Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-05 / 281. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2015. december 5. lwww.ujszo.com A Fonó nyolc lemeze a legjobbak között A Fonó Budai Zeneház által kiadott nyolc lemez is falkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistájának idei összesítésére, amely 250 albumot lajstromoz. A legelőkelőbb, 43. helyen Herczku Ágnes Bandázom című lemeze szerepel. Emellett ott van a listán aMoldva című Cimbaliband- anyag (44.), Lajkó Félix két legutóbbi albuma (a Végtelen című A világzenei szakemberek szavazatai alapján Herczku Ágnes albuma szerepel a legelőkelőbb helyen szimfonikus lemez a 118., a Balázs Jánossal közösen készített Jelszó a 199. helyen), a Zűrös Banda debütáló albuma (133.), a Góbé Ez van! című korongja (134.), a cigány zenei kultúrát képviselő Romano Drom Colors című albuma (170.) és Fodor Sándor Neti Szegelet című lemeze (220.). Ezeknek az eredményeknek köszönhetően a Fonó egymás után harmadszor került be (ezúttal a 13. helyen) a World Music Charts Europe legjobb húsz kiadója közé. További magyar kiadók lemezei is felkerültek az idei WMCE- listára. Nemzetközi figyelemnek örvend a Cimbalomduó lemeze (a FolkEurópa kiadványa az 58.), Pálya Bea Nő című CD-je (MG Records, 135.), valamint a Söndörgő Tamburocket című albuma (River- boat Records, 221.). A sorrend 25 ország 48 világzenei szakemberének havi pontozásos szavazatai alapján állt össze. A WMCE minden hónap elsején publikálja havi toplistáját, az éves lista a lezáruló naptári év összesítését tartalmazza. (MTI) Hanuka a Dunán AJÁNLÓ Hanuka idején a zsidóság nyolc örömnapon át a Makkabeus-sza- badságharcra emlékezik. A Duna televízió vasárnap 16 órától összeállítással idézi fel a fény ünnepét. „A zsidó hagyománynak van egy különleges kötete, a Memorbuch, amelynek egyik szép története az egykori mainzi közösség nehéz napjait idézi fel - emlékezik egy történettel az ünnepre a műsor vendége, Róna Tamás rabbi. — A város elveszítette egyik elöljáróját, s a település vezetői úgy döntöttek, hogy a gyászban tilos fényt gyújtani. Ez a rendelkezés éppen hanuka ünnepét érintette, a zsinagógában ösz- szegyűlt zsidók csüggedten vették tudomásul az utasítást. A rabbi maga köré gyűjtötte híveit, mesélt a Makkabeusok dicsőséges tetteiről. Történetének végén a szülők felé fordult, s kérte, nézzenek a gyermekek fénylő szemeire, s ezekre a szemekre mondják el a hanukai gyertyagyújtás áldásait.” A műsorban a Muzsikás is fellép; az együttes korábban egy teljes lemezét a zsidó dallamoknak szentelte. A zene után képzőművészet következik: a nézők Zoltai Bea festőművész képeit ismerhetik meg. Majd Fűszeres Eszter gasztroblogger készít ízletes, olajban sütött hanukaételeket. Az olaj utal az egykori csodára, amikor a Makkabeusok a szent gyertyatartó meggyújtásához csak egy napra való olajat találtak, amely azután a fény ünnepén nyolc álló napig égett. (k) napilapj Melléklet az Uj Szóban! I üi sku j Gasztro ap * ártalomból Különleges ünnepi levesek • Káposztakrémleves ropogós sült káposztával, kolbásszal • Csirkeleves tojáskocsonyával • Dunai halcsorba Különleges ünnepi levesek Cyümölccsel finomabb • Áfonyás-diós töltött csirkemell zelleres krumplipürével • Almás-gesztenyés csirkemell baconnel • Aszalt gyümölccsel töltött sültpulyka .Cyümölccsel finomabb Európai sütik urópal Sütik az újságárusoknál! Ü) SZÓ Drukkoltak már szovjet kémnek? KACSINECZ KRISZTIÁN Az élet valóban meglepő, gyakran a fikciót ie messze túlszárnyaló, bizarr történeteket kópes produkálni, melyek szinte ordítanak egy Steven Spielberg meg egy Tom Hanks után. Na persze egy jó forgatókönyvíró sem árt, a Kémek hídja mögött pedig mindjárt három is van: Matt Charman és a Coen fivérek. Adott egy hétköznapi biztosítási ügynök, aki boldogan élné középosztálybeli, nyugodt kis brooklyni életét, ha nem rondítana bele nagyon csúnyán a nagypolitika - ami a hidegháború kellős közepén, az ötvenes évek végén, valljuk meg, annyira nem is meglepő. Az már annál inkább, hogy a háromgyerekes családapa a rázós szituációkban valódi, karakánságával CIA-ügynököket is megszégyenítő hőssé vedlik át, aki kész felvenni a harcot a keletnémet, a szovjet vagy akár saját hazája államapparátusával is, ha a törvényesség, a becsület, az emberség forog kockán. A forgatókönyvnek köszönhetően adott a feszültséggel telített, mégis könnyed, a hidegháborús drámát fanyar humorral oldó történetmesélés. A hatást az ötvenes évek szürke, romokban heverő kelet-európai miliőjét tökéletesen visszaadó, lélegzetelállító képi világ teszi teljessé, ami Spielberg állandó operatőrének, Ja- nusz Kaminskinek az érdeme. És ne feledkezzünk meg a