Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-09 / 284. szám, szerda
181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. december 9.1 www.ujszo.com Rozmaring Eneklőcsoport - a bodrogközi Bacska büszkesége Az együttes idén ősszel a Rozmaringok 4. Országos Találkozójának házigazdája volt A csoport az elmúlt években számtalan hazai és határon túli helyszínen állt közönség elé (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A Királyhelmec közeliben található község Rozmaring Éneklőcsoportjának elődje 1982-ben alakult a helyi Nőszövetság és a Vöröskereszt vezetőségének kezdeményezésére. BACSKA A csoport akkor a Menyecske Éneklőcsoport nevet viselete, vezetője 1989-ig Bucsay László tanító volt. 1991-ben az együttes tevékenységét Kosztyu Bertalanná újította meg, aki a hagyományőrző csoportot 1999-ig vezette. A csoport - melyet ezután kilenc évig Kiss Magdolna irányított - 2000- ben vette fel a Rozmaring nevet, majd Vígh Katalintól 2010-ben Kocsis Alica vette át a stafétabotot. Az együttes jelenlegi vezetője lapunknak elmondta, fő küldetésüknek a hagyományápolást, a magyar népdalvilág kincseinek a megismerését, megőrzését, ápolását, valamint továbbadását tekintik. A lelkes tagokból álló éneklőcsoport különböző világi és egyházi rendezvényeken lép fel rendszeresen, de a hazai és a határon túli fesztiválokon és népzenei versenyeken is többször képviselték már szülőfalujukat. 2006-ban például részt vettek a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdal- és népzenei versenyen, melyen bronz minősítést szereztek. Az elmúlt években felléptek egyebek mellett Gombaszögön, Pálházán, Füzérradványban, a Kis- géresi Pincenapokon, a Nagytárká- nyi Libagalibán és az ottani pálinkafőző-versenyen, valamint a kisráskai Tasnády-napokon is. 2008-ban Bácskában Újra szól az ének a malomnál címmel nagyszabású rendezvényt szerveztek, majd több fellépéssel öregbítették falujuk hírnevét. A csoport főleg bodrogközi népdalokat ad elő, de énekel Ung-vidéki, palóc, lukai, mezőségi népdalokat és virágénekeket is. A Rozmaring Éneklőcsoport - illetve Bacska község - idén ősszel egy érdekes rendezvénynek is a házigazdája volt - a Rozmaringok 4. Országos Találkozójának, melyen nyolc, a térség különböző településén működő, Rozmaring nevet viselő kórus vett részt. Az ötletet, hogy találkozni lehetne a többi hasonló nevet viselő együttessel, néhány évvel ezelőtt a famadi Rozmaring Asszonykórus tagjai vetették fel. Nagy Ella kutatását követően 2009-ben meg is rendezték az első összejövetelt, majd Abaújszina és Felsőszeli volt a házigazda, 2015 szeptemberében pedig a találkozó megrendezését a bodrogközi község vállalta. A kétnapos esemény - melyen a résztvevők a régió történelmi nevezetességeihez is ellátogattak - nagy sikerrel zárult, melynek végén a nagyölvediek bejelentették, hogy a csoportokat a következőkben ők látják vendégül. Kocsis Alica tájékoztatása szerint a Csemadok területi választmányának és a község vezetésének támogatását is élvező együttes heti egy alkalommal tart próbákat a helyi magyar iskola épületében, és folyaI Rozmaring j Éneklőcsoport íj Az alapítás éve: 1982 fi (Menyecske Éneklőcsoport néven) DQak; bronz minősítés a Tavaszi szél vizet áraszt versenyen (2006) I Jelenlegi tagolc Cservenák Klára, CservenákAnna, Filip Márta, Marczi Zita, Kocsis Alica, Hornyák Klára, Lázár Edit, Hornyák Erzsébet, Jakab Mária, Kalapos Margit, Szűcs Mária matosan készül az újabb fellépésekre. