Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-26 / 273. szám, csütörtök
141 ISKOLA UTCA 2015. november 26. I www.ujszo.com Szondys diáklány rajza nyert Balassagyarmaton 60 éves az ekeli Hetényi János Alapiskola és Óvoda Ünnepi műsorral léptek fel a helyi alapiskolások és óvodások (Fotó: hjai) BESZÁMOLÓ November 9-én a Kertész István Alapítvány és a Határ Menti Projektek Háza szervezésében rendezték meg a Keresztény/keresz- tyén - Zsidó Párbeszéd Napját Balassagyarmaton. E jelentős eseményre iskolánk, az ipolysági Szondy György Gimnázium is meghívót kapott. Tóth Tibor tanár úr vezetésével 15 szondys diákunk vett részt a balassagyarmati akción. Délelőtt 11 órától Majdan Béla balassagyarmati művelődéstörténész tartottegyórás rendhagyó „tárlatvezetést” az ottani műemlék zsidó temetőben, amelyben 3500 sír található. Az ipolynyéki és a balassagyarmati diákokkal együtt érdeklődve hallgattuk a történész szavait az egykor virágzó zsidó közösségről, amely szinte teljesen elpusztult a holokauszt idején. Délután a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában nyitották meg a Keresztény/keresztyén - zsidó temetők című kiállítást, melyen a diákok és felnőttek számára kiírt képzőművészeti pályázat alkotásait mutatták be, egyúttal kiértékelték és jutalmazták a legjobb munkákat. Három diákunk munkáját is beneveztük a pályázatra, ezért izgatottan vártuk a dijátadást. 36 munka közül a Csach Gábor művészettörténész vezette szakmai zsűri harmadikos diákunknak, Farkas Viktóriának az ipolysági zsidó temetőről rajzolt képét találta a legjobbnak. A negyedikes Böjtös Viktória és Híves Natália rajzai az ipolysági keresztény temetőről is jól sikerültek. Gratulálunk! (TT) VAJ KAI KATALIN Egy iskola életében az évfordulók olyan mérföldkövek, amelyeknél lehetőségünk van megállni egy pillanatra, visszapillantani az eltelt évtizedekre. A november 6-ai ünnepség is ilyen alkalom volt, amikor iskolánk 60 éves történetét ünnepeltük a művelődési otthonban. Az egybegyűlteket iskolánk igazgatónője, Odor Anikó üdvözölte, a házigazda őszinte örömével köszönte meg, hogy elfogadták a meghívást a falu elöljárói, az egyházak képviselői, a Komjáthy család tagjai, a testvérközségek képviselői, a nyugalmazott igazgatók, pedagógusok, alkalmazottak, a környékbeli iskolák igazgatói, a volt és a jelenlegi szülői szövetség elnökei és tagjai. Községünk polgármestere, Fekete Iveta köszöntője végén a falu nevében polgármesteri díjjal jutalmazta id. Kulcsár Nándort, aki 40 évig pedagógusként, 27 évig pedig igazgatóként végezte munkáját. Kulcsár tanító bácsi — ahogy nekem örökre megmarad - meghatódva mondott köszönetét, és beszédében felidézte az elmúlt 60 évet. Az emlékezés pillanatai után egy újabb meglepetés következett számára. Sokoldalú, az iskoláért és a diákokért végzett tevékenységéért az iskola vezetősége, valamint nevelőtestülete hálás köszönetét fejezte ki egy köszönőlevél és emlékplakett kíséretében. Ezután az igazgatónő megnyitotta volt diákunk, Potháczky Angéla képzőművészeti kiállítását, amit az ünnepség után mindenki megtekinthetett. Angi megható, rövid beszédéből megtudtuk, hogy számára az ekeli iskola volt „Az Iskola” eddigi tanulmányai során, melyre szívesen emlékezik vissza, a megszerzett tudásért, tanácsokért nagyon hálás egykori tanárainak. Ezután Ferenczy Viktória 9. osztályos tanuló és Tarics Hortenzia, egykori diák elmondta, miért jó ekeli diáknak lenni. Viktóriától megtudtuk, hogy mennyi mindent adott neki az iskola kilenc év alatt, hálás tani- tóinak a megszerzett ismeretekért, világszemléletért. Egyebek mellett ezek miatt búcsúzik majd fájó szívvel az alma matertől a tanév végén. Hortenzia azon egykori diákok egyike, aki jelenleg pedagógusként van jelen az iskola életében. Elmondta, nagyon jó tanárai voltak, akik nemcsak tanították, hanem nevelték is az akkori ifjúságot. Visszaemlékezett a már eltávozott pedagógusokra is, akik szavai szerint „most velünk ünnepelnek”. A visszaemlékezések után következett a helyi óvodások és iskolások ünnepi műsora. Az ovisok őszi versikékkel és dalocskákkal készültek. Az iskola alsó tagozatos diákjai A Napkirály lakodalma című monda feldolgozását adták elő. A felső tagozatos diákoknak köszönhetően visszacsöppentünk a pioníravatás éveibe és belekóstoltunk a discokor- szakba is egy tánc erejéig. A színjátszó csoport jelenetben mutatta be, mi történik, ha az egyik osztályt elönti