Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-07 / 282. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2015. december 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Kevesebb Mikulást! Mai világunk arra törekszik, hogy mindig minden elérhető legyen E gykori óvodámban a kar­bantartó volt a Mikulás. Botja és puttonya is volt, akkurátusán magára öl­tötte a süveget és a piros köntöst, de nemcsak az alóla elővillanó „mon- terkanadrágról” lehetett azonosítani, hanem abból is, hogy penetrans Zora-szagot árasztott. (A fiatalabbak kedvéért: ez egy füstszűrő nélküli ci­garettamárka volt, a Čárdával együtt —ez utóbbit zétényi nagyapám szívta - három koronába került, és a belépő szintet jelentette a dohánytermékek világába az öt koronáért árult, már füstszűrös Mars előtt. Ma már csak múzeumokban látható.) Akkor, a nyolcvanas évek elején, a december 6-ai ünnep kapcsán a mürai püspököt nem sűrűn hozták szóba. A karban­tartót inkább Télapóként tisztelték. Később, az alapiskola alsó tagozatán néhány kemény vonalas kommunista napközis még arról is megpróbálta meggyőzni gyermeki lelkünket, hogy a Szovjetunióból érkezik, de azt nem nagyon tudtuk, hol van. Na de akár Télapó, akár Mikulás, abban az időben csak egyszer járt. Aki hatodi­kén nem volt oviban, lemaradt róla, és várhatott egy évet. Napjainkban, amikor a karácsony már októberben kezdődik - legaláb­bis a boltokban, amelyek a fenyőfáról a december végi leltár után azonnal átszerelnek a húsvéti nyálra -, a Mi­kulás is korábban, vagy többször ér­kezik. A nagyszakállú számára én már sajnos nem vagyok célcsoport, pályakezdő szülőként azonban, több mint két évtizedes kihagyás után újra foglalkoznom kell vele. Nejemmel karöltve két és fél éves Anna lányunkat a fokozatosság elvét betartva kezdtük el felkészíteni arra, hogy vasárnap érkezik a Mikulás. A naptárt már úgy-ahogy ismeri, szá­molgattuk a napokat, mennyit kell még aludni; lerajzoltuk a Mikulást; gyakoroltuk a kiscsizma kisuvicko- lását, hogy „éles helyzetben” jól menjen. Már-már úgy tűnt, minden sínen van, amikor kedden, az egyik bevásárlóközpont előcsarnokában elénk toppant a Mikulás. Elkerülni már nem lehetett. Hát ez meg mit csinál itt? - hasított belém, de töp­rengésre nem volt idő. Anna némileg megijedt a dörmögő hangú bácsitól, és a kabátomba temette arcát, így időt nyertem. Később megegyeztünk, hogy a Mikulás bácsi biztosan el­nézte a naptárt. Igen ám, de csütörtö­kön a nyílt utcán láttunk egy újabb Mikulást. Sietett. Közben mobiltele­fonált, ráadásul cigizett is. Ez már nehezen menthető szituáció volt. Szerencsére a gyerek még nem tud olvasni, így nem látta egy üzletköz­pont hirdetését: időpontot lehet elő­jegyeztetni a Mikulásnál, aki egészen karácsonyig ott fog tanyázni. Napjainkban arra törekszünk, hogy minden elérhető legyen, lehe­tőleg mindig. Ha ma adnák a Rab­szolgasorsot, Isaura kalandjai nem szegeznének keddenként a tévé elé egy országot, sokan on demand néz­nék, amikor éppen van rá idejük. Ez az élet sok területén jó lehet. Vannak viszont területek, ahol a rákészülés és a várakozás periódusának kiiktatása inkább árt. Mert épp a készülődés varázsa veszik oda. Sajnálom, hogy a mai gyerekek már nem várhatják úgy a Mikulást, mint annak idején mi a karbantartót. Ha lemaradnak róla, majd jön helyette egy másik, kedden, vagy szerdán, vagy csütörtökön. