Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-25 / 272. szám, szerda
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. november 25. | www.ujszo.com A népdalkincs megőrzése a Rozmaring krédój a Szívesen énekelnek dalokat Kodály Zoltán, Vikár Béla, Ág Tibor, Mórocz Károly gyűjtéséből A Rozmaring vegyes éneklőcsoport fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte (Mészáros Magdolna felvétele) SZAKÁL KINGA A 20. század elejétől már fényképek is bizonyítják a dalárdák működését Felsőszeliben. EEjSSII Később megszűnt az énekkar, 1979-ben Mészáros Magdolna vezetésével újraalakult. A Galántai járás egyik legaktívabb énekkara a nyolcvanas évek óta rendszeresen szerepel a Kodály Napokon. „1969-ben az első Kodály Napokon Galántán már fellépett az énekkar. A karnagy betegsége vetett véget a kezdeti sikereknek. Többszöri próbálkozás után 1979-ben újraindult a kórus, ekkor vettem át az irányítását” - mondta Mészáros Magdolna. Azóta a jelenleg 20 tagú énekkar a Csemadok helyi szervezetéhez tartozik, időközben felvette a Rozmaring vegyes éneklőcsoport nevet. Jelenleg 7 férfi és 13 nő látogatja a próbákat, az életkor vegyes, a nyugdíjasok vannak többségben. „Öt éve a férfiak önállóan is énekelnek, betyár- és katonadalokkal színesítik a műsorokat. Minden évben részt vettünk a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen, 1983- ban voltunk a legsikeresebbek, amikor Léván az országos döntőben a férfiak a 4. helyen végeztek a mendikáló dalokkal” - mondta Mészáros Magdolna. A Bíborpiros szép rózsa népzenei versenyen is többször megmérettették magukat, a legnagyobb szakmai elismerést 2011-ben és idén érték el Dunaszer- dahelyen. Vegyes kategóriában ezüstkoszorút, a férfikar kiemelt aranykoszorút kapott, mindkét alkalommal. Ekkor a férfiakat meghívták Budapestre a Kárpátmedencei Vass Lajos Népzenei Verseny döntőjére, ahol kiemelt nívódíjat értek el, a következő versenyen, 2014-ben Vass Lajos- nagy díj ások lettek a felsőszeli férfiak. A 90-es évektől karácsonyi koncerteket szerveznek, amelyeken vendégkórusok is szerepelnek. Az énekkar falunapokon, nótaesteken, szüreti ünnepségeken, nyári kulturális fesztiválokon, énekkari találkozókon, jubileumi műsorokon is szívesen fellép. A bécsi Szent István Ünnepségre - a magyar dal ünnepére - évente elzarándokolnak a Kárpát-medence többi csoportjával, itt képviselik a falut és a magyar közösséget. „Fontosnak tartjuk a népdalkincs megőrzését, mert ezáltal erősödik az összetartozás érzése és megmaradhatunk magyarnak” - mondta Mészáros Magdolna. Repertoárjukban népdalfeldolgozások, kórusmüvek is szerepelnek. „Szívesen énekelünk dalokat Kodály Zolnozmarrng Vegyes éneklőcsoport * 2979: ú)raszerveződik az énekkar Karnagy: Mészáros Magdolna Tagok száma: 20 Dijak: 2011,2015 - vegyes kategóriában ezüstkoszorút, a férfikar kiemelt aranykoszó- rút szerez; 2012 -férfikar: Vass Lajos Népzenei Verseny döntőjében kiemelt nívódíjat szerez; 2014-férfikar: Vass Lajos-nagydíj tán, Vikár Béla, Ág Tibor, Mórocz Károly gyűjtéséből” - mondta a karnagy. Egyik legkedvesebb csokra az énekkarnak az Esik eső, nagy a sár, az Édesanyám rózsafája, a Megy a nap lefelé, a Szagos a rozmaring összeállítás, ezekkel nyertek az említett versenyeken. Az énekkart főleg a helyi önkormányzat támogatja, de vannak sikeres pályázataik és a helyi vállalkozókra is számíthatnak. „A Csemadok és a falu lakosai is segítik megvalósítani elképzeléseinket. A kultúra terjesztéséhez nagyon sok kitartásra és önfeláldozásra van szükség. Felsőszeliben ezekből nincs hiány” - mondta a kórusvezető. Legközelebb a nyárasdi Tekergők és Tekergöcök Színjátszó Csoportot mutatjuk be. www.ujszo.com SmÄ*ÄíSE“" .A Fradinak van tartása" .-g Kattanj ránk! Melléklet az Új Szóban! / Mf'i' ja- .Cifl A tartalomból: Hátrányos helyzetben a hazai állattenyésztők Fehéijedús takarmányt a kismalacoknak Nem kezdenék újra a hazai sertéstenyésztők Biztosítsuk az optimális hőmérsékletet állatainknak November 26-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ Bada Márta kiállítása Diószegen SZAKÁL KINGA Sajátos formavilág, a piros szín dominanciája jellemzi Bada Márta festményeit. December 1-ig látható az Inova- tech épületében Bada Márta festőművész Teremtés című kiállítása, amelyet Diószegen mutattak be először. A tárlat a magyar-szlovák kulturális együttműködés része. A Balázs János-díjas gödöllői festőművész 35 pasztellképe a bibliai Genesis mintájára, a cigány hitvilág felfogásában elevenedik meg. A képeken újjáélednek a cigány nép közösségi emlékei. A kiállítás képein megjelenik az ősi cigány hagyományvilág, a sokszínű roma kultúra kincsei és a roma népcsoport sajátos világa. A kiállítás megnyitóján a polgár- mester, Szabó Antal és Tálamon Edit szervező köszöntése után a gödöllői Szekeres Erzsébet textilművész és gyermekkönyv-illusztrátor mutatta be a festő életútját. „Bada Márta ötgyermekes cigány családba született, 1973 óta foglalkozik festészettel, ekkor volt az első A harmincöt pasztellkép a bibliai Genesis mintájára, a cigány hitvilág felfogásában elevenedik meg (Képarchívum) kiállítása, azóta több tucat tárlatát mutatták be a világ'számos pontján. Gazdag színvilágú, impresszionista hatású képein a gödöllői táj, az ott élő cigányok és a cigány mesevilág jelenik meg” - mondta Szekeres Erzsébet. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója elmondta ez nem csupán a cigányok kultúrája, hanem a mi magyar, szlovák, német, román kultúránk része, melyet az évszázados együttélés kovácsolt eggyé. „A sajátos formavilág és mondanivaló mellett megragadott a képek domináns piros színvilága is. A piros a teremtés és a szeretet színe, azé a sze- reteté, mellyel az alkotó létrehozta, megfestette műveit” - mondta Molnár Imre. Egyebek mellett a Magyarországi Roma Parlamentben, a Magyar Művelődési Intézetben, Budapest és Frankfurt néprajzi múzeumában, a gödöllői Szentháromság-templomban és a Vatikánban is láthatók a festő művei. 2016 márciusában a Pozsonyi Magyar Intézetben tekinthetik meg az érdeklődők a tárlatot, és ott mutatják be a Diószegi Kuffner Károly báró öröksége Diószegen című könyvet.
