Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-24 / 271. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. november 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Játék határokkal Az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya a szabad mozgás V oltak már sokkal nyu- godtabb napjai Európának. A párizsi vérengzés után Hannoverben is robbantottak volna a terroristák, Brüsszel a hétvégén egyenesen elnéptelenedett a terrorveszély miatt, fokozódni látszik az össztársadalmi paranoia. A politikusok teljesen elveszítették realitásérzéküket, ismételten a határok kinyitása és lezárása a téma a közbeszédben. Ez a bénító paranoia a terroristáknak hajt hasznot és kárt okoz az uniónak. Az iszla- misták fö célja, hogy elhitessék, bárhol bármelyik pillanatban képesek véres merényleteket elkövetni. A bürokráciájáról és nehézkességéről ismert Európai Uniónak konkrét vívmányai vannak, mind közül a legfontosabb, hogy a belső határok lebontásával sikerült megvalósítani a munkaerő és az áru szabad áramlását a schengeni övezetben. Ez a határtalanság fellendíti a piacot, mi magunk érezzük a hatását akár vállalkozóként, akár magánszemélyként. A nyugat-európai pánik legkézenfekvőbbjele, hogy ha csak pár napra is, de komoly visszhangot keltő témává vált egy„kis-Schengen” létrehozása az unión belül, amely holland kezdeményezésre indulna, s a Benelux államok, valamint Ausztria és Németország bevonásával alakítana ki egy privát határövezetet. A felvetés realitását erősíti, hogy Németország a migránsválság kicsúcsosodá- sával már nyitogatja ezt a Pandóra- szelencét. Meglebegtette, ha az uniós menekültpolitika működésképtelenné válik, akkor a német hatóságok önhatalmúlag lezárják a határokat, aztán minden délkeleti uniós tagállam megnézheti magát. A „kis-Schengenről” szóló felvetések egyik iróniája, hogy a párizsi terroristák egy része az övezeten belülről, Belgiumból érkezett - azaz helyi terroristafészkeket kellene felszámolni, hogy ne járkáljanak szabadon a potenciális merénylők Szíria és Európa között. Rövid távon sokkal nagyobb biztonsági rizikót jelentenek a helyi alvó terrorista sejtek, mint hosszú távon a határok ismételt felhúzása miatt megjósolható gazdasági visszaesés. Persze valószínű, hogy idővel mindenki megnyugszik kissé és mérlegelni kezdi a valós lehetőségeit, a felvetés pedig egy mellékepizód marad annak a bizonyítására, hogy az unió egysége válságok idején mindig megkérdőjeleződik. A schengeni tér megbontása annyira realista megoldás, mint abban hinni, hogy a francia légierő által az Iszlám Állam hátországába megtorlásként dobott bombák sikert hozhatnak. Elképzelhető aztán az is, hogy állandósul a félelem atmoszférája, rendszeressé válnak a merényletek és az utcákon való rendőri jelenlét. Akkor valóban jó ötletnek tarthatja majd akár a szélesebb közvélemény is a hasonló, abszurd felvetéseket. LÖVÉSZÁROK Friss, ropogós kampánnyal indít az MKP! Egyes pártok már nyár óta ontják az óriásplakátokat. Mosolygós, vagy nagyon komoly politikusok állítják rajtuk: ők tudják a megoldást. (Hihetetlen, hogy mindig választások előtt találják meg...) A Magyar Közösség Pártja decemberben, az emberek igényeinek eleget téve, tovább folyatja petíciós kampányát, ezért a választási kampányt csak a petíció lezárása után indítja. A költségekre hitelt veszünk fel. Más forrásokkal egyelőre nem rendelkezünk. Ezen kívül számolunk a jelöltek, illetve szimpatizánsaink hozzájárulásával. Úgy véljük, hogy egyes pártok túlzottan sok pénzt fordítanak a kampányra. A