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Önvédelem VERES ISTVÁN ugye a klasszikus helyzet, amikor az em­bert meg kell védeni azoktól, akik meg akarják védeni. A maffia védelmi pénzt szokott szedni, ami persze csak névleg vé­delmi pénz, igazából senkitől nem védi meg azt, aki fizeti, csak attól, aki beszedi, attól is csak egy ideig. Viszont bevált módszerről van szó, amely a politikában is meghálálja magát. Mivel az emberek szeretnek félni, előszeretettel szavaznak olyan politikusokra, akik elhitetik velük, hogy megvédik őket valami­től. Robert Fico és pártja, a Smer is kiplakátoltatta az utak mellé, hogy „Megvédjük Szlovákiát“, azok kedvéért, akik ezt eddig nem vették észre. A párizsi terrortámadások után néhány nappal azt közölte, hogy a szlovák titkosszolgálat ezentúl minden szlovákiai muszlimot megfi­gyel. Biztosan ettől is sokan megnyugodtak, és hát egyértelműen a szlovák titkosszolgálati kultúra fejlettségének bizonyítéka, hogy előre szólnak: fiúk, mostantól aki bújt, aki nem, meg vagytok figyelve. Tanulhatnának Zsigó Róberttől, a magyar Földművelésügyi Minisz­térium államtitkárától, aki néhány napja megvédte a bajai halászlét a halászlékocka-reklámtól. Az Unilever Magyarország Kft. egyik tele­víziós reklámjában egy magyar séf a Knorr halászlékockát népszerűsíti a bajai halászlé elkészítésével. Zsigó, mint Baja egykori polgármestere megkérte őket, hogy vonják be a reklámot, mert az a bajaiakban visszatetszést válthat ki, ugyanis nekik a bajai halászlé több, mint étel, arról nem is beszélve, hogy hungarikum. A megvédett embereknek ugyanakkor eszükbejuthat a következő. Egy: aki eddig halászlékockával csinálta a halászlét, annak eddig is mindegy volt, mostantól is az. Kettő: nagyon nagyon megnyugtató ér­zés, hogy egy államtitkár felszólíthat egy céget, mit hogyan reklámoz­zon. Három: a Knorr köszöni a felhajtást, mert így talán azok is felfi­gyeltek a halászlékockájukra, akik eddig nem tudták, hogy létezik. Négy: mi van akkor, ha ezzel a kockasűrítménnyel tényleg finomabb a halászlé, mintha magunk égetnénk hozzá hagymás zsíron a paprikát? Sorolhatnánk még az eseteket, a példákat, nem csak az elmúlt hetek­ből, nem csak Szlovákiából és Magyarországról. Mindenki jót akar, mindenki a mi érdekünkben cselekszik. De ki véd meg minket azoktól, akiket senki nem kért arra, hogy védjenek meg minket? FIGYELŐ Szárazföldi bevetós kizárva Fel kell tartóztatni az Iszlám Álla­mot, hogy a nemzetközi közösség időt nyeljen a szíriai helyzet ren­dezésére, erről szól a német hadse­reg szíriai bevetése - mondta a né­met alkancellár. Sigmar Gabriel a Bild am Sonntagnak hangsúlyozta: kizárt, hogy szárazföldi erőket kül­denek Szíriába, csak a légi felderí­tést segítik. Szerinte az Iszlám Ál­lam alig válj a, hogy Amerika és az európaiak szárazföldi csapatokat is bevessenek, hiszen így folytathatná propaganda-hadjáratát, amely azon alapul, hogy a nemzetközi fellépés a Nyugat harca az iszlám ellen, ho­lott az Iszlám Állam „ főleg mu­zulmánokat gyilkol és vet rabszol­gaságba”. Szaúd- Arábia szerepéről hangsúlyozta, szükség van a szun­nita sivatagi királyságra, ezért nem szabad ,,miden nap pellengérre ál­lítani”. Ám világossá kell tenni, nem hunyunk szemet többé afelett, hogy Szaúd-Arábiából vahabita mecseteket támogatnak a világ minden részén. A vahabiták közül származik számos terrorista. (MTI) Csak semmi pánik: szentév a terrorveszély árnyékában A szentóv holnapi megnyitá­sának főpróbája zajlott tegnap a római Szent Páter tárén, ahol a terrorizmus veszályátől való fálelem ellenére 35 ezren hall­gatták a pápát. Holnap százezer zarándokkal szá­molnak. „Nem szabad drámai biz­tonsági helyzetet festeni, a zarándo­kok biztonsága teljes mértékben ga­rantált” - hangsúlyozta a szentév szervezésével megbízott Rino Fisi- chella érsek. Lehetetlen megmondani, hány millióan érkeznek a 2016. november 20-ig tartó szentévre. A zarándokok­nak előre