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére szeretnének minél több helyen közönség elé állni, hogy a zeneértő és -szerető közönséggel együtt élvezzék a közös éneklés örömét. Nagy terveket azonban nem dédelgetnek, a csoportvezető szerint már azt is komoly sikerként könyvelnék el, ha a nagy múltra visszatekintő csoport az elkövetkező években is folytatni tudná az elődök munkáját. Legközelebb a nagytárkányi Family Duót mutatjuk be. Rimabánya, az egykori gömöri aranybánya SZÁSZI ZOLTÁN Egykor ezen a településen éltek azok a német hospesek, azaz vendégek, akik ércbányászattal foglalkoztak Gömör északi vidékén. A Rimavica és a Rima folyó homokjából némi szerencsével és nagyon kitartó munkával még ma is biztosan lehetne aranyat mosni. Az aranymosás azonban még valamikor a 13. században abbamaradt, a német mesterek pedig fokozatosan elmagyarosodtak, Rimaszombatba is áttelepültek, és Rimabánya ma már inkább a Szent László és a kun vitéz harcát őrző páratlan szépségű freskójáról, mintsem bányászatáról híLegközelebb Ipolyság lemplomál mutáljuk be rés. Jelenleg az ágostai evangélikus egyházé a templom. Erődtemplom a falu őre Bárhonnan érkezzék is az erre járó, Rimabánya déli részén azonnal szembetűnik a mintegy harminc méter magas dombon épült, lőréses falakkal körbevett templom. Nem tudni pontos építésének dátumát, de annyi bizonyos, hogy a 13. század eleji alapítású, korai gótikus, szögletes záródású templom a mostani épület magja, amelyet a tatárjárás miatt megerősítettek, átalakítottak, majd többször bővítették, átépítették, díszítették. Annyit biztosan lehet tudni az okiratokból, hogy 1415- ben bizonyos Stibor volt a templom donátora, de hogy melyik szentnek a tiszteletére szentelték fel, azt eddig nem sikerült kideríteni. Az viszont feltételezhető, hogy a kései gótikára jellemző úgynevezett szamárhátas boltívű bejáratot ekkortájt alakították ki, és a templom hajóját is bővítették. Az is nyilvánvaló tény, hogy a templom északi falán szinte teljes egészében és csaknem érintetlenül fennmaradt freskón Szent László látható, legendájának azt a részét dolgozta fel igen míves módon, nagyszerű ábrázolásokkal a korabeli mester. A festményen a kun vitézzel harcol a szent király. László királyt 1192-ben avatták szentté, annyi biztosan tudható, hogy a hajó északi falán lévő freskó valamikor Szent László kultuszának elterjedése idején, tehát a 13. század második felében, a feltételezések szerint 1370 táján készülhetett. Alaposabban megfigyelve a falfestményt, azon már mintha érződne az itáliai reneszánsz, a trecento halvány lehelete, hiszen néhány jelenete kifejezetten mozgalmas, az alakok már mintha térben mozdulnának. Jól azonosítható például a kor legfélelmetesebb fegyvere, a reflexíj és a lovagi páncélzat is. A nagyméretű freskó mellett több más,, szintén figyelemreméltó falfestmény is látható a rimabányai erődtemplomban. Főleg magyar szentek, Szent Imre, Szent Erzsébet alakja lehet érdekes, ezek a festmények ugyanis bizonyítottan korábbiak a Szent Lászlót ábrázolónál, akár támpontot is adhatnak az építés idejére. Karbantartott műemlék Rimabánya erődtemploma a jól Tájoló Rimabányára a 72-es úton lehet eljutni, Pozsony vagy Kassa irányából Rimaszombatnál kell északfelé letérni. Helyben szálláslehetőség nincs, de minden turisztikai szolgáltatás elérhető Rimaszombatban, Nyústán vagy Tiszolcon. karbantartott egyházi épületek egyik mintapéldája. Különlegesség, hogy 1547-től számon tartják a benne szolgáló evangélikus lelkészek nevét, a névsorban harminchat prédikátor szerepel. Köztük Id. Holko Mátyás, aki 1756-ban összegyűjtötte a vidék magyar, szlovák és latin nyelvű történeti énekeit, rendszerezte és kiadta őket. Az igen gazdagon díszített, reneszánsz stílusú bútorokkal, helyi mesterek barokk faragványait őrző templombelső mellett az épület külső falain még mindig jól látható falfestmények, öntött vasból és kőből készített epitáfiumok, a törésekkel ellátott, falak, a vasalt kapu, a szokatlan módon, keleti oldalon elhelyezkedő torony akár egy egész napos felfedező túra célpontjává tehetik a rimabányai templomot, amely a Gótikus Út túravonal része. Érdemes meglátogatni. Szent László legendáját örökíti meg a freskó
