Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-26 / 273. szám, csütörtök
2 I KOZELET 2015. november 26. | www.ujszo.com Kisebbségi holtpont Elbuknak a kulturális támogatások ügyének rendezésére irányuló kísérletek SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Próbálkozások vannak, ám eredmény semmi. Évtizedek óta nyitott kérdés a kisebbségi kultúra támogatása Szlovákiában, amelynek legújabb fejezete kedden zárult le: a parlament elutasította a Híd új törvény- javaslatát. A jelenlegi rendszer súlyos problémákkal küszködik. Kormányon és ellenzékből is próbálkoztak már magyar pártok egy kisebbségikultúra-támogatási törvény elfogadtatásával. A keddi szavazás volt azonban az első, amikor a javaslat egészen a parlamenti szavazásig eljutott - általában már a korábbi egyeztetéseken megbukott. Az első komolyabb próbálkozás a második Dzurinda-kormány idején történt, amikor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vezetésével dolgoztak ki egy javaslatot. Ez a törvény a mostanihoz hasonlóan egy állami alap létrehozásával számolt. A felvetést akkor a pénzügyminisztérium arra hivatkozva ellenezte, hogy elképzelhetetlen, hogy a költségvetésből évről évre egy konkrét összeget különítsenek el kisebbségi kultúrára. A tervezet nem jutott a kormány elé. A törvény hiányát a második Dzurinda-kormány azzal „kárpótolta”, hogy 2006-ban, a kormányzás utolsó évében az addigi összeg kétMarad az átláthatatlanság szeresét, 160 millió koronát (5,3 millió eurót) fordított kisebbségi kultúrára. A Fico-kormány ezt az összeget a korábbi szintre csökkentette. Chmel is kidolgozta Jelentősebb változás akkor történt a kisebbségi kultúra támogatásában, amikor 2011-ben a Radičoyá-kor- mány megerősítette az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes pozícióját, és a kisebbségi kultúra támogatását a kulturális minisztériumtól a kormányhivatal vette át. Rudolf Chmel, a Híd által jelölt emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök- helyettes azonban nem gyakorolhatott teljes ellenőrzést a pénzosztási folyamat felett, a végső döntés ugyanis a kormányhivatal vezetőjének kezében maradt. Chmel elkezdte (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) az új kultúratámogatási törvény kidolgozását, amely közép- és hosszú távú támogatást is biztosított volna a pályázók számára. Tervezetét támogatta a kormány tanácsadó szerve, a kisebbségi bizottság is, a Radičová- kormány bukása miatt azonban soha nem került a kabinet elé. Van minta A második Fico-kormány megalakulása után az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes pozícióját megszüntették, a helyén keletkezett űrt a kisebbségi kormánybiztos intézményének létrehozásával próbálták orvosolni. A támogatási rendszer új alapokra helyezése ebben az időszakban nem került szóba. A Híd azután vetette fel újra a témát, hogy a párt által jelölt kormánybiztos, A. Nagy László lemondott, helyére pedig a kisebbségi ügyekben addig semmilyen szinten nem tevékeny Mária Jedličková került. Az új törvényjavaslat a kulturális minisztérium által kidolgozott és elfogadtatott Művészeti Alap koncepciójából indult ki - a döntés itt az állami hivatalnokok kezéből a szakmai szervezetek által delegált szakértői bizottságok kezébe kerül. A javaslat számolt a kisebbségi kultúrára fordítandó összeg emelésével is, a jelenlegi 3,9 millió euró helyett 8 millióra növekedett volna. Átláthatatlan elbírálás A jelenlegi törvény a kormányhivatal támogatási rendszerét egységesen szabályozza, ide tartozik például a sport fejlesztéséért felelős kormánybiztos által koordinált rendszer is. A kisebbségekre szánt összeget az állami költségvetési törvényben határozzák meg évről évre. Az érdeklődés jelentős (idén 1222 projektet támogattak), ám az elbírálás feltételei átláthatatlanok: a szakmai bizottságok tagjait a kormányhivatal vezetője nevezi ki, és az ő kezében van a végső döntés is a pályázatokról, miközben döntéseit nem köteles megindokolni. A kormányhivatal támogatási rendszere jelenleg a szlovákiai magyar kulturális intézmények legfőbb anyagi forrása, számos irodalmi, színházi, képzőművészeti és egyéb szervezet egyedül innen teremtheti elő a munkájához szükséges anyagi feltételeket. RÖVIDEN Terroristáknak nézték a fiatalokat Budapest. A magyarországi Terrorelhárító Központ (TEK) kedden jelentette be, hogy terroristagyanús személyeket vettek őrizetbe, akiknél fegyvereket és bombákat találtak. Tegnap kiderült, hogy valójában csak történelemrajongó szlovákiai magyar fiatalok akadtak horogra. Az első híradásokban veszélyes nemzetközi terroristáknak kikiáltott S. Roland és társai az erdőben talált fegyverrelikviáikkal keltették fel a hatóságok figyelmét. Az ügy ártatlanságát jelzi, hogy a bíróság végül elutasította az előzetes letartóztatásba helyezést. (index.hu, sz) Tesztelték az alapiskolásokat Pozsony. Összesen 1476 alapiskola mintegy 48735 ötödikes tanulója vett részt tegnap a Tesztelés 5 névre keresztelt felmérésben, mellyel a tanulók alsó tagozaton megszerzett ismereteit mérték fel. A magyar iskolák tanulói matematikából és magyar nyelvből vizsgáztak. A feladatlapok kitöltésére 60 percük volt, mindkét tantárgyból 30 kérdést kaptak. A tesztelés néhány iskolában elektronikusan zajlott. Ez volt az első évfolyam, amikor minden ötödikes tudását felmérték. (TASR, ie) Bárki lehet egyetemista IBOS EMESE Nincs változás a legnépszerűbb hazai egyetemek élbolyában - derült ki az ARRA ügynökség felméréséből. Folyamatosan csökken viszont az egyetemre jelentkező diákok és doktoranduszok száma, a legjobb hazai diákok külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat. Pozsony. Az Akadémiai Ranking és Rating Ügynökség (ARRA) felmérése alapján a legkeresettebb fakultások élbolyában a Comenius Egyetem turócszentmártoni Orvostudományi Kara, a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszer-technológiai Kara, a Comenius Egyetem Szociális és Gazdaságtudományi Kara, a kassai Műszaki Egyetem Közgazdasági Kara és a Nagyszombati Egyetem Jogi és Pedagógiai Karai végzett. Öt éve ezek a legnépszerűbb fakultások. Az ARRA 112 kart hasonlított össze, melyeket a tudományterületek alapján 11 kategóriába sorolt. Húsz nyilvánosan hozzáférhető minőségbeli kritérium alapján rangsorolta a karokat. „2014-ben a művészeti egyetemek iránt volt nagy az érdeklődés, de a legnagyobb ugrást a kassai Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Kara érte eľ’-mondtalvan Ostrovský, az ARRA munkatársa. A nyitraí Konstantin Filozófus Egyetem Fogynak a diákok (Somogyi Tibor felvétele) Közép-európai Tanulmányok Kara saját kategóriájában 13 fakultás közül a 3. helyen végzett, megtartva korábbi dobogós helyét. A komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara nem tudott előbbre lépni, saját kategóriájában harmadik éve az utolsó helyen szerepel. Az egyetem Tanárképző Kara kilencből a 7-ik helyen végzett a pedagógiai karok között. A teológiai karok közül a komáromi egyetem az utolsó előtti, azaz a 6. helyen szerepel. Az ügynökség felméréséből kiderült, hogy folyamatosan csökken a doktoranduszképzésre jelentkezők száma, az elmúlt három év alatt harmadával, azaz mintegy 3 ezerrel kevesebben jelentkeztek a doktori képzésre. Ennek legfőbb oka az, hogy módosították a doktoranduszképzés finanszírozását. A visszaesés már a legerősebb egyetemeknél is kimutatható, ez pedig rányomhatja bélyegét a tudományos és kutatómunkák eredményére. Ugyanez a trend figyelhető meg a diákok létszámával kapcsolatban is. Míg 2008-ban több mint 215 ezer egyetemi hallgatót tartottak nyilván, hat év alatt számuk mintegy 50 ezerrel csökkent. Ráadásul a demográfiai adatok alapján ez a folyamat folytatódni fog. Idén átlagosan a szabad helyek mindössze 83 százalékára jelentkeztek. így több iskola csak formális felvételi vizsgát tartott. Jövőre gyakorlatilag akár az összes középiskolás bekerülhetne valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe. Közben az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt a külföldi diákok száma a hazai egyetemeken. Ők könnyebben bejutnak a szlovákiai egyetemekre, és az iskolák is jóljámak, hiszen haa diáknem az államnyelven, azaz nem szlovákul végzi a tanulmányait, tandíjat kérhetnek tőle. Ostrovský szerint a külföldi felsőoktatási intézmények közül a szlovákiai diákok körében a csehországiak a legnépszerűbbek. „Az elmúlt tíz év alatt a csehországi egyetemeken megháromszorozódott a szlovák diákok száma. Jelenleg 23-25 ezer szlovákiai diák tanul cseh szomszédainknál. Pár évvel ezelőtt az orvosi egyetemek voltak a legnépszerűbbek a szlovákiai diákok körében, ma már szinte minden szakterület egyformán vonzó” - magyarázta Ivan Orlovský. Čislák: zsarolják a nővéreket Pozsony. Zsarolással vádolja a nővérszervezeteket Viliam Čislák egészségügyi miniszter. „Kötelezik a felmondást aláíró nővéreket, hogy ha idő előtt vonják vissza a felmondásukat, akkor 3300 eurót kell fizetniük” - tájékoztatott tegnap a miniszter. Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke elismerte, hogy a felmondást leadó nővérek valóban vállalják ezt a feltételt, de szerinte ezt mindenki önkéntesen teszi. „Ebből a pénzből egyfajta sztrájkalapot hozunk létre azoknak a nővéreknek, akik a sztrájk miatt elveszítik munkájukat” - magyarázta Lazorová. Egyben visszautasította a miniszter szavait: „Mi senkit nem kényszerítünk arra, hogy beadja a felmondását, ezt mindenki önként teszi.” A nővérek a tegnap elfogadott, a minimálbérről szóló jogszabály miatt tiltakoznak felmondásokkal, mivel a minisztérium nem vette figyelembe több követelésüket. Azt kérték, hogy a törvény vonatkozzon a rendelőkben dolgozó társaikra is, szabályozza a szociális intézményekben dolgozók bérét, és minden 3 év szakmai tapasztalat 0,03%-os béremelést jelentsen. Viliam Čislák szerint ez volt a maximum, amit meg tudtak tenni az egészségügyi dolgozókért. A jogszabályt csak a smeres képviselők támogatták, az ellenzők tartózkodott a szavazásnál. „Mi azt kértük, hogy a miniszter egyezzen meg a nővérekkel, ezt nem tette meg - mondta lapunknak Bastmák Tibor (Híd) parlamenti képviselő. Szerinte a miniszter a költség- vetési törvény elfogadásakor még arról beszélt, hogy lesz mindenre pénz, mert 270 millió euróval több jut az egészségügyre. (ipj) Magasabb anyasági Pozsony. A parlament tegnap elfogadta és Robert Fico miniszterelnök a tábláján ki is pipálta a két újabb szociális intézkedést: januártól emelkedik az anyasági támogatás, és 280 eu- róra nő a gyerekgondozási támogatás. Az anyasági a bruttó bér 65%- áról a 70%-ára emelkedik, ami a miniszterelnök szerint 500 euró bruttó fizetés esetében januártól 356 eurót jelent havonta. Ez több mint 25 eurós emelkedés. Az intézkedést a parlamentben az ellenzék is támogatta. Fico szerint egy újabb 5 százalékpontos emelés már azt jelentené, hogy a kismama a terhesség utolsó heteiben és a gyereknevelés első hónapjaiban ugyanannyi nettó bevételhez jutna, mint akkor, amikor még dolgozott. A gyereknevelési támogatás 230-ról 280 euróra való emelése a három évesnél fiatalabb gyerekeket nevelők helyzetét javítja. Ők ebből a bölcsődei ellátást vagy a gyerekgondozó költségeit fizethetik. (ipj, sita)