rengeteg óriásplakát és a költséges kultúrházi rendezvények is ezt bizonyítják. Tudatosítjuk, hogy ezt a pénzt sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni, például iskolák, óvodák támogatására, települések megsegítésére. Éppen ezért parlamentbejutásunkat követően kezdeményezni fogjuk, hogy a kampányra fordítható összeg felső határa a jelenlegi 3 millió euróról lényegesen csökkenjen. A migránskrízis kellőképpen bizonyította: nem lehet a kényelmesen berendezett irodákból politizálni, a politikusoknak figyelembe kell venniük a lakosok véleményét. Hitelesen csak úgy tudjuk képviselni választóinkat, ha közvetlen kapcsolatban vagyunk velük. Nem a pulpitus mögül, költséges rendezvények útján, hanem személyesen, az utcán. Persze ez sokkal időigényesebb, de hitelesek csak így lehetünk. Az utóbbi hetekben gyakran előfordult, hogy az utcán sétálva találkozhatott sátrunkkal, ahol aláírhatta az MKP által indított petíciót, illetve kérdéseket tehetett fel képviselőjelöltjeinknek. Ehhez hasonló találkozókra az elkövetkező időszakban is sor kerül, hiszen egyre több helyen jelennek majd meg az MKP jelöltjei. A Magyar Közösség Pártjának soha nem volt ilyen esélye, hogy parlamenti párttá váljon. Sikeres megyei választást, köztársaságielnöki-, európai parlamenti, valamint önkormányzati választásokat tudhatunk magunk mögött. A választási listán megjelennek régebbről ismert arcok, valamint friss jelöltek is, akik először szerepelnek politikai párt listáján. További részleteket egyelőre nem árulhatok el kampányunkkal kapcsolatban. Azt viszont meg tudom ígérni, hogy friss, dinamikus kampányt folytatunk majd, amelyben meglepetésekkel is készülünk. Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke Romákat a politikai elitbe! NAGYANDRÁS A magyar után a roma a második legnagyobb kisebbség az országban, ám politikai képviselete vagy semmilyen, vagy teljesen marginális. Az elmúlt huszonöt évben számos roma politikai párt létezett, de egyetlenegy sem volt képes meggyőzni a romákat arról, hogy saját közösségük érdekeit ő tudná képviselni, így rendre elbuktak. Időnként akadt egy-egy párt, amely felvett a listájára mutatóba néhány roma jelöltet, de a parlamentbe végül sosem került be roma. A 2012-es választáson Peter Pollákkal tört meg ajég, amikor egy fiatal, tanult romát egy ellenzéki párt vett fel a listájára, befutó helyre, és képviselőt, majd rövid időn belül roma kormánybiztost csinált belőle. Ezzel a húzással a kormányzó Smer mintha vakvágányra vitte volna Pollák politikai karrieijét, mivel a romák képviselője helyett a kormány első számú, roma ügyekért felelős hivatalnoka lett belőle. A2016-OS választások előtt a romatémát nem csak választási kampánykérdésként kezelő pártok megértették, hogy a romák szavazatait nem a választások előtti filléres szavazatvásárlással, hanem valódi roma jelöltekkel kell megszerezni. Valamiféle megoldási javaslata, programja szinte minden pártnak van, ám az, hogy mennyire fontos vagy sem számukra az ügy, mi sem világítja meg jobban, minthogy milyen helyet kapott a roma jelölt a párt listáján, illetve hogy egy valódi roma vezetőről, vagy amolyan „díszcigányról” van-e szó. A Híd a 18. helyen indítja Rimaszécs polgármesterét, Vavrek Istvánt, aki egy teljesen új generáció vezetője. Peter Pollák is minden bizonnyal újra jelölteti magát az OEaNO listáján, és bár a lista végéről indul, neki is komoly esélye van bejutni a parlamentbe. A KDH saját roma jelöltjét, Ivan Rácot csak a 60. helyre tette, A Siet’nél még nem tisztázott, milyen helyet kaphat a roma jelölt, Ivan Hriczko, s az MKP listáján sem találni előkelő helyen roma aktivistát. Ám a fiatal értelmiségi romák nem csak a politikai pártok listáin vannak jelen. Többen dolgoznak hazai vagy nemzetközi alapítványoknál, az állam- és közigazgatásban, polgármesterként, terepmunkásként a roma gettókban, vagy bármilyen más szakmában. A romák integrációjához leginkább arra van szükség, hogy kialakuljon egy olyan fiatal elit, amely példaként jelenhet meg a többi roma, de a nem romák előtt is, és képes legyen a közösséget irányítani. Ha minél több roma kerül be az össz-szlovákiai társadalmi elitbe, azzal mindenki csak nyer. A parlamenti képviselet ennek csak az egyik pillére. Ezért fontosak azok a programok, melyek a romák oktatását és felzárkóztatását támogatják. Az ő oktatásukra elköltött minden egyes cent többszörösen megtérül, hiszen integrációjuk és elhelyezkedési esélyeik megsokszorozódnak. Ezt kellene végre megérteniük a pártoknak és a többségi társadalomnak egyaránt. FIGYELŐ 20% szimpatizál a brit dzsihádistákkal A brit muszlim lakosságnak még mindig csaknem az egyötöde, mintegy félmillió ember szimpatizál valamilyen mértékben azokkal, akikNagy-Britanniából Szíriába utaznak, és ott dzsihádista szervezetek és az Iszlám Állam oldalán harcolnak - derült ki a The Sun brit lap megbízásából készült közvélemény-kutatásból. A brit muszlim közösség 5 százaléka .jelentős”, 14 százalék pedig „valamelyes” szimpátiát érez a Szíriában harcoló brit dzsihádisták iránt. A felmérés szerint ugyanakkor 71 százalék egyáltalán nem rokonszenvezik velük. A kutatás eredményeit ismertető cikkében a The Sun is kiemeli, hogy a riasztó számok ellenére a brit dzsihádisták támogatottsága csökkenőben van a britanniai muszlimok körében, különösen a tunéziai és a párizsi merényletek óta. A lappal azonos cégcsoporthoz tartozó Sky News hírtelevízió márciusban megrendelt felmérése még azt mutatta, hogy akkor a brit muszlimok 28 százaléka rokonszenvezett a Szíriában harcoló fiatal brit dzsihádistákkal. Azonban az Iszlám Állam szíriai állasai ellen tervezett brit katonai fellépést a brit muszlimok abszolút többsége, 56 százaléka most is elveti, és csak 19 százaléka támogatja. A válaszadók 3 8 százaléka a nyugati külpolitikát, például az iraki háborút tartja az Iszlám Állam által elkövetett terrorcselekmények legfőbb okának. Hat százalék a muszlimok elszegényedését és a nyugati országokban ellenük megnyilvánuló diszkriminációt nevezte fő tényezőnek, 25 százalékuk szerint ugyanakkor a dzsihádista terror fő oka az, hogy az Iszlám Állam vezetői befolyásuk alá hajtják a hátrányos helyzetű fiatalokat. A felmérésbe bevontak 76 százaléka egyformán fontosnak tartja brit és muszlim identitását; 17 százalékuk szerint a muszlim, 6 százalékuk szerint a brit önazonosság a fontosabb. Irán jeruzsólemi akciót gyakorol A jeruzsálemi al-Aksza mecset izraeli erőktől való elfoglalását gyakorolta az iráni Forradalmi Gárda több ezer katonája - jelentette az iráni média. A közép-iráni szent városban, Komban tartott hadgyakorlaton a katonák megrohamozták és „felszabadították” a mecset másolatát. A mecset a jeruzsálemi Templomhegyen lévő épületegyüttes része, az iszlám vallás harmadik legszentebb helyének számít, és a palesztinok és az izraeli hatóságok közötti vita középpontjában áll. Az izraeli arab szervezetek folyamatosan azzal vádolták Izraelt, hogy el akarja foglalni a Mecsetek terét. Izrael cáfolja ezeket az állításokat. (MTI) Kiegyensúlyozott választási költségvetés Kažimír-módra
