Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-21 / 269. szám, szombat
2 KOZELET 2015. november 21.1 www.ujszo.com Elhúzódó harcokra számíthatunk Szárazföldi hadműveletek nélkül sokáig tart majd az Iszlám Állam elleni háború, szélesebb összefogás kell Ondrejcsák Róbert (Tomáš Benedikovič felvétele) SZALAY ZOLTÁN A franciák hadat üzentek az Iszlám Államnak a párizsi terrortámadásokat követően, Oroszország pedig az orosz gép egyiptomi felrobbantása miatt növelte közel-keleti katonai jelenlétét. Vajon meddig lesz döntő hatással a világpolitikára az Iszlám Állam által gerjesztett közel- keleti konfliktus? Ondrejcsák Róbert biztonságpolitikai szakértővel, a CENAA intézet igazgatójával beszélgettünk. Megsokszorozta a légi csapásokat az orosz hadsereg az Iszlám Állam ellen, egyesek az évszázad eddigi legnagyobb méretű bombázásáról beszélnek, az oroszok hadászati nehézbombázókat is bevetettek Szíriában. Orosz nagyhatalmi demonstrációról van szó, vagy valóban megoldást jelenthet ez a támadás az Iszlám Állam elleni harcban? Az orosz légi csapásokkal az a baj, hogy nem az Iszlám Állam ellen irányulnak, hanem a szíriai ellenzék ellen, amely a szír elnök csapataival áll harcban. Az Iszlám Állam elleni orosz légi csapások eddig viszonylag korlátozottak voltak, és nem igazán járultak hozzá a meggyengítéséhez. A stratégiai bombázók bevetése erődemonstrációnak is tekinthető, egyrészt az egyiptomi orosz gép felrobbantása kapcsán, másrészt mivel Oroszország megpróbálja magát bemanőverezni egy szövetségesi szerepbe a franciaországi támadások után. Mire lehet elég ez az orosz hadművelet? Elkerülhető-e a szárazföldi beavatkozás ahhoz, hogy az Iszlám Állam legyőzhető legyen? Az Iszlám Állam nem győzhető le és semmisíthető meg szárazföldi hadműveletek nélkül, ezt így gondolom a krízis kirobbanása óta. A kérdés az, hogy milyen szárazföldi erőkről beszélünk - nemcsak az amerikai vagy európai haderők jöhetnek szóba, hanem a regionális szövetségesek csapatai is. A leghatékonyabb az lenne, ha az iraki fegyveres erők a nyugati légi csapások segítsége mellett végre eredményesen fel tudnának lépni az Iszlám Állam ellen. Mit lehet tudni az Iszlám Állam valós haderejéről, mik a katonai erősségei? Az Iszlám Állam nem különösebben erős, inkább az összes többi tényező gyenge a térségben. A pontos számokat nehéz megbecsülni, nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, amit tudunk, hogy a megerősödésében főként az játszott szerepet, hogy az iraki és a szír kormány - legalábbis részben - szétesett, és nem képes fenntartani az ellenőrzést az ország teljes területe felett. Az Iszlám Állam legfőbb finanszírozási forrása az általa ellenőrzött területeken fellelhető kőolaj eladása, ami állítólag török üzletfeleken keresztül történik. Az orosz, francia vagy egyéb szövetséges erők miért nem számolták még fel ezt az utánpótlást? Az egész olajkereskedelem a feketepiacon zajlik, és ahhoz, hogy sikerüljön kiiktatni, szélesebb nemzetközi összefogásra lenne szükség, ami eddig nem alakult ki. Ez lehet ennek a kudarcnak a legfőbb oka. Milyen válaszreakciókra lehet számítani az Iszlám Állam részéről az erősödő légi csapásokra? Amennyiben elpusztítanák közel- keleti gócpontjait, maradna még elég ereje máshol, mondjuk Európában? A potenciál döntő többsége természetesen Szíria és Irak területén összpontosul, azonban ahogy azt a franciaországi események mutatják, nem lehet kizárni, hogy más közel-keleti országokban vagy Európában hasonló támadásokra kerülhet sor. Azt nagyon nehéz lenne megbecsülni, milyen konkrét lépésekre számíthatunk. Amennyiben azonban a fo támaszpontjaikat nem semmisítik meg, állandó fenyegetést jelentenek majd nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is. A francia haderőt is megerősítették a térségben, például a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó odavezénylésével. A francia haderő egymagában mennyire jelenthet veszélyt az Iszlám Államra? Franciaország és Nagy-Britannia a két legfontosabb európai katonai hatalom, csak ezek rendelkeznek olyan haderővel, amely képes jelentősebb Európán kívüli hadműveleteket végrehajtani. A franciák több ezer katonát állomásoztatnak Nyugat- és Közép-Afrikában, elsősorban Maliban, Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol gyakorlatilag ők tartják fent a stabilitást. Ezzel párhuzamosan hajtanak végre most légi csapásokat a Közel-Keleten, egyedüli európai országként katonai támaszponttal rendelkeznek az Egyesült Árab Emírségekben. A Charles de Gaulle jelenléte is harminc harci repülőgéppel növeli a francia haderőt a Közel-Keleten. Bár ezek jelentős erők, Franciaország egyedül nem lesz képes megsemmisíteni az Iszlám Államot, már csak azért sem, mert szárazföldi hadműveletet a franciák önmagukban nem fognak végrehajtani. Milyen összefogásra lenne szükség az Iszlám Állam kiiktatásához? Nélkülözhetetlen az amerikai szárazföldi csapatok bevetése? A szárazföldi hadműveleteket azért sem látomjelenleg reálisnak, mert az Egyesült Államokban nincs meg rá a politikai akarat, hogy jelentősebb szárazföldi erőket vezényeljenek a Közel-Keletre, Európában pedig a francia-brit egyesült katonai potenciál sem elégséges egy szárazföldi támadás végrehajtásához. Az amerikaiak nélkül nem fog menni, viszont mivel náluk nincs erre meg az akarat, tulajdonképpen ki lehet zárni a szárazföldi támadást lehetőségét. Meddig tarthatnak el mindezek fényében az Iszlám Állam elleni hadműveletek, mikorra rendeződhet a konfliktus? Még nagyon sokáig fog tartani. Minden attól függ, mi lesz az európaiak és az amerikaiak válasza, milyen katonai és anyagi áldozatra lesznek hajlandóak a közel-keleti államok. Eddig hiányzott a politikai akarat az Iszlám Állam teljes megsemmisítésére, a légi csapások megfékezték az előrenyomulásukat, azonban lényegesen még vissza sem tudták őket szorítani. Az iraki Moszul például még mindig a kezükben van, ebből is látszik, hogy kisebb sikerek voltak ugyan, valódi áttörés azonban nem. Ehhez egy komolyabb nemzetközi összefogás szükségeltemé az amerikaiak, európaiak és néhány közel-keleti szövetséges - Törökország, Jordánia, az öböl menti országok, Szaúd-Arábia, Egyiptom - részvételével. Ha ez megtörténne, nem lenne nehéz megoldani a konfliktust. RÖVIDEN Nem a magas bírói nyugdíjra Pozsony. Nem szavazta meg a bírók és ügyészek nyugdíjának 170 eurós emelését a parlament. A javaslatot az ellenzék mellett a civil szféra is élesen bírálta, végül Ja- romír Čižnár főügyész kérte a vonatkozó passzus törlését. Támogatta viszont a plénum a héthetes szabadságot és a jutalmak emelését a hivatalban levő bíróknak és ügyészeknek. (TASR, ie) Körvonalazódik a Smer listája Pozsony. Erik Tomáš, a Smer sajtófőnöke, Miroslav Lajčák külügyminiszter és Andrej Kole- sík is helyet kaphat a kormánypárt választási listáján. Mojmír Mamojka képviselő és Pavol Paška volt házelnök viszont nem szerepel ajelöltek között, előbbi alkotmánybíró szeretne lenni, utóbbi neve pedig a CT-botrány miatt vált kínossá. (SITA, ie) Pálinkafőzés otthon Pozsony. Legalizálná az otthoni pálinkafőzést Juraj Miškov pártja, a SKOK. A szeszfőzést szabályozó törvényt úgy módosítanák, hogy 5 0 liter pálinkát saj át használatra bárki előállíthasson odahaza. Mindezt tanúsítvánnyal ellátott és bejegyzett pálinkafőző berendezéssel tehetnék meg. Jelenleg sokan illegális eszközökkel állítanak elő házi pálinkát. (ie) Frešót menesztenék az eperjesiek Pozsony. Az SDKÚ eperjesi alapszervezete a párt alapszabályának szándékos megsértése miatt kizárná a pártból Pavol Frešo pártelnököt. „Ez abszolút butaság, az ügy lényegi részét már tisztázta a párt titkára, a politikai vonatkozásokra a jövő heti központi tanácskozásunkon reagálok” - mondta Frešo, aki listavezető szeretne lenni. A párt támogatottsága alig 3%-os. (SITA, ie) Csökkent isr meg nem is LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A szeptemberi enyhe emelkedés után októberben javultak a munkanélküliségi adatok, 0,4 százalékpontos csökkenéssel 11 százalék alá esett az állástalanok aránya. A csökkenés továbbra is az ország nyugati részében erősebb. A munkaügyi hivatal tájékoztatása szerint 296 270 ember tudott volna azonnal munkába állni október végén. A pozitív statisztikát enyhén árnyalja, hogy az összes munkanélküli száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent, mindössze 5 ezer fővel, vagyis 5 ezer fővel nőtt azok száma, akik nem tudnak azonnal munkába állni. A teljes munkanélküliség csak 0,16 százalékponttal esett 12,8 százalékra. Október végén több mint 32 700 szabad munkahelyet tartottak nyilván, ez csaknem 1500-zal több, mint egy hónappal korábban. A legtöbb (5895) továbbra is Pozsony megyében található. A regionális adatok azt mutatják, hogy ugyan minden megyében csökkent a munkanélküliség, de Eperjes megyét kivéve az ország nyugati reszeben volt az erősebb a csökkenés. A listát továbbra is a Rimaszombati járás vezeti, ahol csak 0,04 százalékponttal esett vissza a munkanélküliek aránya, amely októberben 27,77 százalékos volt. Húsz százalék felett van öt járás, a Rimaszombati mellett a Késmárki, a Nagyrőcei, a Rozsnyói és Poltári. Az országos átlag feletti továbbra is Eperjes, Besztercebánya és Kassa megye munkanélkülisége. Két megyében - Nagyszombat és Pozsony megyében - viszont már 7 százalék alá csökkent a munkanélküliek aránya, a járások tekintetében pedig a Galántai járásban a második legkisebb a munkanélküliség az országban: mindössze 5,08 százalék. A Szlovák Nemzeti Bank statisztikai osztályának elemzése is elismeri, hogy a jelentős csökkenést elsősorban az átképzésre jelentkezők, a táppénzesek és a gyakornoki munkára jelentkezők számának növekedése okozta. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy a negyedik negyedévben is emelkedni fog a foglalkoztatottság, ami a munka- nélküliség további csökkenését eredményezheti. Leváltatnák a főrendőrt Pozsony. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitánynak azonnali hatállyal el kellene bocsátania a pénzügyőrség vezetőjét, Bemard Slobodníkot, amiért egy évvel a tisztségbe való kinevezése előtt tízezer eurós tagdíjat fizetett be a Smernek -jelentette ki tegnap Dániel Lipšic, a Nova és Igor Matovič, az OEaNO elnöke. Slobodník osztálya vizsgálja a legsúlyosabb gazdasági és vagyonelle- nes bűncselekményeket. „Ennek az embernek soha nem lett volna szabad megengedni, hogy a rendőrségnél vezető pozícióba kerüljön, s ha már megkapta a posztot, akkor mielőbb meneszteni kellene. Az, aki a Smert szponzorálta, nem felelhet a pénzügyi csalások és gyanús pénzátutalások ügyében indított vizsgálatokért” - mondta Lipšic. Matovič szerint az, hogy Robert Fico kormányfő ilyen embereket nevez ki a rendőrség élére, csak azt jelzi, hogy a választások után diktatúrát akar bevezetni az országban. (TASR)
