Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-23 / 270. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. november 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 1233:86 Az állampolgársági törvény olyan, mint az elszabadult hajóágyú KOCUR mi i LÁSZLÓ ........................../■■»...1..............ti..,..., A fenti eredmény nem sportmérkőzésen született, tán’ nincs is olyan sportág, ahol az eredményjelző ezt mutathatná. Az első Fico-kormány végnapjaiban hozott, a magyar egyszerűsített honosításra reagáló ellentörvény hatálya alatt szlovák állampolgárságukat elvesztők, és az azt idén februártól vissza- szerzők arányát mutatja. Ez annyi, mintha Felbár község minden lakója elvesztette volna állampolgárságát... Az arány első ránézésre nem túl jó. Az új jogszabály, mely szerint egyedi elbírálás alapján visszaszerezhetik állampolgárságukat azok, akiket megfosztottak tőle, nem lehet túl hatékony, ha tíz hónap alatt tíz- százalékos eredményességet sem tudott produkálni. Egyben az összes, 2010 és napjaink között parlamenti képviselettel bíró párt cselekvőképtelenségét is jelzi. Az egész szekér trágyát nem lehet Ficóék portájára borítani, pár villányi jut belőle a 2010-2012 között hatalmon levők háza tájára is, mert a problémát - ami nem a globális felmelegedés, vagy a nemzetközi terrorizmus felszámolása, csak egy mezei törvénymódosítás - ők sem tudták megoldani. Bár ők legalább akarták, de a politika ebben a vonatkozásában párhuzamot mutat a labdarúgással: csak az eredmény számít. Két, jól körülhatárolható csoportra oszthatók azok, akik ráfáztak a ficói ellentörvényre. Azok a kisebbségi magyarok, akik lakhelyváltoztatás nélkül vették fel a magyar állampolgárságot, a másik csoport az összes többi, külföldön tanuló, dolgozó, megházasodó, aki felvette az adott ország állampolgárságát. A Kaliňák- féle törvény az első csoportot nem érinti, mivel az állampolgárság visszaszolgáltatásához egyedi elbírálás alapján külföldi lakhely igazolása is szükséges, aki pedig mondjuk Kalondán vagy Peszektergenyén maradt, és csak szimbolikus okokból vette fel a magyar állampolgárságot, az ilyent nem tud prezentálni. A felvidéki magyarok nem annyira fontosak ennek a kormánynak. Ebben az ügyben a Smert az Alkotmánybíróság mindvégig hűen kiszolgáló maszatolása is segítette. A taláros testület tavaly ősszel, csak a munkamódszereiket nem ismerők számára döbbenetes módon, formai okokra hivatkozva utasította el ellenzéki pártok beadványát a kettős állampolgárság ügyében, háromévi halogatás után. Amikor a hercehurca elkezdődött, e hasábokon már leírtuk: a magyar állampolgárság felvétele olyan szimbolikus döntés, amely az azt meghozónak sokat jelenthet, Szlovákiának pedig semmit sem árt. A törvény azóta elszabadult hajóágyúként kezdett viselkedni, több nem magyar, mint magyar állam- polgárságot felvevőt sodorva el. Mivel a kettős állampolgárság csak negatív formában lehet kampánytéma, jövő március 5-éig nem valószínű, hogy bármelyik parlamenti párt érdemben foglalkozna vele. Ebben az ügyben is csak egy új kormány hozhat megoldást, de, mint látjuk, az sem feltétlenül. ★ * ★ ★ ★ IP X ★ ★ < ★ (Ľubomír Kotrha) Fillérekből végrehajtott merénylet A világ vezetői most a terrorizmus finanszírozásának leállításért harcolnak, Franciaország és Belgium bejelentette, hogy 1 milliárd eurót költ biztonsági intézkedésekre. Viszont a válogatás nélküli párizsi gyilkoláshoz csak néhány kalasnyi- kov kellett, bérelt autók és lakások, robbanó övék. A 130 embert lemé- szárló terroristák 7000 eurót költhe- tek a merénylet előkészítésére a brit Reuters számításai szerint. Eközben az Iszlám Állam bevételei napi százezrekre tehetők az olaj