a vízözön, és láthattunk egy igazán kecses, zenés gimnasztikabemutatót. A műsor után az ünneplő közönség kivonult az iskola udvarára, ahol Ruža Nikolett 9. osztályos tanulónk szavalata után megkoszorúztuk iskolánk névadójának emlékoszlopát. Ezután a vendégek az iskola folyosóján megtekintették az elmúlt 60 évről készített fotó- és tablókiállítást, valamint az 50-es évekből előkerült padokat, tankönyveket és füzeteket. Farkas Viktória és díjnyertes rajza (Naszvady Dominik felvételei) A Tanösvény tisztításáról a Kincskeresők diákkonferencián BATHÓ SYLVIA Az ógyallai speciális iskola először - és sikerrel - kapcsolódott be a Kincskeresők diákkonferenciába. November 11-12-én 11. alkalommal rendezték meg Dunaszer- dahelyen a Kincskeresők regionális értékeket kutató diákok országos konferenciáját. A két nap során a legváltozatosabb bemutatók sokasága örvendeztette meg a szakértőkből álló zsűrit. Iskolánk, az ógyallai speciális iskola első alkalommal kapcsolódott be a versenybe. A hosszan tartó, fáradságos felkészülés már szeptemberben elkezdődött a téma, a fotók kiválasztásával, valamint a bemutató elkészítésével. Lakatos Sandra 5. osztályos tanuló az ógyallai Tanösvény tisztításáról tartott előadást. Sandra kicsit szorongva állt ki a zsűri elé, de szépen, érthetően, képekkel kísérve bemutatta munkáját. Elmondta, hogy a tanösvény 15 km hosszú védett terület, amelyet rendszeresen tisztítanak az iskola tanulói. Beszélt a környezetvédelem fontosságáról, valamint a munkájuk hasznáról. A zsűri tagjai megnézhették az iskola krónikáját is, melyben sok fotót láthattak nemcsak a tisztítás folyamatáról, hanem más iskolai rendezvényekről is. Az értékelésen Sandra számos dicséretet kapott. Szanyi Mária néprajzkutató, a zsűri elnöke hangsúlyozta, hogy az iskola példamutató munkát végez, élmény volt hallgatni az előadást, ugyanis az eddigi évfolyamok során még sosem szerepelt speciális iskola a konferencián, és ez ideig tanösvény tisztításáról sem tartott senki előadást. Reményüket fejezték ki, hogy a megkezdett munka tovább folytatódik, s jövőre ismét meghallgathatják Sandrát. A szünetben az a megtiszteltetés érte az iskola versenyzőjét és felkészítő pedagógusát, hogy a Pátria rádió munkatársa riportot készített velük. A kiértékelésen az előadók elismerő oklevelet és könyvjutalmat kaptak. Elmondhatjuk, hogy minden résztvevő méltó módon képviselte közösségét és iskoláját. A megkezdett munka pedig bizonyosan folytatódik, s reményeink szerint Sandra „megfertőzi” társait, és többen csatlakoznak a Kincskeresők mozgalmához. Lakatos Sandra az értékelésen számos dicséretet kapott (Fotó: OSAI) '56 diákszemmel A közelmúltban Nagymegyerre, a Magán Szakközépiskolába látogatott Murányi Levente, az ’56-os forradalom egyik túlélője. A Pesti Srácok Intézet vezetője elmesélte, miként élte meg ezt a sötét időszakot. 1956. október 23-án diákként cselgáncsedzésre igyekezett, amikor a Gellért téren lázongó fiatalok állták útját. Akarva-akaratlanul sodródott a tömeggel, mit sem sejtve arról, hogy a későbbiekben az egész életét befolyásolja ez az esemény. Magyarország népe a sztálinista terror ellen kezdett forradalomba. Ekkor még az egyetemista diákok békés tüntetőkként keltek útra. A tömeggel a tévészékházhoz mentek, majd teherautók jelentek meg fegyverekkel és töltényekkel. Nem sokkal később lövések dördültek el. Először csak a levegőbe lőttek, majdatömegbe. Később már oda-vissza záporoztak a golyók. Közben a kamasz szülei mit sem sejtettek fiuk hollétéről. Murányi Levente, miközben a forradalomról beszélt nekünk, a magánéletéről is elmondott néhány információt. Egyebek mellett azt is, hogy bár autószerelőnek tanulva törekedett arra, hogy érettségit szerezzen, akkoriban semmi sem ment egyszerűen. Később azonban ez is sikerült, majd egyetemre is járt, és elsőként ő hozta be Magyarországra a Jaguar tíMurányi Levente kamaszfejjel élte át'56-Ot (Fotó: NMSZ) pusú gépkocsikat. Mivel saját tapasztalatait mesélte el nekünk, valamilyen szinten mi is részesei lehettünk az eseménynek, és olyan dolgokat tudhattunk meg a forradalomról, amelyekről még a történelemkönyvek sem írnak. A Kamaszfejjel 56-ban című könyv írója az ’56-os forradalomról tartott megemlékezések kapcsán járja a magyarlakta vidékeket és osztja meg első kézből élményeit a hallgatósággal. Bízunk benne, hogy a közeljövőben újra találkozhatunk. AIV. F osztály hotelakadémia tanulói