Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-25 / 272. szám, szerda
2 KOZELET 2015. november 25.1 www.ujszo.com A civilek átírnák a jogszabályt A parlament ugyan a napokban módosította az infotörvényt, de ettől az nem lett jobb IBOS EMESE Pozsony. Egy választási időszak és két óv slőkészftő munka sem volt elegendő ahhoz, hogy a Smer érdemben módosítsa az információs törvényt, amivel átláthatóbbá és nyomon követhetővé vált volna az állami szféra működése. A civil szervezetek egy éves határidőn belül kérik az új kormánytól a módosítást. 2001-ben fogadta el a parlament az információs törvényt, melynek köszönhetően számos előnytelen szerződés, korrupciós botrány és visszaélés került napvilágra. A Smer egyik választási ígérete az volt, hogy egyszerűbbé teszi az információkhoz való hozzáférést. Az igazságügyi tárca két évig dolgozott a módosító javaslaton, és a munkában több civil szervezet, köztük a Transparency International Slovákia (TIS), az Aliancia Fair-play (AFP), a Via Iuris és az Ineko gazdaságkutató intézet is részt vett. A tárcaközi egyeztetés során összesen 730 észrevétel érkezett a módosító javaslathoz, mely a civil szféra szerint több területen valóban előrelépést hozott volna. A tervezet végül nem került a kormány elé, és a parlamentben múlt pénteken egy olyan módosító javaslatot fogadott el a Smer, amely csupán egy európai uniós előírást dolgoz fel. Mindenki szerint kell a törvény Pozsony. Habár a Smer a parlamenti bizottságokban támogatta, a plénum tegnap elvetette a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról szóló jogszabályt, amelyetaHidterjesztettbe a parlamentbe. Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője szerint a választások után készek visszatérni a jogszabály megvitatására. „Kár, hogy most nem kapta meg a törvény a szükséges támogatást, mivel ezáltal megoldódott volna ez az évtizedek óta lezáratlan probléma” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. Azt fontosnak tartja Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője is, hogy megszülessen egy rendes törvény a kisebbségi kultúra támogatásáról. „Az, hogy milyen törvény születik, milyen szabályozással, illetve hogy megszületik-e valaha, az más kérdés” - mondta Tokár. A törvényre szükség van Bárdos Gyula Csemadok-elnök szerint is. „A kisebbségek kultúrájáról szóló törvénytervezetet el kellene fogadnia a törvényhozásnak, akárcsak a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt” - mondta lapunknak Bárdos. Berényi József MKP szerint a szlovákiai magyarság érdekérvényesítő képessége volt már erősebb is. „Az első Fico-kormány alatt ellenzékből át tudtuk ültetni, hogy a magyar tankönyvekben a helynevek maradjanak kétnyelvűek” - mondta lapunknak az MKP elnöke. (Ipj, msz) Tíz módosítás Azt javasolják, hogy minden állami tulajdonban levő megyei és önkormányzati vállalat köteles legyen kiadni az információkat. Legyen nyilvános az állami vállalatok magas beosztású vezetőinek életrajza és fizetése. A szerződések nyilvánosságra hozatalára egyetlen központi jegyzéket hoznának létre, az önkormányzatoknak is ezt kellene használniuk, többségük jelenleg saját weboldalukon teszi közzé a szerződéseket. Nyilvánossá tennék a rendőrségi döntéseket, beleértve a vizsgálatok leállításának indoklását is. Azt szeretnék, hogy a dokumentumokba való betekintés lehetősége helyett valóban tegyék hozzáférhetővé az információkat, dokumentumokat. Az említett központi jegyzékben kérnék nyilvánossá tenni a községi és a megyei képviselő-testületi ülések szavazásaira vonatkozó adatokat, a jegyzőkönyveket és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit. A szerződéseknek a jelenlegi öt helyett tíz évig kellene elérhetőnek lenniük, vagy addig, amíg érvényesek. Szisztematikusan összevonnák az