eladásából. A 2001. szeptember 11 -i terrorcselekmények költsége számítások szerint 400-500 ezer dollár között mozgott, ebben benne volt a pilóták kiképzése, a repülőutak és a szállás költsége. A párizsi merényletek végrehajtása ennek mintegy 2 százalékába kerülhetett. A robbanó övék elkészítéséhez elegendőek olcsó alapanyagok, szakértők szerint az öveket gyakorlott bombagyártó készíthette, aki feltehetően nem vett részt a merényletekben. Hét támadó viselt robbanó övét, amely TATP robbanószerből, egy elemből és elsütő billentyűből állt. A biztonsági körökben a Sátán anyjaként emlegetett TATP háztartási anyagokból előállítható, ezt használták a 2005. évi londoni merényletekhez, és ezt próbálta felrobbantani 2001-ben egy repülőgépen a Cipőbombás merénylő. A szükséges vegyi anyagok drogériákban beszerezhetők, övenként 5-10 euróért, egy csapszeg pedig fillérekbe kerül. A merénylők két lakást béreltek Párizsban, költségük 680 euró körül lehetett. A Volkswagen Polo, Seat Leon és Renault Clio gépkocsik bérleti díja, amelyekkel a nyomozók szerint Brüsszelből Párizsba utaztak, 595 euróba kerül egy ismert kölcsönző cégnél, ha egy hétre vették azokat bérbe, üzemanyaggal. Egy kalasnyi- kovot 300-700 euró közötti áron lehet beszerezni. A 7,62-es kaliberű lövedékből 2000 darab 500 euróért szerezhető be az interneten. Mindezt összesítve jön ki a 7000 euró. A támadások további költségei homályosak. Az egyik támadó például Szíriái útlevéllel utazhatott Ahmed Ali el-Mohammed néven a menekültek által használt útvonalon Görögországból Párizsba. Egy ilyen út költsége Szíriából Törökországon át a görög határig igen változó. Busz- társaságoktól, komptársaságoktól, a rendőrségtől és egy segélyszervezettől kapott információk alapján Törökországból a macedón határig 1200 euróba kerülhet. Ez az olcsóbb változat. Ha a terrorista biztonságosabb hajón utazik, hamis útlevéllel, az út 5000 euró is lehet. (MTI) A terroristakeltető brüsszeli negyed SIDÓ H. ZOLTÁN B rüsszel bezárt, a hétvégén nem járt a metró, nem nyitottak ki a múzeumok, a mozik, lehúzták a rolót az éttermek, a város szívében, a Grand-Place központi téren páncélosok, fegyveres katonák cirkáltak. Az Európai Unió és a NATO központjának otthont adó belga fővárosban. Nem véletlen, hogy most Brüsszel került az iszlamista terroristák célkeresztjébe. A belga főváros nem csupán az uniós intézmények központja, hanem az európai dzsihád centruma is. Alig tízpercnyire a város szívétől egy szinte homogén közel-keleti mikrovilág alakult ki, ahová a rendőrség is ódzkodva teszi be a lábát. Ez a Molenbeek negyed, amely az utóbbi évek szinte összes európai merényletével kapcsolatba hozható. Most éppen ott bujkál a párizsi terrorsorozat egyik elkövetője, a januári, a Charlie Hebdo elleni támadásban szintén érintve volt a közel 100 ezres lélekszámú, szinte önálló szabályok szerint élő muszlim városrész. Itt lakott a brüsszeli zsidó múzeumnál 2014-ben végrehajtott lövöldözés vádlottja és az idén augusztusban egy nemzetközi gyorsvonaton támadást tervező, ám időben lefegyverzett merénylő, sőt a 2004-es madridi, még a párizsinál is pusztítóbb támadások kitervelője is ott élt egy ideig. Egyetlen jogos kérdés merül fel: ha a biztonsági szolgálatok számára ennyire egyértelmű, milyen veszélyes gyújtóeleggyé vált Molenbeek, akkor eddig miért nem léptek fel keményen? Mert a 22 mecsettel rendelkező, több mint 30 százalékos munkanélküliséggel sújtott negyed a szétszabdalt és alig kormányozható Brüsszel része, ahol a sok hatóság között elveszik a felelősség. Belgium eleve nehezen kormányozható, a flamand-vallon ellentét miatt hallatlanul bonyolult szerkezetű állam épült ki, gyakorlatilag 6 regionális kormánnyal. „Brüsszel viszonylag kis város, ennek ellenére hat rendőrkapitánysága van, a helyi önkormányzatok száma pedig 19. New Yorkban 11 millió ember él, és mennyi rendőrkapitánysága van? Egy” - vázolta szemléletesen a széttagoltság lényegét Jan Jambol belga belügyminiszter. A zavaros közigazgatású Belgium, ahol egy-egy parlamenti választás után akár fél évig is képtelenek kormányt alakítani, most meglepetten pislog: a szemük előtt vált az egykori ipari központ nyomornegyeddé, majd muzulmán gettóvá: Molenbeek az Iszlám Állam egyik európai toborzóközpontja lett. Nem véletlen, hogy népességarányosan éppen Belgiumból ment a legtöbb európai szélsőséges Szíriába harcolni... Természetesen Európa több nagyvárosában (Párizzsal az élen) alakult ki döntően muzulmánok lakta negyed, azonban az ottani államigazgatás, rendőrség valamivel hatékonyabban lépett fel e körzetekben, mint a csak a király személye, a sör szeretete és a futballválogatott sikere által egyben tartott Belgiumban. A kis Benelux állam minden hibát elkövetett az iszlám terror elleni harc során, amit csak el lehet követni, kezdve azzal, hogy nincs átfogó politikai programja a növekvő muzulmán népesség integrálására, egészen addig, hogy a belga titkosszolgálatoknál alig né- hányan beszélnek arabul. A hétvégén bénaságra ítélt Brüsszel remélhetőleg megússza a merényleteket, ám haladéktalanul lépnie kell - és nem csak a belgáknak. Ki kell tiltani a mecsetekben uszító szónoklatokat tartó imámokat, jobban oda kell figyelni a börtönökben eredményesen toborzó szélsőségesekre. A Szíriából, Irakból hazatérő dzsihádistákat nem elég számon tartani, le is kell tartóztatni őket (Nagy-Britannia már így jár el), a titkosszolgálatok állományát meg kell erősíteni, különös tekintettel az arabul beszélő, beépülni képes ügynökökre, végezetül az unión belüli, a potenciális terroristák levadászását érintő adat- és információcserét akadálytalanná kell tenni. És még ez sem elég, hiszen a legjobb volna, ha az európai normáktól eltérő párhuzamos mikrotársadalmakat is felszámolnák, reményt és kiutat nyújtva a másod- és harmadgenerációs muzulmánoknak. Ez a harc nagyon sokáig fog tartani. Addig is mit tegyünk mi, polgárok? Az eddiginél éberebben figyelni és ugyanúgy élni, mint eddig. Mert ha feladjuk életvitelünket, azzal a dzsihádisták máris csatát nyernek. FIGYELŐ Célt tévesztett tüntetés Kiordították magukat a holland főkonzulátus előtt, megdobálták az épületet, majd mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek az orosz bombázás ellen tiltakozó törökök. A Hürriyet című napilap jelentése szerint a szíriai török kisebbség elleni orosz bombázások leállítását követelő török tüntetők eltévesztették a címet és az orosz helyett a holland kirendeltség elé vonultak Isztambulban. A tiltakozók egy nacionalista mozgalom felhívására gyűltek össze a város európai oldalán fekvő híres Istik- lal sétálóutcában. Az orosz főkonzulátushoz tartó tömeg azonban néhány méterrel korábban megállt és a holland képviselet előtt kezdett kiabálni, pedig annak kapuja felett ott van a holland címer és Hollandia jelmondata - igaz, franciául. A demonstrálok, akik között nyilvánvalóan kevesen tudhattak franciául, folytatták a tüntetést, anélkül, hogy rájöttek volna a tévedésre. „A mérges török tüntetők gyakran minket találnak meg közeli szomszédunk, az oroszok helyett, így ma este is minket dobáltak meg tojásokkal” - közölte ironikusan Twitter-oldalán az isztambuli holland főkonzul, Robert Schuddeboom. Az orosz légierő, amely közel két hónappal ezelőtt lépett be a szíriai háborúba a damaszkuszi kormány oldalán, múlt héten a török ajkú türkmén kisebbség falvait is bombázta. (MTI)