regisztrálni kell magukat az interneten, de már van olyan Szent Péter téri audiencia, amely teltházas, vagyis több mint 70 ezren regisztrál­tak rá. Fisichella hozzátette, „a za­rándokokat sajnos nemcsak a terro­risták, hanem az őket becsapó keres­kedők is fenyegetik”. Sok római üzlet ugyanis a szentév hivatalos lógóját használja zarándokcsalogatónak anélkül, hogy erre engedélye lenne. Rendkívüli intézkedések Az olasz fővárosban szerdáig tilos fegyverek, lőszer, tűzijáték, robba­nószer, de még az üzemanyagok szállítása is. Tilos olyan filmeket for­gatni, amelyben fegyvereket vagy ezek utánzatait használják. Holnap lezáiják Róma légterét is a városköz­ponttól számított tíz kilométeres kör­zetben. Szigorítják a római vasútál­lomások és metrómegállók ellenőr­zését, a hatóságok figyelik az inter­netet, hogy kiszűrjék a veszélyekre utaló bejegyzéseket. A Vatikán kör­nyéki utcákban kétszáz új videoka­merát szereltek fel. A Szent Péter tér­hez legközelebb eső metrómegálló és a tér közötti egy kilométeren nyolc­van egyenruhás katonát, rendőrt, csendőrt, tűzoltót számolt össze teg­nap az olasz hírügynökség tudósítója, emellett számos civil ruhás bizton­sági is van a tömegben. „Még sose láttunk itt ennyi rendőrt” - mondta az egyik szuvenírbolt eladója. A zarán­dokokat először a térre vezető utcák­ban kialakított kapuknál ellenőrzik, majd a Szent Péter térre való belé­péskor ismét fémdetektorral vizsgál­ják át őket és táskáikat. A meglepetések pápája Ferenc pápa március 13-án várat­lanul, senkivel sem egyeztetve jelen­tette be, hogy rendkívüli szentévet hirdet, és azt az irgalmasságnak (mi- sericordia) szenteli. A hirtelen beje­lentés Rómát és az olasz kormányt is meglepte, és alig kilenc hónap ma­radt a felkészülésre, holott a közle­kedés zarándokok százezrei nélkül is kaotikus az olasz fővárosban. Az utolsó szentév 2000-ben volt, akkor 30 millió zarándok sereglett Rómába. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az irgalmasságnak szentelt szentév az egyháznak örömforrása lesz, ha újra felfedezi az irgalmasságot, és ezt minden emberhez elviszi. Gyágy-ľóžSBfiizár A szegényeket segítő szentről a Ferenc nevet választó egyházfő meg­választása után rögtön az irgalmas­ságért imádkozott. 2013-as apostoli buzdításában is az irgalmasság volt az egyik leggyakrabban használt szó. A Szent Péter téren levő hívők között Misericordina feliratú gyógyszeres dobozt osztottak szét, benne orvos­ság helyett egy rózsafuzérrel. Federi­co Lombardi szentszéki szóvivő a pá­rizsi terrorista támadások után azt mondta, a merényletek rámutattak, hogy a világnak igenis szüksége van a pápa által meghirdetett szentévre. Bűnbocsátó cédulák Az első szentévet VIII. Bonifác hirdette meg 1300-ban, miután Ró­ma népe általános pápai bünbocsá­tást követelt. Néhány héten belül za­rándokok lepték el Rómát - írta egy korabeli krónikás, a feljegyzések szerint kétmillióan érkeztek. A múltbéli szentéveken pénzért árul­ták a pápai bűnbocsánatot tanúsító búcsúcédulákat. Ám az uralkodók el se utaztak Rómába: követeik vitték nekik a megvásárolt bűnbocsánatot. Az 1450-es szentévben a római An­gyalvár hídján a tömegben agyon­tapostak 172 zarándokot. Az 1574 karácsonyán megnyitott szent kapu lebontásakor Róma népe egymással verekedve akart egy darabot szerez­ni a falból, 15-en haltak meg. A második világháború utáni első szentévet XII. Pius tartotta 1950- ben. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára úgy kommentálta a szentévet, hogy „ezen csak a pápa keres”. Fisichella érsek, a mostani, 30. szentévvel kapcsolatban kiemelte, hogy ez az első az internet korában.

Next

/
Thumbnails
Contents