Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-09 / 284. szám, szerda

181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. december 9.1 www.ujszo.com Rozmaring Eneklőcsoport - a bodrogközi Bacska büszkesége Az együttes idén ősszel a Rozmaringok 4. Országos Találkozójának házigazdája volt A csoport az elmúlt években számtalan hazai és határon túli helyszínen állt közönség elé (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A Királyhelmec közeliben található község Rozmaring Éneklőcsoportjának elődje 1982-ben alakult a helyi Nőszövetság és a Vöröskereszt vezetőségének kezdeményezésére. BACSKA A csoport akkor a Menyecske Éneklőcsoport nevet viselete, ve­zetője 1989-ig Bucsay László taní­tó volt. 1991-ben az együttes tevé­kenységét Kosztyu Bertalanná újí­totta meg, aki a hagyományőrző csoportot 1999-ig vezette. A cso­port - melyet ezután kilenc évig Kiss Magdolna irányított - 2000- ben vette fel a Rozmaring nevet, majd Vígh Katalintól 2010-ben Kocsis Alica vette át a stafétabotot. Az együttes jelenlegi vezetője la­punknak elmondta, fő küldetésük­nek a hagyományápolást, a magyar népdalvilág kincseinek a megisme­rését, megőrzését, ápolását, vala­mint továbbadását tekintik. A lel­kes tagokból álló éneklőcsoport különböző világi és egyházi ren­dezvényeken lép fel rendszeresen, de a hazai és a határon túli feszti­válokon és népzenei versenyeken is többször képviselték már szülőfa­lujukat. 2006-ban például részt vet­tek a Tavaszi szél vizet áraszt or­szágos népdal- és népzenei verse­nyen, melyen bronz minősítést sze­reztek. Az elmúlt években felléptek egyebek mellett Gombaszögön, Pálházán, Füzérradványban, a Kis- géresi Pincenapokon, a Nagytárká- nyi Libagalibán és az ottani pálinkafőző-versenyen, valamint a kisráskai Tasnády-napokon is. 2008-ban Bácskában Újra szól az ének a malomnál címmel nagysza­bású rendezvényt szerveztek, majd több fellépéssel öregbítették falu­juk hírnevét. A csoport főleg bod­rogközi népdalokat ad elő, de éne­kel Ung-vidéki, palóc, lukai, mező­ségi népdalokat és virágénekeket is. A Rozmaring Éneklőcsoport - il­letve Bacska község - idén ősszel egy érdekes rendezvénynek is a há­zigazdája volt - a Rozmaringok 4. Országos Találkozójának, melyen nyolc, a térség különböző telepü­lésén működő, Rozmaring nevet viselő kórus vett részt. Az ötletet, hogy találkozni lehetne a többi ha­sonló nevet viselő együttessel, né­hány évvel ezelőtt a famadi Roz­maring Asszonykórus tagjai vetet­ték fel. Nagy Ella kutatását köve­tően 2009-ben meg is rendezték az első összejövetelt, majd Abaújszina és Felsőszeli volt a házigazda, 2015 szeptemberében pedig a találkozó megrendezését a bodrogközi köz­ség vállalta. A kétnapos esemény - melyen a résztvevők a régió törté­nelmi nevezetességeihez is elláto­gattak - nagy sikerrel zárult, mely­nek végén a nagyölvediek bejelen­tették, hogy a csoportokat a követ­kezőkben ők látják vendégül. Ko­csis Alica tájékoztatása szerint a Csemadok területi választmányá­nak és a község vezetésének támo­gatását is élvező együttes heti egy alkalommal tart próbákat a helyi magyar iskola épületében, és folya­I Rozmaring j Éneklőcsoport íj Az alapítás éve: 1982 fi (Menyecske Éneklőcsoport néven) DQak; bronz minősítés a Tava­szi szél vizet áraszt versenyen (2006) I Jelenlegi tagolc Cservenák Klára, CservenákAnna, Filip Márta, Marczi Zita, Kocsis Alica, Hornyák Klára, Lázár Edit, Hornyák Erzsébet, Jakab Mária, Kalapos Margit, Szűcs Mária matosan készül az újabb fellépé­sekre. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére szeretnének minél több he­lyen közönség elé állni, hogy a ze­neértő és -szerető közönséggel együtt élvezzék a közös éneklés örömét. Nagy terveket azonban nem dédelgetnek, a csoportvezető sze­rint már azt is komoly sikerként könyvelnék el, ha a nagy múltra visszatekintő csoport az elkövetke­ző években is folytatni tudná az elő­dök munkáját. Legközelebb a nagytárkányi Fa­mily Duót mutatjuk be. Rimabánya, az egykori gömöri aranybánya SZÁSZI ZOLTÁN Egykor ezen a településen éltek azok a német hospesek, azaz vendégek, akik ércbányászattal foglalkoztak Gömör északi vidékén. A Rimavica és a Rima folyó ho­mokjából némi szerencsével és na­gyon kitartó munkával még ma is biztosan lehetne aranyat mosni. Az aranymosás azonban még valami­kor a 13. században abbamaradt, a német mesterek pedig fokozatosan elmagyarosodtak, Rimaszombatba is áttelepültek, és Rimabánya ma már inkább a Szent László és a kun vitéz harcát őrző páratlan szépségű fres­kójáról, mintsem bányászatáról hí­Legközelebb Ipolyság lemplomál mutáljuk be rés. Jelenleg az ágostai evangélikus egyházé a templom. Erődtemplom a falu őre Bárhonnan érkezzék is az erre já­ró, Rimabánya déli részén azonnal szembetűnik a mintegy harminc mé­ter magas dombon épült, lőréses fa­lakkal körbevett templom. Nem tud­ni pontos építésének dátumát, de annyi bizonyos, hogy a 13. század eleji alapítású, korai gótikus, szög­letes záródású templom a mostani épület magja, amelyet a tatárjárás miatt megerősítettek, átalakítottak, majd többször bővítették, átépítet­ték, díszítették. Annyit biztosan le­het tudni az okiratokból, hogy 1415- ben bizonyos Stibor volt a templom donátora, de hogy melyik szentnek a tiszteletére szentelték fel, azt eddig nem sikerült kideríteni. Az viszont feltételezhető, hogy a kései gótikára jellemző úgynevezett szamárhátas boltívű bejáratot ekkortájt alakítot­ták ki, és a templom hajóját is bőví­tették. Az is nyilvánvaló tény, hogy a templom északi falán szinte teljes egészében és csaknem érintetlenül fennmaradt freskón Szent László lát­ható, legendájának azt a részét dol­gozta fel igen míves módon, nagyszerű ábrázolásokkal a korabeli mester. A festményen a kun vitézzel harcol a szent király. László királyt 1192-ben avatták szentté, annyi biz­tosan tudható, hogy a hajó északi fa­lán lévő freskó valamikor Szent László kultuszának elterjedése ide­jén, tehát a 13. század második felé­ben, a feltételezések szerint 1370 tá­ján készülhetett. Alaposabban meg­figyelve a falfestményt, azon már mintha érződne az itáliai reneszánsz, a trecento halvány lehelete, hiszen néhány jelenete kifejezetten mozgal­mas, az alakok már mintha térben mozdulnának. Jól azonosítható pél­dául a kor legfélelmetesebb fegyvere, a reflexíj és a lovagi páncélzat is. A nagyméretű freskó mellett több más,, szintén figyelemreméltó falfestmény is látható a rimabányai erődtemp­lomban. Főleg magyar szentek, Szent Imre, Szent Erzsébet alakja lehet ér­dekes, ezek a festmények ugyanis bi­zonyítottan korábbiak a Szent Lász­lót ábrázolónál, akár támpontot is ad­hatnak az építés idejére. Karbantartott műemlék Rimabánya erődtemploma a jól Tájoló Rimabányára a 72-es úton lehet eljutni, Pozsony vagy Kassa irányából Rimaszom­batnál kell északfelé letérni. Helyben szálláslehetőség nincs, de minden turisztikai szolgáltatás elérhető Rima­szombatban, Nyústán vagy Tiszolcon. karbantartott egyházi épületek egyik mintapéldája. Különlegesség, hogy 1547-től számon tartják a benne szol­gáló evangélikus lelkészek nevét, a névsorban harminchat prédikátor szerepel. Köztük Id. Holko Mátyás, aki 1756-ban összegyűjtötte a vidék magyar, szlovák és latin nyelvű tör­téneti énekeit, rendszerezte és kiadta őket. Az igen gazdagon díszített, re­neszánsz stílusú bútorokkal, helyi mesterek barokk faragványait őrző templombelső mellett az épület külső falain még mindig jól látható falfest­mények, öntött vasból és kőből ké­szített epitáfiumok, a törésekkel ellá­tott, falak, a vasalt kapu, a szokatlan módon, keleti oldalon elhelyezkedő torony akár egy egész napos felfedező túra célpontjává tehetik a rimabányai templomot, amely a Gótikus Út túra­vonal része. Érdemes meglátogatni. Szent László legendáját örökíti meg a freskó

Next

/
Thumbnails
Contents