Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-05 / 281. szám, szombat
www.ujszo.com | 2015. december5. KÖZÉLET I 3 Bugár: a Smer nem változik meg A Híd is elutasítja a kötelező kvótákat, de a menekülteknél veszélyesebbnek.tartja a velük riogató politikusokat LAJOS P. JÁNOS SZALAY ZOLTÁN A Híd harmadik alkalommal méretteti meg magát a parlamenti választásokon. Bugár Bála pártelnökkel a listaállításról, a Smerrel való lehetséges együttműködésről ás az aktuális politikai tárnákról beszélgettünk. Legkésőbb a hétvégén le kell adni a választási listákat. A Híd listájának első tíz, sőt 14 helyén nincs új arc, a jelenlegi képviselők foglalják el ezeket. Nem tart attól, hogy egyes választók számára ezek az arcok már „elhasználtaknak” számítanak? Nem. A cél a listaállításnál az volt, hogy a tapasztalatot ötvözzük az új erővel, az új energiával. A tapasztalatot a jelenlegi képviselők jelentik, ezért kerültek az élre. Úgy érezzük, Szlovákiára komoly kihívások várnak, nemcsak azért, mert a jövő év második felében az unió elnöki tisztét tölti be, hanem azért is, mert nem tudjuk, mi lesz Görögországgal, nem tudjuk, mi lesz Ukrajnával, hogyan tudja megoldani az unió a menekültkérdést, nem beszélve arról, hogy a terrorizmus is óriási kihívást jelent. Ilyen helyzetben nagyon stabil kormányra van szükség, de ami még ennél is fontosabb: tapasztalatra. Ezért döntöttünk így, és talán először fordult elő, hogy egy politikai párt az összes képviselőjét a lista élére tette. Utánuk következnek azok, akik lendületet tudnak adni a pártnak, és olyan helyen, ahol nemcsak láthatók, hanem meg is választhatók. Az ötvözésnek nem azt kellene jelentenie, hogy a tapasztalt képviselők közé kerülnek az újak? Nem. Hiába van valaki a 3-4. helyen, ha nem tudja megtartani a pozícióját. Ha nem szerez 8-10 ezer karikát, akkor el fogja veszíteni. Ez mindenkinek ösztönzés, azoknak is, akik eddig még nem ültek a parlamentben, de helyi szinten bizonyítottak - akár polgármesterek voltak, akár más szakterületen. Ahhoz, hogy bejussanak, szavazatokat kell hozni olyanoktól, akiket a jelenlegi képviselők nem tudnak megszólítani. A négy évvel korábbihoz képest azért van néhány változás. Lucia Žitňanská két éve került a pártba, és rögtön a második helyen landolt a listán. Nem okozott feszültséget a pártban, hogy egy szétesett pártból érkező politikus rögtön alelnök lesz és második a listán? Amikor belépett hozzánk, az SDKÚ még nem esett szét. Helyezésének oka a pártstruktúrából adódik: két olyan alelnöke van a pártnak, aki területekért felel: Žitňanská az északi régióért, Sólymos László a déliért. A listaállítás logikája tehát az, hogy az elnököt követi a két területi alelnök, utánuk következnek a szakmai alelnökök. Emiatt nem érzek feszültséget a pártban. Néhány emberben talán csalódást okozott a helyezése, jobbat szeretett volna elérni, de ilyen minden pártban előfordul. Az SDKÚ várhatóan a parlamenten kívül marad, Žitňanská feladata tehát az SDKÚ szavazóinak a megszólítása? Nem írná alá az MKP petícióját Igen, de ezen felül az ő feladata az is, hogy az ország északi részében megszólítson olyan választókat is, akik korábban nem az SDKÚ támogatói voltak, hiszen abban a régióban óriási tartalékaink vannak. A listán a másik látható változás, hogy Simon Zsolt a második helyről a negyedikre csúszott vissza. Neki is meg kellett értenie, hogy a pártelnök mellett a két területért felelős alelnök lesz a párt arca a kampányban, ezért szerepel ez a három ember a központi kampányban, az óriásplakátokon. Erről az elnökség döntött, ezt a döntést ő is elfogadta. Ebből következett a lista élén szereplők sorrendje is. Tegyük fel, hogy a választások eredménye az, hogy a Smernek partnerre van szüksége a kormányalakításhoz, és megszólítják a Hidat. Milyen választ ad a párt? Valószínűleg minden pártot megszólítanak majd. Ha mégsem jönne össze a Smer leváltása, akkor elmondjuk nekik is, hogy mik a feltételeink, ugyanazt, amit más pártnak is elmondanánk. Csak néhányat emelek ki: például a 2. nyugdíjpillér stabilizálása, az offshore cégek működésének korlátozása, a kis- és közép- vállalkozások adó- és adminisztratív terheinek csökkentése, de folytathatnám a sort. A Smer ezekben a kérdésekben az utóbbi hónapokban, években teljesen más döntéseket hozott, műit ami nekünk megfelel. Elképzelhető, hogy ezeket a Smer a mi elképzeléseink alapján megváltoztatná? Mert ha igen, akkor az már egy másik Smer, neirraz, amitma ismerünk, csak kérdés, létezik-e ilyen Smer. Én úgy látom, hogy ma ilyen Smer nincs. Tehát a Smerrel nem? Nem, mert nem úgy ismerem őket. De mondják, a kapanyél is elsülhet, habár én még nem láttam. Voltak azonban jelei a Híd és a Smer közti együttműködésnek. Például a kisebbségi kormánybiztos a Smer-kormány első egy évében, vagy a tűzoltókocsik átadása Kaliňákkal az utóbbi időben. Ezek nem azt jelzik, hogy a két párt közelít egymáshoz? Nem. Mi úgy gondoltuk, hogy például a kisebbségi kormánybiztos esetében működhet az együttműködés, de kiderült, az egyezséget be is kellene tartani. Ezért hívtuk vissza A. Nagy Lászlót. Ami nem megy, azt ne erőltessük. Ami a tűzoltóautókat illeti, ott nem a Smerrel van együttműködésünk, hanem Robert Kaliňák belügyminiszterrel. Én úgy vélem, hogy ha bárki el tud juttatni közel hetven tűzoltóautót magyar településekre, amikor egynek az ára 118-120 ezer euró, akkor ezt kutya kötelessége megtenni, akár még az SNS elnökével is. Mert az a tűzoltóautó ott marad akkor is, amikor sem a kormányban, sem a parlamentben nem leszünk. A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény tárgyalása kívülről nézve meglepőre sikerült, a második olvasatig jutott, és csak 6 szavazat hiányzott az elfogadásához. Ez nem a szorosabb együttműködésijeié? A szavazást szerintem kiszámolták. A kultuszminiszter csak annyit mondott, hogy van néhány olyan része a törvénynek, amely nem tetszik neki. Valószínűleg ez is befolyásolta a döntésüket, de az pozitívum, hogy el tudják képzelni az elfogadását. Később bármikor, akár velük, akár másokkal, már könnyebb lesz elindulni. 25 év elteltével végre megszületett egy törvény, pedig volt elég hosszú ideig miniszterelnök-helyettesünk is - most az MKP-ra gondolok -, de ilyen törvény el sem készült. Az MKP elnöke szerint viszont az, hogy nem fogadták el ezt a törvényt, azt jelzi, hogy még soha nem volt ennyire gyenge a magyar érdekképviselet a parlamentben. Lehet állandóan ugyanazt ismételni, mint egy papagáj. Amikor a Radičová-kormány idején elfogad(Somogyi Tibor felvétele) tűk a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, akkor azt mondták, hogy ez milyen visszalépés. Utána ki kampányolt azzal, hogy ki lehet tenni Párkányban és még több helyen a település magyar nevét? Az MKP. Kiderült, hogy megmentettünk több települést,. például Rozsnyót vagy Szencet, ahol 20% alá csökkent a magyarok aránya, de így még most is lehet használni a magyar nyelvet, és lehet magyarul ügyeket intézni. Ugyanez történt ebben az esetben is. Maga Jana Laššáková, a parlament smeres alelnöke jelentette ki, hogy ha több idő lesz, akkor el tudják képzelni, hogy bizonyos módosításokkal elfogadják. Ezzel olyat értünk el, amit az MKP-ban 20 képviselővel sem tudtunk elérni. Amikor az MKP-nak 20 képviselője volt, ilyen törvény el sem készült, holott feltételül szabtuk Csáky Pál akkori kormányalelnök- nek, csak nem készítette el. A kampány egyik fontos témája lesz a menekültkérdés. A Híd is elutasítja a kötelező kvótarendszert. Az MKP petícióját is hajlandó lenne