Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-20 / 268. szám, péntek
2 I KOZELET 2015. november 20.1 www.ujszo.com Szlovákia a legkevésbé toleráns 50 0 10 20 30 40 ■ Igen, engedni kellene, hogy letelepedhessenek ■ Csak arra az időre kellene befogadnia őket, amíg nem tudnak visszatérni abba az országba, ahonnan jöttek. ■ Egyáltalán nem kellene befogadni őket. ■ Nem tudja ° ’ • Forrás: Tárta. Grafikon: UJ SZŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Tárki közvéle-mény- kutató ügynökség felmérése szerint Szlovákia lakossága szereti a iegkevés-bé a menekülteket a visegrádi országok közül. Az Eurobaro- meter felmérése viszont azt mutatja, hogy egyéb társadalmi csoportokkal szemben sem vagyunk túlságosan toleránsak. Utolsó helyen végeztünk a visegrádi országok között az idegenek befogadásával kapcsolatos felmérésben: a lakosságnak mindössze 2 százaléka lenne hajlandó tartósan befogadni háborús övezetből érkező menekülteket, további 30 pedig csak korlátozott ideig, amíg vissza nem tudnak menni országukba. Lengyelország vezet A másik három országban sem fényes a helyzet, Lengyelországban 7, Magyarországon 6, Csehországban pedig 4 százalék azok aránya, akik készek lennének a tartós befogadásra. Igaz, Lengyelországban az „ideiglenes befogadókkal” együtt a lakosság közel kétharmada nem küldené vissza azonnal a menekülteket a háborús övezetbe, és Magyarországon is 56 százalék azok aránya, akik legalább ideiglenesen segítséget nyújtanának nekik. Csehországban 50, Szlovákiában viszont már 63 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem adnának segítséget a menekülteknek. Még rosszabb a helyzet, ha a menekült Afrikából vagy a Közel- Keletről érkezik. Az ilyen menekültet még a legtoleránsabb Lengyelországban is csak a lakosság 36 százaléka fogadná be, ezek nagy része is csak az „inkább igen” választ jelölte meg. Szlovákiában ez az arány 22 százalék - 20 százalék talán befogadná, mindössze 2 százalék biztos benne teljesen, hogy ezeknek az embereknek is segíteni kell. A lakosság 74 százaléka ellenzi, vagy inkább ellenzi, hogy ebből a régióból nálunk bárki is letelepedjen. Magyarországon ez az arány hasonló, ott 71 százalék utasítja el a térségből érkező menekülteket. Másokat sem szeretünk A szlovákiai lakosság európai viszonylatban is ,jól teljesített” a diszkrimináció terén. Az Eurobaro- meter összeurópai felméréséből az derül ki, a szlovákiaiak 77 százaléka akkor érzi magát komfortosan munkahelyén, ha fehér emberrel dolgozik együtt, 74 százalékunknak az a kényelmes, ha keresztény kollégánk van. Csupán 39 százalék viselné el a muzulmán vallású munkatársat, még kevesebben, mint ahányan romával dolgoznának együtt (44 százalék). Ha gyerekünk fehér embert választana párjául, azzal 80 százalékunk egyetértene, 77 százalékunk pedig keresztényt fogadna be szívesen a családba. Ha egy zsidó lenne gyermekünk szíve választottja, azzal már csak 45 százalékunk tudna kibékülni, s még ennél is kevesebben, mindössze 36 százalékban néznék jó szemmel a buddhista családtagot. Egy muzulmán vagy roma családunkba való beházasodásának már csak a népesség 25 százaléka tudna örülni. Kika legtoleránsabbak Európa legtoleránsabbjai a britek, a svédek, a hollandok, a franciák, a belgák és az írek, derült ki a felmérésből. Az Európai Unió lakosai szerint a etnikai alapú diszkrimináció a legelterjedtebb Európában. 2012 óta nyolc százalékkal növekedett a diszkrimináció e válfajának aránya. Az európaiak több mint fele szerint elterjedt diszkriminációs formák még a szexuális orientáción és a nemi identitáson alapuló kirekesztés. (TASR, sz, ipj) 0 10 20 30 40 50 ■ Igen ■ Inkább igen ■ Inkább nem ■ Egyáltalán nem ■ Nem tudja • Forrás: Tárki. Grafikon: ÚJ SZÓ RÖVIDEN Listaállítás előtti vándorlás Pozsony. Miroslav Kadúc ki-, Dániel Lipšic (Nova) pedig belépett az OCaNO parlamenti frakciójába, mely így továbbra is 13 tagú marad. Richard Vašečka frakció- vezető szerint Kadúc döntése a márciusi választások számlájára írható. Háttér-információk szerint a képviselő Radoslav Procházka pártjához, a Siefhez csatlakozik. Dániel Lipšic az igazságügyi kérdésekért lesz felelős, a Nova elnöke már nyáron megállapodott az OEaNO-val való együttműködésről. (SITA, le) Új kisebbségi nyelvek Pozsony. Két új nyelvvel bővül a Szlovákia által hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek listája, miután a szlovák kormány szerdán jóváhagyta, hogy az orosz és a szerb nyelv is kisebbségi nyelvnek számítson. A kormány döntése által várhatóan kiegészül a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának elfogadásakor vállalt szlovák kötelezettségek sora. A 2011 -es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 1997 orosz és 698 szerb nemzetiségű személy él. (sz) Kétnapos szlovákiai látogatása végén tegnap Klaus Werner lohannis román elnök Zólyomban román katonasírokat koszorúzott szlovák kollégája, Andrej Kiska társaságában (TASR-feivétei) Véradással sem jutottak előbbre a pedagógusok IBOS EMESE