bár arra nagy szükség lenne. Elértük azt a határt, amikor mindenképp tenni kell valamit. Mi a konferencia fő témája? A globális felmelegedés és a klímaváltozással összefüggő problémák. Tudjuk, hogy ez már a sokadik ilyen konferencia, s az eddigi eredmények nagyon részlegesnek nevezhetők. Vannak országok, amelyek valóban sokat tettek a fosszilis üzemanyagok korlátozásáért, a gond azonban az, hogy az igazán fontos játékosok — elsősorban az USA, Kína és India - vonakodnak a kötelezettségvállalástól. Mi várható tehát Párizsban? Számos elemző szerint éppen itt jöhet az áttörés, ugyanis a klíma- változás elérte azt a kritikus határt, amikor már mindenképpen tenni kell valamit. Elérkeztünk ugyanis arra a pontra, hogy a Föld klímája egy egész fokkal magasabb, mint az ipari forradalom kezdete előtt. Egy fok? Ez nem is tűnik olyan soknak. Pedig ez már a fele annak az értéknek, amikorra a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Szakemberek szerint a klíma két fokkal való felmelegedése olyan következPavel Faško ményekkel járhat, amiket a Földünk ökoszisztémái már nem tudnak megoldani. Úgy tűnik tehát, a legfőbb ideje, hogy a világ vezetői megegyezzenek. Ez így van, ennek ellenére nem vagyok túl optimista, tekintve a jelenlegi geopolitikai helyzetet is. Nagy előrelépésnek tartom azonban már azt is, hogy az országok többsége ma már nem vonja kétségbe: a globális felmelegedés az emberi tevékenység eredménye. Tizenöt évvel ezelőtt ez még korántsem volt így, sokan azt állították, a klímaváltozás egy természetes folyamat, amihez az embernek semmi köze. Ha azonban elfogadjuk, hogy a problémát mi okoztuk, ez azt is jelenti, hogy valamit tennünk is kell annak orvoslására. Mi történne, ha mégse tennénk semmit? A helyzet a mostanihoz képest rohamosan romlana. Tudjuk, hogy az időjárás egyre extrémebb, s ez már a mi térségünkre is vonatkozik. A viharok egyre erősebbek, gyakoribbak az árvizek s a hosszan tartó szárazságok, de nálunk ezt még mindig tudjuk kompenzálni a föld alatti víztartalékainkkal. Vannak azonban térségek, ahol ez nem így van, s ha kiesik egy esős időszak, a következőre egy évet kell várni. Ezek az ökoszisztémák így nem tudják eltartani azt a nagy mennyiségű embert, amely ott él. Van egyáltalán fogalmunk arról, mi lesz, ha radikálisan nem változtatunk viselkedésünkön? Vannak bizonyos ismereteink a korábbi földtörténeti korokról, igaz, akkor ez nem függött össze az emberi tevékenységgel. Bizonyos természeti katasztrófák után alakultak ki hasonló helyzetek. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy bizonyos nagyságú negatív hatást képes abszorbálni, de csak egy szintig. Ezen túl a rendszer úgy reagál, hogy radikális változás áll be, ami hosszú távon ahhoz vezethet, hogy az emberi faj megmaradása komoly veszélybe kerül. Itt azonban nagyon távoli horizontról beszélünk. Nagyon sokat tehetünk még azért, hogy ez ne következzen be. RÖVIDEN Bukott házelnökből miniszter Pozsony. Pavol Paška (Smer) korábbi házelnök megerősítette, hogy nem indul a márciusi parlamenti választásokon. Politikai ambícióit azonban nem adta fel teljesen, most a külügyminiszteri székre feni a fogát. Új terve még a smereseket is meglepte. Marek Maďarič kulturális miniszter úgy fogalmazott, ha a választások után a Smer kormánypárt lesz, és a külügyi tárca vezetőjét jelölheti, akkor Miroslav Lajčák jelenlegi tárcavezető megkérdőjelezhetetlen jelöltnek számít. Nem indul a Smer listáján Renata Zmajkovičová, a parlament korábbi smeres alelnöke sem, aki a CT-botrány miatt volt kénytelen távozni funkciójából. A listán várhatóan ott lesz azonban Erik Tomáš, a kormány sajtóosztályának vezetője. (TASR, ie) Kaliňák: több rendőr kell Pozsony. A közeljövőben 2500 fővel növelné a rendőrök számát a belügyminisztérium. Az állománynövelés a következő három év alatt zajlana le, és 15-17 millió eurót emészthet fel. Robert Kaliňák belügyminiszter a bűnözési mutatók csökkentésével indokolja a létszámnövelést. Állítása szerint korábban átlagosan 435 rendőr teljesített szolgálatot az utcákon, komoly változást azt követően értek el, hogy számukat 1250-re emelték. (TASR, ie) Jobboldali közeledések Procházka közös parlamenti frakcióba tömörítené a jobboldalt (TASR-felvétel) SZALAY ZOLTÁN Ma ülnek össze a Siet, a Híd és a KDH delegációi, hogy a három párt együttműködéséről tárgyaljanak. Az egyeztetés a Híd javaslatára történik. Pozsony. Bugár Béla pártelnök néhány héttel ezelőtt szólította fel Procházkát és Figel’t, fonják szorosabbra az együttműködést. „A cél az, hogy fontos kül- és belpolitikai témákban közös álláspontot alakítsunk ki, és ezt közvetítsük az emberek felé” - nyilatkozta lapunknak a tárgyalásokról Bugár. Elmondása szerint először márciusban vetették fel a szorosabb együttműködés témáját. „Azt vizsgáltuk meg, me„Azt vizsgáltuk meg, melyek azok a pártok, amelyek nemcsak programjukban, hanem értékeikben is összeegyeztethetőek." Bugár Béla (Híd) lyek azok a pártok, amelyek nemcsak programjukban, hanem értékeikben is összeegyeztethetőek, így szólítottuk meg a Sieť és a KDH vezetőit” - közölte Bugár. Az első egyeztetések után azonban a lelkesedés alábbhagyott, ezért a Híd elnöke néhány héttel ezelőtt újra felmelegítette a témát. November 17- én a három párt képviselői együtt vettek részt az ünnepi megemlékezéseken, az újabb tárgyalást a listaállítás utánra halasztották. Radoslav Procházka, a Sieť elnöke néhány nappal ezelőtt a Hospodárske noviny hasábjain kifejtette a hatékony jobboldalról alkotott elképzeléseit. Procházka szerint a szlovákiai középréteg csak akkor tehet szert erős képviseletre, amely ellensúlyozná a Smert, ha a választások után a jobboldali pártok közös parlamenti frakcióba tömörülnének. Ezzel a kijelentésével a Sieť elnöke meglepte a jobboldali pártok vezetőit. A KDH a Procházka-cikk megjelenése után úgy nyilatkozott, nem tartja reálisnak ezt az elképzelést. „Az a kérdés, Procházka meg tudja-e győzni erről az embereket” - reagált Radoslav Procházka felvetésére a Híd elnöke. „Most arra kell összpontosítani, a választásokig hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy a három pártra mint valós alternatívára tekintsenek a Smerrel szemben” - tette hozzá Bugár Béla. Kvóták: irány Luxemburg Pozsony. A kormány holnap fogadja el a keresetet, amellyel pert indít az Európai Unió Bíróságán a kötelező menekültkvótákról szóló döntés miatt. Ennek alapján Szlovákiának több mint 2000 menekültet kellene befogadnia. Az uniós tagállamok belügyminiszterei szeptemberben döntöttek a kötelező menekültkvóták bevezetéséről, Robert Fico akkor azonnal bejelentette, hogy elutasítja a kvótákat, és a luxembourgi bírósághoz fordul a döntés miatt. A pert december 18-ig kellene elindítani, a kormány várhatóan holnap fogadja el a keresetet. Fico még egyeztetni akar a magyar és a lengyel kormánnyal, a cseh kormány a hétvégén döntött úgy, hogy nem csatlakozik a szlovák beadványhoz. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint ugyanis ez a lépés gyöngítené uniós pozíciójukat. „Nagyon figyelmesen követjük a lengyel kormány nyilatkozatait, akárcsak a magyar kormányéit, készek vagyunk velük tárgyalni erről a kérdésről” - mondta tegnap a szlovák miniszterelnök. Á lengyel miniszterelnökkel Fico csütörtökön tárgyal Prágában, a V4-es megbeszélésen. A V4-es országok vezetését már a hétvégi Törökörszág-EU csúcstalálkozó előtt tájékoztatta a kormányfő a szlovák kormány szándékáról. (Ipj, SITA)