aláírni? Nem, mert az MKP sajnos - a Smerhez hasonlóan - politikai célokra használja a menekültkérdést. Ijesztget vele. Az embereknek meg kell magyarázni, mit jelent az, hogy menekült. El kell mondani, hogy vannak olyanok, akik gazdasági okokból érkeznek az unióba, de ők eddig sem kaptak, és ezután sem fognak menekültstátust kapni Szlovákiában, mert nem menekültek. A másik típus, akik háború elől menekülnek, politikai vagy vallási meggyőződésük miatt üldözik őket. Ok bekerülnek a mi menekültügyi rendszerünkbe, és megvizsgálják, hogy jogosultak-e menekültstátusra. A probléma érzékeltetésére: Szlovákiában 22 év alatt 58 ezer kérelem érkezett, ebből 650-en kapták meg a menekültstátust, közülük 180 ember maradt itt. Ettől tehát nem kell félni. Attól viszont félni kell, hogy akik ijesztgetésre használják a menekülteket, egy dolgot el fognak érni: megerősödik a nacionalizmus és a radikalizmus. Ezt a környező országokban lezajlott parlamenti választások bizonyították. Nekünk már volt problémánk ilyen pártokkal, Mečiar, Slota pártjával, és bizony mi akkor magyarként kaptunk eleget. Ezért mondom, hogy akik a menekültekkel ijesztgetnek, veszélynek teszik ki a szlovákiai magyarokat. Ön szerint mi lenne a megoldás a menekültkérdésre? Az uniót fel kell rázni Csipkerózsika-álmából. Későn ébredt. A menekültek ott voltak Olaszországban már évek óta. Sem Görögország, sem Olaszország nem védte a schengeni határokat. Először a határokat kell megvédeni, hogy ne sétálhassanak át, mint a korzón. Aki menekültstátust akar kérni, azt a befogadópontoknál kell fogadni. Az első lépés tehát a menekültek regisztrációja, hogy tudjuk, ki van itt. A következő feltétel, hogy nem szabad get- tósítani őket, ahogyan az például Brüsszelben történt. Azt is kevesen tudják, hogy Németország eddig is évente 300-350 ezer menekültet fogadott be. Az utóbbi évtizedben minden évben. Fico 300-400 muzulmán befogadásával ijesztget, akik szerinte megváltoztatnák kultúránkat, és mecseteket fognak építeni. A 2011-es népszámlálás alapján azonban Szlovákiában csaknem 2000 muzulmán él. Csak Pozsonyban 3 imaházuk van. És van velük probléma? Nincs, mert integráltan élnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kellene pontosan átgondolnunk, kit fogadunk be. Nem járhatunk el ész nélkül. A Híd az elsők között vetette fel a vajkai kompról kötött szerződés előnytelenségének ügyét, aminek alapján kiderült az is, hogy egy híd építése hosszú távon kifizetődőbb lenne. Mért nem gondoltak erre korábban, amikor környezetvédelmi minisztere és közlekedési államtitkára volt a pártnak? A környezetvédelmi minisztériumban elkészült egy erre vonatkozó tanulmány, ám mivel csupán néhány hónapig lehetett kormányozni, az előrehozott választásokig már csak „füthettünk és világíthattunk”, ahogy Robert Fico mondta. A tanulmány szerint a felvízcsatoma alatti alagutak közül kettőt lehetne közúti közlekedésre használni. Egy ilyen alagút rendbetétele 2-3 millió euróba kerülne. Ez a tanulmány a mai napig megvan a minisztériumban, csak az alag- utakból nem lehet lopni. A kompból lehet. Ez előre lejátszott üzlet volt. Ha a Híd kormányra kerülne 2016-ban, szorgalmazná egy híd megépítését? Vagy hídnak kellene lennie, vagy valamelyik alagutat kellene kihasználni. Amelyik gyorsabban megy. A komp idővel el fog használódni. A miniszter szerintünk egy jó dolgot tehetett volna: leváltja Úazárt, a Vízépítési Vállalat igazgatóját. Nem csak a komppal van probléma, ha összehívják a miniszter leváltására kezdeményezett parlamenti ülést, el fogunk mondani más dolgokat is. Lazár zsarolja a polgármestereket, ha nem támogatják őt, megvonja a községektől a segítséget. Az interjú teljes változatát lapunk internetes oldalán, az ujszo.com honlapon olvashatják