Pozsony. Közel 230 oktatási intézmény pedagógusai csatlakoztak a pozsonyi tanárok Egészségnap néven meghirdetett tiltakozó megmozdulásához, mellyel az oktatásügyben uralkodó tarthatatlan állapotokra akartak rámutatni. Az oktatási tárca a parlamenti választásokig már nem lép az ügyben, a pedagógusok decemberre újabb akciót szerveznek. Országszerte összesen 229 óvoda, alap- és középiskola csatlakozott az Egészségnaphoz, melynek keretében a pedagógusok tanítás helyett vért adtak, illetve szűrővizsgálaton vettek részt. Az országban összesen több mint kétezer alapiskola van, plusz több tucat középiskola és gimnázium, vagyis az akcióba az összes iskola 10 százaléka sem kapcsolódott be. Az akcióban részt vevő iskolák 46,7%-ban tegnap igazgatói szünet volt, a többiben módosított menetrend szerint folyt a tanítás. A megmozdulást szervező pedagógusok az oktatásügyben uralkodó tarthatatlan állapotokra akartak rámutatni. Béremelést, színvonalasabban felszerelt oktatási intézményeket és hatékonyabb kreditrendszert szeretnének. A pedagógusok rendszerszerű fejlesztéseket szeretnének, állítják, 20 éve nincs pozitív elmozdulás az oktatásügyben. Juraj Draxler (Smer) oktatási miniszter kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint valóban több pénzre van szükség az ágazat fejlesztéséhez, erről azonban már csak az új kormány dönthet. „Az oktatásügy legsúlyosabb problémáit csak úgy lehet orvosolni, ha a választások után alakuló új kormány programjába bekerül az ágazat fejlesztése” - mondta a tárcavezető. A miniszter ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy az oktatás a jelenlegi kormány számára nem stratégiai ágazat. „Egyetemi végzettséggel annyit keresünk, mint egy gyermekek felügyeletét vállaló diáklány." Vladimír Crmoman, a pedagóguskamara képviselője A pedagógusok azonban nem adják fel. December 10-re újabb akciót, úgynevezett bébiszittemapot szerveznek. „A szülőknek is szeretnénk megmutatni, hogy milyen összeget fektet a kormány az oktatásügybe. Egyetemi végzettséggel annyit keresünk, mint egy gyermekek felügyeletét vállaló diáklány” - mondta Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagógus Kamara tagja. Hozzátette: a pedagógusok évek óta mást se hallanak a kormánytól, csak hogy legyenek türelmesek. „Felszólítjuk a kormányt, hogy tegyen reális lépéseket a problémák megoldására” - zárta Crmoman. Kaliňák drónost fogott Pozsony. Bár a belügyminisztérium tegnap azt a szenzációs látszatot akarta kelteni, hogy a hatóságoknak sikerült letartóztatniuk olyan személyeket, akiknek közük lehet a párizsi terror- támadásokhoz, mint kiderült, a 20 letartóztatottból senki sem köthető a múlt pénteki mészárláshoz. Az összefüggést Robert Kaliňák belügyminiszter abban látja, hogy ketten közülük Franciaországból érkeztek, hamis okmányokkal. Jelentősebb meny- nyiségű készpénzt találtak náluk, ám azt Kaliňák is elismerte, hogy nincs ellenük kiadva nemzetközi elfogatóparancs, tehát a francia hatóságok sem keresik őket a terrortámadások kapcsán. A letartóztatottak többségének vétsége az volt, hogy illegálisan tartózkodott az országban. Egy algériai férfi fiktív házasságot kötött egy szlovákiai nővel, Franciaországhoz annyi köze volt, hogy onnan kézbesítettek neki egy levelet, amelyben viszont csupán néhány írásos dokumentum volt; az illető egy kelet-szlovákiai roma telepen tartózkodott. Akadt viszont egy legálisan az országban tartózkodó szaúd- arábiai férfi, akit azért kezdett figyelni a rendőrség, mert az elmúlt hetekben megváltozott a viselkedése, állítólag pszichológiai kezelésen is volt. Otthon összeszerelt egy drónt, s Kaliňák szerint az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor ki is próbálta. Azt nem tudta, hogy képes lett volna- e bombát szállítani a gép. „De nem is akartuk megvárni, hogy eljussunk odáig. Nyugodtabb vagyok, hogy már letartóztattuk” - mondta Kaliňák, hozzátéve: a rendőrség eddig az egyik letartóztatott személy ellen sem indított eljárást. (dem, SITA) Fizetett a Smemek, rendőr lett belőle Pozsony. Tízezer eurós tagdíjat fizetett be a Smemek, egy évvel később pedig vezető pozíciót kapott a rendőrségen. Bemard Slobodník a Sme napilapnak megerősítette, hogy 2011-ben tízezer euróval támogatta a Smert. „Magánszemélyként fizettem, a szolgálati viszonyon kívül” - nyilatkozta a Smenek Slobodník. A Smer tagdíjfizetési ügyeit az után kezdte feltárni a sajtó, hogy fény derült rá, Vladimír János korábbi smeres parlamenti képviselő 2005-ben 200 ezer koronával támogatta a pártot. János ekkor még nem volt képviselő, egy privigyei szakmunkásképző tanáraként dolgozott. János pénzügyi tranzakciói után rendőrségi nyomozás is indult azt követően, hogy volt felesége egy videofelvételben információkat szivárogtatott ki. Bemard Slobodník a Smer egyik legbőkezűbb tagdíjfizetőjének számít a 2011-ben befizetett 10 ezer eurójával. 2012-től ő a legsúlyosabb gazdasági és va- gyonellenes bűncselekmények kivizsgálásáért felelős rendőrségi alakulat vezetője. (Sme, sz)