hollywoodi szuperprodukcióhoz képest meglepően rokonszenvesre gyúrt szovjet kémről, Rudolf Ábelről, illetve az őt alakító Mark Rylance-ről sem, aki méltó partnere Tom Hanksnek, sőt a fim első felében több jelenetet el is hap- pol előle higgadt, szinte provokatívan szenvtelen, briliáns játékával. Tom Hanks a tőle megszokott természetességgel hozza a megingathatatlan jellemű hétköznapi hőst, aki amellett, hogy a tisztesség mintaszobra, igencsak agyafúrt, de tud csipkelődő, sőt cinikus is lenni. Ez utóbbi tulajdonságai akkor jönnek igazán jól, amikor az amerikai titkosszolgálattal vagy éppen az igazságszolgáltatás visszásságaival kell Az új Spielberg-mozi hidegháborús dráma fanyar humorral Tom Hanks a tőle megszokott természetességgel hozza a megingathatatlan jellemű hétköznapi hőst (Képarchívum) FILMKOCKA Kémek hídja ■ Eredeti cfm: Bridge of Spies ■ Szlovák cím: Most špiónov ■ Színes amerikai dráma, 142 perc, 2015 ■ Rendező: Steven Spielberg ■ Forgatókönyvíró: Matt Charman, Ethan Coen, Joel Coen ■ Operatőr: Janusz Kaminski ■ Zene: Thomas Newman ■ Szereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Amy Ryan, Austin Stowell (DiSÄ* A film előzetesét megnézhetik kl, azujszo.com-on. megküzdenie. Miután ezt a csatát sikerrel vívja meg - a közutálat és a halálos fenyegetés ellenére is eléri, hogy a valójában nagyon is emberi szovjet kém, Abel ezredes megússza a halálbüntetést -, még hátravan egy második menet: Kelet-Berlinben kell kicserélnie védencét egy elfogott amerikai kémpilótára. A diplomatatehetséggel is megáldott ügyvéd azonban nem elégszik meg ennyivel, a saját szakállára még egy keletnémet fogságba esett amerikai egyetemistát is kicsikar a komcsiktól. Nem csoda, hogy alaposan elfárad a végére, így az utolsó kép róla, hogy hazaérve kis családjához öltönyöstül, aktatáskástul végignyúlik az ágyon. Az ilyen emberi momentumok teszik igazán szerethetővé a karaktert és persze magát a filmet is. Spielberg a nagyjátékfilmek embere, szereti a komótos, hosszúra nyújtott cselekményvezetést. Ez a Kémek hídja esetében sincsen másként. A filmben két műfaj váltja egymást, a tárgyalótermi dráma és a kémfilm, ami már eleve két órát meghaladó játékidőt feltételez. A rossz időben, rossz helyen tartózkodó amerikai közgázhallgató mellékszálát viszont akár ki is hagyhatták volna, a sztori akkor is kellően izgalmas marad. A „kémek hídján” játszódó végső jelenetben sem a „cserediákért” izgulunk igazán, akiről amúgy sem tudunk meg szinte semmit; sokkal jobban érdekel Abel további sorsa. Az elnyújtott, talán kissé túlterhelt cselekményvezetésen kívül azonban nemigen lehet okunk panaszra. Az olyan rendezői fogások pedig, mint amikor a tárgyalóteremben Abel kirakatperére összegyűlteket a bíró felszólítja, hogy álljanak fel, majd hirtelen egy osztályteremben találjuk magunkat, ahol a kisdiákok magukat vigyázzba vágva kántálják, hogy Amerikában mindenkinek joga van a szabadsághoz és az igazságossághoz, eszünkbe juttatják, hogy nem egy hétköznapi rendezővel és nem egy hétköznapi alkotással van dolgunk. Ebben a filmben végre sikerült túllépni a Ryan közlegény megmentését körbelengő, az ellenséget személytelen gonosztevőként ábrázoló amerikai hőskultuszon: bár a Kémek hídja sem mentes a Spielberg-mozikra jellemző pátosztól, a fel-felbukkanó irónia és kritikus szemléletmód ezt legalább részben ellensúlyozza. Újra meghódította Amerikát Az ajtó Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó idón újra megjelent az USA-ban, s a rajongó kritikák hatására hiánycikké vált a karácsonyi könyvpiacon. Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó a New York Review Books Classics sorozatának részeként jött ki új kiadásban Amerikában, Len Rix fordításában. A kritikusok annyira szerették a regényt, hogy a New York Times a napokban az év legjobb könyveit összegyűjtő tízes listájára is beválogatta. A regényről megjelenésekor Claire Messud írt elragadtatott és alapos kritikát a New York Timesban. Messud előbb sajnálkozik, hogy Szabó THEOOOS MAGDA SZABÓ Áll t.miH Magda kevés műve jutott el az ang- lofon olvasókhoz, majd azt írja, hogy Az ajtó sorai és képei még sokáig a fejében motoszkáltak, teljesen váratlanul jutottak eszébe, és mindig erős érzelmeket váltottak ki nála. „Megváltoztatta, ahogyan a saját életemet értelmezem.” A lelkes kritikák hatására a könyv mára egyszerűen hiánycikk lett Amerikában. Szabó Magda regénye olyan fontos, sokat méltatott könyvekkel került egy listára a New York Timesban, mint Ta-Nehisi Coates Between the World and Me-je, Paul Beatty vicces-botrányos rabszolgaszatírája, a The Sellout, vagy Helen MacDonald Costa-díjas memoáija, a H is for Hawk. (konyvesblog, k)
