Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-23 / 270. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2015. november 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 1233:86 Az állampolgársági törvény olyan, mint az elszabadult hajóágyú KOCUR mi i LÁSZLÓ ........................../■■»...1..............ti..,..., A fenti eredmény nem sportmérkőzésen szüle­tett, tán’ nincs is olyan sportág, ahol az ered­ményjelző ezt mutathatná. Az első Fico-kormány végnapjaiban hozott, a magyar egyszerűsített honosításra reagáló ellentörvény hatálya alatt szlovák állampolgárságukat elvesz­tők, és az azt idén februártól vissza- szerzők arányát mutatja. Ez annyi, mintha Felbár község minden lakója elvesztette volna állampolgárságát... Az arány első ránézésre nem túl jó. Az új jogszabály, mely szerint egyedi elbírálás alapján visszasze­rezhetik állampolgárságukat azok, akiket megfosztottak tőle, nem lehet túl hatékony, ha tíz hónap alatt tíz- százalékos eredményességet sem tudott produkálni. Egyben az összes, 2010 és napjaink között parlamenti képviselettel bíró párt cselekvőkép­telenségét is jelzi. Az egész szekér trágyát nem lehet Ficóék portájára borítani, pár villányi jut belőle a 2010-2012 között hatalmon levők háza tájára is, mert a problémát - ami nem a globális felmelegedés, vagy a nemzetközi terrorizmus felszámo­lása, csak egy mezei törvénymódo­sítás - ők sem tudták megoldani. Bár ők legalább akarták, de a politika ebben a vonatkozásában párhuzamot mutat a labdarúgással: csak az ered­mény számít. Két, jól körülhatárolható csoportra oszthatók azok, akik ráfáztak a ficói ellentörvényre. Azok a kisebbségi magyarok, akik lakhelyváltoztatás nélkül vették fel a magyar állampol­gárságot, a másik csoport az összes többi, külföldön tanuló, dolgozó, megházasodó, aki felvette az adott ország állampolgárságát. A Kaliňák- féle törvény az első csoportot nem érinti, mivel az állampolgárság visszaszolgáltatásához egyedi elbí­rálás alapján külföldi lakhely igazo­lása is szükséges, aki pedig mondjuk Kalondán vagy Peszektergenyén maradt, és csak szimbolikus okokból vette fel a magyar állampolgárságot, az ilyent nem tud prezentálni. A fel­vidéki magyarok nem annyira fon­tosak ennek a kormánynak. Ebben az ügyben a Smert az Al­kotmánybíróság mindvégig hűen kiszolgáló maszatolása is segítette. A taláros testület tavaly ősszel, csak a munkamódszereiket nem ismerők számára döbbenetes módon, formai okokra hivatkozva utasította el el­lenzéki pártok beadványát a kettős állampolgárság ügyében, háromévi halogatás után. Amikor a hercehurca elkezdődött, e hasábokon már leír­tuk: a magyar állampolgárság felvé­tele olyan szimbolikus döntés, amely az azt meghozónak sokat jelenthet, Szlovákiának pedig semmit sem árt. A törvény azóta elszabadult hajó­ágyúként kezdett viselkedni, több nem magyar, mint magyar állam- polgárságot felvevőt sodorva el. Mivel a kettős állampolgárság csak negatív formában lehet kampányté­ma, jövő március 5-éig nem valószínű, hogy bármelyik parla­menti párt érdemben foglalkozna vele. Ebben az ügyben is csak egy új kormány hozhat megoldást, de, mint látjuk, az sem feltétlenül. ★ * ★ ★ ★ IP X ★ ★ < ★ (Ľubomír Kotrha) Fillérekből végrehajtott merénylet A világ vezetői most a terroriz­mus finanszírozásának leállí­tásért harcolnak, Franciaor­szág és Belgium bejelentette, hogy 1 milliárd eurót költ biz­tonsági intézkedésekre. Viszont a válogatás nélküli párizsi gyilkoláshoz csak néhány kalasnyi- kov kellett, bérelt autók és lakások, robbanó övék. A 130 embert lemé- szárló terroristák 7000 eurót költhe- tek a merénylet előkészítésére a brit Reuters számításai szerint. Eközben az Iszlám Állam bevételei napi száz­ezrekre tehetők az olaj eladásából. A 