állami adatbázisokat, a szerződéstárat, a közbeszerzési és a kataszteri adatbázist, valamint a cégjegyzéket. Működőképessé tennék a bírói döntések adatbázisát. Úgy alakítanák át az adatvédelmi hivatal jogköreit, hogy egyben az információkhoz való hozzáférést is ellenőrizhesse. adását. A civil szervezetek tíz pontban foglalták össze azokat a módosításokat, melyeket véleményük szerint mielőbb be kell építeni az infotörvény módosításába ahhoz, hogy a jogszabály valóban egyszerűbbé tegye az információkhoz való hozzáférést. A TIS, az AFP és az Ineko munkatársai tízpontos javaslatukkal megszólítják a nagyobb politikai pártokat. A parlamenti választások eredményétől függetlenül azt szeretnék, hogy valamennyien kötelezzék el magukat a módosítások átültetése mellett. Januárban összegzik a pártok álláspontját a tízpontos javaslattal kapcsolatban. Összefogtak a civilek „Robert Fico kormánya nem teljesítette korábbi ígéretét, ezért felszólítjuk a politikai pártokat, hogy vállaljanak részt az infotörvény és a gyakorlat^ javításában” - mondta Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. „Azt szeretnénk, hogy az infotörvény egy mindenki számára hatékony eszköz legyen, és ne csak a legkitartóbbak tudj ák alkalmazni” - tette hozzá Ján Kovalčík, az Ineko munkatársa. A TIS korábban arra is rámutatott, hogy a nagyobb vállalatok sajátos módon értelmezik az infotörvényt, és különböző praktikákat alkalmazva törvénytelenül tagadják meg az információk kiElvennék a talárt Stefan Harabintól RÖVIDEN Vizsgálódnak Gorilla-ügyben Pozsony. A Gorilla 2 néven ismertté vált dokumentum már felkeltette a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) érdeklődését is. „A titkosszolgálat megkezdte a november 19-én közzétett dokumentum vizsgálatát” - mondta az SIS szóvivője. Branislav Zara úgy nyilatkozott, a vizsgálat eredményeinek fényében döntenek majd a szükséges lépésekről. A Gorilla 2 Ľubomír Arpáš, a szlovák kémelhárítás volt vezetője különféle beszélgetéseinek átiratát tartalmazza. (TASR, sz) Hat év helyett 12 hónap Čuňónak Bazin. Elmarasztaló ítéletet hozott a volt kassai alpolgármester, Eugen Cuňo korrupciós ügyében tegnap a bazini Specializált Bíróság. Čuňót két tettestársával együtt 12 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték kenőpénz követelése miatt. Čuňót 2009- ben hat év szabadságvesztésre ítélték, ám a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megsemmisítette. A most kirótt büntetésbe beleszámították a vizsgálati fogságban töltött időszakot is. A volt kassai alpolgármester és bűntársai 2002-ben hatszázezer eurós kenőpénzt kértek egy vállalattól, amely így hozzájutott az egyik kassai lakótelep bérházépítési projektjéhez. (TASR, sz) Újabb, sorrendben a harmadik fegyelmi eljárást kezdeményezte Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Štefan Harabin bíró ellen. Švecová azt szeretné, hogy az egykori főbírót fosszák meg talárjától. Pozsony. Pénteken nyújtotta be a harmadik fegyelmi eljárásra vonatkozó beadványát Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) Štefan Harabin ellen. Az indítvány elbírálására 10 napja van a fegyelmi bizottságnak. Švecová a legszigorúbb büntetést kérte az egykori főbíróra, azt szeretné, hogy váltsák le a bírói funkcióból. Az LB elnöke szerint Štefan Harabin korrupcióért elítélt volt rendőröket engedett szabadon arra hivatkozva, hogy a rendőrség belső ellenőrzése törvényellenesen működik. A korrupt volt rendőrök viszont épp a belső ellenőrzésnek köszönhetően álltak bíróság elé. Az LB elnöke beadványában úgy fogalmazott, hogy Štefan Harabin a bírói funkcióval összeegyeztethetetlen fegyelmi vétséget követett el. Švecová beadványa két konkrét esetet emelt ki, amikor Harabin törvénysértő módon járt el. Ebből az egyik jogerősen elítélt volt rendőrt úgy mentette fel, hogy arra nem volt törvényes lehetőség, ráadásul Harabin döntése végérvényes, fellebbezésre nincs mód. A másik esetben indokolatlanul vonta össze két korrupt rendőr ügyét. Štefan Harabin (Képarchívum) Daniela Švecová november elején nyújtotta be a második fegyelmi eljárásra vonatkozó beadványát Štefan Harabin ellen. Ebben azr indítványban azt rótta fel Harabinnak, hogy a büntetőkollégium elnökeként nem hívta össze a kollégiumot, holott tudta, két különböző döntés is született a rendőrség belső ellenőrzésének törvényességét illetően. Az LB-nek mielőbb azonos álláspontot kellett volna kialakítania a vitás kérdésről. Švecová november elején még azt kérte a fegyelmi bizottságtól, hogy Harabint fokozzák le és alacsonyabb szintű bíróságra helyezzék át, illetve felére csökkentette volna az egykori főbíró bérét. Közben Štefan Harabin is támadásba lendült, ő azért indított fegyelmi eljárást felettesével szemben, mert szerinte Švecová törvénysértően változtatta meg az LB munkarendjét, amivel tulajdonképpen szétültette Harabin tanácsának tagjait, ő pedig elvesztette tanácselnöki posztját. (SITA, le) Nőnek a bírságok Pozsony. Elfogadta a parlament tegnap a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását. Az egyik legjelentősebb változás az, hogy januártól jelentősen emelkedik a közlekedési kihágásokért kiszabható bírságok nagysága. A helyszíni bírságok maximuma a jelenleginél 150 euróval lesz magasabb, s 200 eu- róval emelkedik a plafon azok esetében, akik nem lesznek hajlandóak a helyszínen fizetni. Aki lakott területen több mint 50, lakott területen kívül pedig több mint 60 km/órával lépi túl a megengedett sebességet, az 650 helyett 800 eurós helyszíni bírságot kaphat. Ha nem fizet, s az ügyben eljárás indul, a büntetés a jelenlegi 800 euró helyett a kerek 1000 eurót is elérheti. A jogszabályba két új, eddig nem létező kihágás is bekerült. Az egyik a gyalogosok veszélyeztetése a járdán, amelyért 60-tól 300 eu- róig terjedő büntetést adhat a rendőr. A másik a tehergépkocsisofőrökre vonatkozik, ők 798 eurós bírságra számíthatnak, ha olyan helyen lépik túl az előírt sebességet, ahol mérik a gépkocsik súlyát. Januártól a kerékpárokra szerelt gyerekülésekben ülő gyermekeknek is kötelező lesz a védősisak, a 10 évesnél fiatalabb gyermekek pedig kerékpározhatnak majd a járdán. Hosszú idő után gondoltak a rollerrel közlekedőkre, rájuk a gyalogosokra vonatkozó szabályok lesznek érvényesek. (ie) Januártól város Bős Pozsony. Januártól városi rangot kap Bős, a parlament tegnap megszavazta az erről szóló határozatot. A falu a kérvényt már 2 éve beadta, de a belügyminisztérium csak most bólintott rá, egyes vélemények szerint azért, mert a kezdeti ellenkezés után a falu vezetősége visszafogta menekültellenes kijelentéseit. Az első hírek szeptember végén érkeztek arról, hogy a belügyi tárca hajlik a falu kérvényének pozitív elbírálására, a kormány októberben hagyta jóvá a belügyminiszter beterjesztését. Fenes Iván, Bős polgármestere szerint a település csak profitál a városi rang elnyeréséből. „A városi rang egyértelműen pozitívumot jelent a hősieknek, aminek hosszú távon komoly hatása lesz a munkahelyteremtésre és a turizmus fejlesztésére” - mondta korábban lapunknak Fenes. A parlament tegnap Bőssel együtt Nagyturányt (Turany) is városi rangra emelte. Az indoklás szerint mindkét település teljesítette a törvény által előírt feltételeket. Bár Nagyturánynak nincs 5000 fős lakossága, csak 4332, de a lélekszám növekedő tendenciát mutat. Jövő évtől így már 140 város lesz Szlovákiában, közülük Bős - mivel lakosságának 88%-a magyar nemzetiségű - lesz a legmagya- rabb város, leszorítva Gútát (77%) a dobogó tetejéről. (Ipj) Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója
