Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-20 / 268. szám, péntek
8 I KULTÚRA 2015. november 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Fókuszban a kortárs tánc Kassa. A Thália Színház második éve igyekszik kortárs táncestekkel színesíteni a kassai kulturális kínálatot. Idén is a Színházak éjszakáján, azaz holnap lesz a sorozat első előadása, Fehér Ferenc Tao Te című előadása. A színház koreográfusa, a magyar- országi Kántor Kata észrevette, hogy a városban ritkán láthatók a fizikalitáson, mozgáson alapuló produkciók. Az idei évad meghívott előadásai intimebbek a tavalyinál, főleg szólók és duettek. Ennek részben anyagi okai vannak, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap ugyanis nem támogatta a program folytatását. Az Emberi Erőforrások Mini- szériurnának köszönhetően mégis csurrant-cseppent némi pénz a tervek megvalósítására, így nem kellett megszakítani egy induló hagyományt. A Tao Te 2010-ben megkapta az év legjobb táncelőadásánakjáró Lábán Rudolf-díjat, azóta a világ számos országában vendégszerepeit már. Két férfi (Szitás Balázs és Fehér Ferenc) néma kötelékét mutatja be, az ellentétek dinamizmusára épülve. Helyszín a Thália Színház, a kezdés időpontja 19 óra. (juk) Jubileumi dzsesszünnep Pozsony/Kassa. Ma este a pozsonyi Hviezdoslav Városi Színházban, holnap pedig a kassai Történelmi Városházán lép fel három izgalmas dzsessz- formáció a jubiláló Jazz For Sale fesztiválon. Idén zömmel az elmúlt 25 év legfontosabb fellépőit hívták vissza a szervezők. A harmadik fesztiválnapon elsőként a fúziós dzsessz magyarországi ikonja, Kaltenecker Zsolt billentyűs lép színpadra triójával, amelyhez nemrég a sok formációban játszó Dés András ütőhangszeres is csatlakozott. A bőgős Piri Béla is letett már egy s mást az asztalra, olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Diana Krall vagy Frank London. A Kaltenecker Triót egy újabb besorolhatatlan előadó, Dán Bárta követi a színpadon, aki az éneklés, a színház és a performance izgalmas elegyét műveli. Ezúttal Robert Balzar dzsessztriójá- val lép fel. A fesztivált a hazai AMC Trio záija, amerikai fu- vósszekcióval kibővítve. A kezdés időpontja mindkét városban 19 óra. (juk) Az Ifjú Szivek Erdélyben Huszonhetedik alkalommal rendezik meg a Népzene- és Néptánctalálkozót Sepsiszent- györgyön november 20-22-én. A rendezvény kiemelt meghívottja az Ifjú Szivek Táncszínház, amely ma 19 órakor nyitja meg a fesztivált Hontalanítás című produkciójával a Tamási Áron Színházban. A találkozó gálaműsorát holnap szintén az Ifjú Szivek Táncszínház nyitja meg, Felföldi levelek című előadásából láthat részleteket a közönség. (k) Cukorhabos apaság Gabriele Muccino Apák és lányaik című filmdrámája kissé ósdi, szirupos történet TALLÓSIBÉLA Gabriele Muccino rendező Apák óe lányaik című rém hosszúra nyújtott drámájában nagyon kevés a filmművészet. Nem több túlfűtött érzelmektől hullámzó rózsaszínű lányregény mozgóképes változatánál - szerető, minden konvenciót felrúgó, lázongó apával a főszerepben. Hol van már Russell Crowe a 2000-ben megformált ünnepelt hős figurájától, Maximustól, a hatalmas római generálistól, aki összeesküvés áldozataként rabszolga-kereskedők kezére jut, majd gladiátorként lázadást szít az elnyomó hatalom megdöntésére. Az ausztrál színész tavaly apává érett: az Akihez beszél a föld című háborús filmben nagy utat tesz, Ausztráliából Törökországba utazik, hogy felkutassa az első világháborúban eltűnt három katona fiát. Crowe hátborzongatóan játszotta el a felelősségteljes, visszafogott érzelmekkel szerető, fiainak minden támaszt és védelmet megadó apát. Most pedig lányos apa, mégpedig kínosan lányos egy pátosszal előadott családi történetben. A pateti- kus hangzás szavatolja, hogy a pattogatott kukorica rágcsálása közben jól szórakozzon a filmen a közönség úgy, hogy a történet cseppet sem lesz zavaró a kulináris csemegézésben. Az Apák és lányaik nézésekor legelőször is tisztába kell jönnünk azzal, hogy idősíkok váltakozásával haladunk hol előre, hol hátra Jake Davis (Russell Crowe) és lánya, Katie kapcsolatának alakulásában. Addig rém egyszerű a képlet, amíg az apáról és az ötéves Katie-ről (Kylie Rogers) szól a történet. Teljesen világos (ismerős) az ekkor még lineáris cselekmény folyam: a New Y ork-i Davis család nagy tragédiát él át. Hazafelé autóbalesetet szenved. A feleség (az anya) meghal, a kislány A gladiátor - Russell Crowe - újfent apaszerepben (Fotó: Magic Box Slovakia) pedig az apjával marad, akit egészen addig sikeres regényíróként ünnepeltek, Pulitzer-díjjal is kitüntették. A tragédia azonban annyira megviselte - mivel maga is hibás volt a balesetben -, hogy súlyos rohamok törnek rá, és mentális zavarok merülnek fel nála. Fél évig elmegyógyintézetben kezelik. Elhunyt felesége rokonai - mentális problémáira hivatkozva - megfosztj ák minden apai jogától, s magukhoz veszik a kislányt. Jake Davis kétségbeesésében új regénybe kezd, amelyben Katie- vel való kapcsolatát írja meg, Apák és lányaik címmel. Reméli, hogy könyvével sikerül visszaszereznie a lányát és a népszerűségét. Áz egyszerű képlet megváltozik: nagy ugrást teszünk térben és időben. Katie (Amanda Seyfried) harmincéves, Manhattanben pszichológiát tanul. Megismerkedik Came- ronnal (Aaron Paul), a kezdő íróval - akinek (micsoda véletlen!) az Apák és lányaik a kedvenc olvasmánya. FILMKOCKA Apák és lányaik ■ Eredeti cím: Fathers and Daughters ■ Szlovák cím: Otcovia a dcéry ■ Színes amerikai-olasz filmdráma, 116 perc, 2015 ■ Rendező: Gabriele Muccino ■ Forgatókönyvíró: Brad Desch ■ Operatőr: Shane Hurlbut ■ Zene: Paolo Buonvino ■ Szereplők: Russell Crowe, Aaron Paul, Amanda Seyfried, Ryan Eggold, Diane Kruger, Jane Fonda ÖJSrSN A film előzetesét megnézhetik ÄH Iľ"- ’ az ujszo.com-on. Bár Katie-nek rokonszenves a fiú, nem tud vele kapcsolatot kialakítani, mivel anyja elvesztése nimfomániássá, apja romló egészségi állapota depresszióssá tette őt. Képtelen érzelmi kötődésre. A férfiakban csak az egyéjszakás kaland lehetőségét látja. Cameron nem adja fel - küzd Katie-ért, akire egyre erősebben törnek rá gyermekkori traumái. A film innentől kezdve - ugrálva jelenből múltba - arról szól, vajon Katie képes lesz-e túltenni magát a sérelmeken, s megbékél-e apjával, amiért szerinte nem harcolt érte elég keményen anyja rokonaival szemben. Az Apák és lányaik a közönség széles rétegének megszólítására törekvő családi film akar lenni. Egy furcsa mix: a félrecsúszott családi kapcsolatokat boncolgató dráma és a love story vegyülete. Benne van minden, amit az álomgyár produkciói az elhibázott családi kapcsolatokról korábban elmondtak már. Sémák sémákra halmozódnak, a fordulatok kikövetkeztethetők. Gabriele Muccino filmes előadásmódja meglehetősen iskolás. Ósdi - régifilmes, filmarchívumos jól megrágott mese. Csak a megkapó fényképezés ad neki némileg új fényt. Jön a zenés-táncos Börtönkarrier Bernáth Tamás, Majorfalvi Bálint, Skronka Tibor és Szabó Viktor az előadás egyik jelenetében (Kiss Glbbó Gábor felvétele) Komárom Tauno Yliruusi Börtönkarrier című művét Erdeős Anna feldolgozásában és rendezésében, Szemenyei János zenéjével mutatja be ma a Komáromi Jókai Színház. A teátrum 2015/2016-os évadának első nagyszínpadi bemutatója nem hagyományos előadás: első ránézésre formailag és gondolatilag is nehéz azonosítani. A nemrég elhunyt finn szerző története azt fejtegeti, hoj^r a börtönben nagyobb védettségben, biztonságban élhet korunk agyonhajszolt, a bürokráciának kitett embere, mint szabadlábon. Hát még ha bűnöző! A komédia főhőse minden tőle telhetőt megtesz, hogy minél hosszabb időt tölthessen a rácsok mögött: azért szökik meg a lehető legfeltűnőbb módon a cellájából, egy nappal a szabadulása előtt, majd a „civil” életben is minden cselekedetét ez a szándék motiválja. Nem rajta múlik, hogy mégsem éri el a célját. Ebből az alaphelyzetből indult ki a darabot átdolgozó Erdeős Anna, aki az előadás rendezője is, és szerzőtársa, Szemenyei János zeneszerző. Nemcsak zenés vígjátékká gyúrták az eredetileg prózai színdarabot, hanem Erdeős Anna alaposan leporolta és újraértelmezte Yliruusi történetét: metszőbbre, élesebbre fogalmazta a társadalmi konfliktusokat. Kiragadta a kicsit álmos finn világból a sztorit, és egy mindannyiunk számára ismerős korrupt, deformált társadalmi modellt állított színpadra, ahol a gazságnak semmi nem szabhat határt, ahol bukni csak felfelé lehet. A Komáromi Jókai Színház előadása vállaltan Brecht Koldusoperájára asszociál. Erdeős Anna dalszövegei nem érzelgős versikék, hanem kőkemény kritikával megfogalmazott szociológiai pillanatképek, Szemenyei János zenéje, songszerű dalai Kurt Weill dalainak frissességét, dinamikáját, humorát idézik. Az előadás formai világa is ezt a színházi stílust célozza meg. A hátradőlés, édes-bús, mindentől távoli történetmesélés helyett most kénytelenek leszünk tükörbe nézni. Magunkra ismerünk-e, felismerjük-e a körülöttünk levő hatalmi gépezet szereplőit? Vajon nekünk mit jelent a szabadság? A komfortzónát? A biztonságot? A helyzetek állandóságát és kiszámíthatatlanságát? A produkcióban Szabó Viktor, Losonczi Kata m.v., Fabó Tibor, Dobra Mária m.v., Bemáth Tamás, Majorfalvi Bálint, Holocsy Krisztina, Skronka Tibor, BandorÉva, Olasz István, Németh István, Tóth Károly és Culka Ottó lép színpadra. (k) I < á < I