2001. szeptember 11 -i terrorcse­lekmények költsége számítások sze­rint 400-500 ezer dollár között moz­gott, ebben benne volt a pilóták ki­képzése, a repülőutak és a szállás költsége. A párizsi merényletek vég­rehajtása ennek mintegy 2 százalé­kába kerülhetett. A robbanó övék el­készítéséhez elegendőek olcsó alap­anyagok, szakértők szerint az öveket gyakorlott bombagyártó készíthette, aki feltehetően nem vett részt a me­rényletekben. Hét támadó viselt rob­banó övét, amely TATP robbanó­szerből, egy elemből és elsütő billentyűből állt. A biztonsági körök­ben a Sátán anyjaként emlegetett TATP háztartási anyagokból előál­lítható, ezt használták a 2005. évi londoni merényletekhez, és ezt pró­bálta felrobbantani 2001-ben egy re­pülőgépen a Cipőbombás merénylő. A szükséges vegyi anyagok drogéri­ákban beszerezhetők, övenként 5-10 euróért, egy csapszeg pedig fillérek­be kerül. A merénylők két lakást béreltek Párizsban, költségük 680 euró körül lehetett. A Volkswagen Polo, Seat Leon és Renault Clio gépkocsik bér­leti díja, amelyekkel a nyomozók szerint Brüsszelből Párizsba utaztak, 595 euróba kerül egy ismert kölcsön­ző cégnél, ha egy hétre vették azokat bérbe, üzemanyaggal. Egy kalasnyi- kovot 300-700 euró közötti áron le­het beszerezni. A 7,62-es kaliberű lö­vedékből 2000 darab 500 euróért szerezhető be az interneten. Mindezt összesítve jön ki a 7000 euró. A támadások további költségei ho­mályosak. Az egyik támadó például Szíriái útlevéllel utazhatott Ahmed Ali el-Mohammed néven a menekül­tek által használt útvonalon Görög­országból Párizsba. Egy ilyen út költsége Szíriából Törökországon át a görög határig igen változó. Busz- társaságoktól, komptársaságoktól, a rendőrségtől és egy segélyszervezet­től kapott információk alapján Tö­rökországból a macedón határig 1200 euróba kerülhet. Ez az olcsóbb vál­tozat. Ha a terrorista biztonságosabb hajón utazik, hamis útlevéllel, az út 5000 euró is lehet. (MTI) A terroristakeltető brüsszeli negyed SIDÓ H. ZOLTÁN B rüsszel bezárt, a hétvégén nem járt a metró, nem nyitottak ki a múzeumok, a mozik, lehúzták a rolót az éttermek, a város szívében, a Grand-Place központi téren páncélosok, fegyve­res katonák cirkáltak. Az Európai Unió és a NATO központ­jának otthont adó belga fővárosban. Nem véletlen, hogy most Brüsszel került az iszlamista terroristák cél­keresztjébe. A belga főváros nem csupán az uniós intézmények köz­pontja, hanem az európai dzsihád centruma is. Alig tízpercnyire a város szívétől egy szinte homogén közel-keleti mikrovilág alakult ki, ahová a rendőrség is ódzkodva teszi be a lábát. Ez a Molenbeek negyed, amely az utóbbi évek szinte összes európai merényletével kapcsolatba hozható. Most éppen ott bujkál a párizsi terrorsorozat egyik elkövetője, a januári, a Charlie Hebdo elleni támadásban szintén érintve volt a közel 100 ezres lélekszámú, szinte önálló szabályok szerint élő muszlim városrész. Itt lakott a brüsszeli zsidó múzeumnál 2014-ben végrehajtott lövöldözés vádlottja és az idén augusztusban egy nemzetközi gyorsvonaton táma­dást tervező, ám időben lefegyverzett merénylő, sőt a 2004-es madridi, még a párizsinál is pusztítóbb támadások kitervelője is ott élt egy ideig. Egyetlen jogos kérdés merül fel: ha a biztonsági szolgálatok számára ennyire egyértelmű, milyen veszélyes gyújtóeleggyé vált Molenbeek, akkor eddig miért nem léptek fel keményen? Mert a 22 mecsettel ren­delkező, több mint 30 százalékos munkanélküliséggel sújtott negyed a szétszabdalt és alig kormányozható Brüsszel része, ahol a sok hatóság között elveszik a felelősség. Belgium eleve nehezen kormányozható, a flamand-vallon ellentét miatt hallatlanul bonyolult szerkezetű állam épült ki, gyakorlatilag 6 regionális kormánnyal. „Brüsszel viszonylag kis város, ennek ellenére hat rendőrkapitánysága van, a helyi önkor­mányzatok száma pedig 19. New Yorkban 11 millió ember él, és mennyi rendőrkapitánysága van? Egy” - vázolta szemléletesen a széttagoltság lényegét Jan Jambol belga belügyminiszter. A zavaros közigazgatású Belgium, ahol egy-egy parlamenti választás után akár fél évig is képte­lenek kormányt alakítani, most meglepetten pislog: a szemük előtt vált az egykori ipari központ nyomornegyeddé, majd muzulmán gettóvá: Molenbeek az Iszlám Állam egyik európai toborzóközpontja lett. Nem véletlen, hogy népességarányosan éppen Belgiumból ment a legtöbb európai szélsőséges Szíriába harcolni... Természetesen Európa több nagyvárosában (Párizzsal az élen) alakult ki döntően muzulmánok lakta negyed, azonban az ottani államigazgatás, rendőrség valamivel hatékonyabban lépett fel e körzetekben, mint a csak a király személye, a sör szeretete és a futballválogatott sikere által egy­ben tartott Belgiumban. A kis Benelux állam minden hibát elkövetett az iszlám terror elleni harc során, amit csak el lehet követni, kezdve azzal, hogy nincs átfogó politikai programja a növekvő muzulmán népesség integrálására, egészen addig, hogy a belga titkosszolgálatoknál alig né- hányan beszélnek arabul. A hétvégén bénaságra ítélt Brüsszel remélhetőleg megússza a me­rényleteket, ám haladéktalanul lépnie kell - és nem csak a belgáknak. Ki kell tiltani a mecsetekben uszító szónoklatokat tartó imámokat, jobban oda kell figyelni a börtönökben eredményesen toborzó szélsőségesekre. A Szíriából, Irakból hazatérő dzsihádistákat nem elég számon tartani, le is kell tartóztatni őket (Nagy-Britannia már így jár el), a titkosszolgála­tok állományát meg kell erősíteni, különös tekintettel az arabul beszélő, beépülni képes ügynökökre, végezetül az unión belüli, a potenciális ter­roristák levadászását érintő adat- és információcserét akadálytalanná kell tenni. És még ez sem elég, hiszen a legjobb volna, ha az európai normáktól eltérő párhuzamos mikrotársadalmakat is felszámolnák, re­ményt és kiutat nyújtva a másod- és harmadgenerációs muzulmánoknak. Ez a harc nagyon sokáig fog tartani. Addig is mit tegyünk mi, polgárok? Az eddiginél éberebben figyelni és ugyanúgy élni, mint eddig. Mert ha feladjuk életvitelünket, azzal a dzsihádisták máris csatát nyernek. FIGYELŐ Célt tévesztett tüntetés Kiordították magukat a holland főkonzulátus előtt, megdobálták az épületet, majd mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek az orosz bombázás ellen tiltakozó törökök. A Hürriyet című napilap jelentése szerint a szíriai török kisebbség elleni orosz bombázások leállítá­sát követelő török tüntetők elté­vesztették a címet és az orosz he­lyett a holland kirendeltség elé vonultak Isztambulban. A tilta­kozók egy nacionalista mozgalom felhívására gyűltek össze a város európai oldalán fekvő híres Istik- lal sétálóutcában. Az orosz fő­konzulátushoz tartó tömeg azon­ban néhány méterrel korábban megállt és a holland képviselet előtt kezdett kiabálni, pedig annak kapuja felett ott van a holland cí­mer és Hollandia jelmondata - igaz, franciául. A demonstrálok, akik között nyilvánvalóan keve­sen tudhattak franciául, folytatták a tüntetést, anélkül, hogy rájöttek volna a tévedésre. „A mérges török tüntetők gyakran minket találnak meg közeli szomszédunk, az oroszok helyett, így ma este is minket dobáltak meg tojásokkal” - közölte ironi­kusan Twitter-oldalán az isztam­buli holland főkonzul, Robert Schuddeboom. Az orosz légierő, amely közel két hónappal ezelőtt lépett be a szíriai háborúba a damaszkuszi kormány oldalán, múlt héten a török ajkú türkmén kisebbség falvait is bombázta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents