Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-19 / 267. szám, csütörtök

I £ IV I Állatfarm 2015. november • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI Hazánkban az éghajlati viszonyok mi­att a kérődző állatállományt télen érdemes istállózni, ezért az állattartás­ban és az állat­tenyésztésben legeltetési és teleltetési időszakok vál­takoznak egy­más után. A legeltetési idény hagyományosan Szent György- naptól (április 24.) Szent Mihály-napig (szep­tember 29.) tart, de ehhez nem kell feltétlenül ragasz­kodnunk. A jószágot akkor kell behajtani, amikor a tar­tós esőzés vagy a hótakaró már gátolja a legeltetést. Jó időben még decemberben is a legelőn maradhatnak az állatok. A legeltetési idény a legeltetés tavaszi kezdetétől az őszi befejezéséig tart, 160-200 napig. A legeltetés ideje alatt a kérődzők takar­mányigénye a legelőről van biztosítva. A tejelő tehén 160-180 napig, a növendék állatok, a húshasznú tehe­nek, a kecskék és a juhok legelőn tartása 200-240 napig is tarthat, a korai ki­hajtástól késő őszig, hajó az időjárás. A helyesen előkészített teleltetés nagymértékben befolyásolja a következő évek gazdadasági eredményeit. tani. A juhistállók többnyire mélyalmos rendszerűek. A hodály minősége, ned­vessége, befolyásolja az állat közérzetét, termelését, gyapjának szennyezettségét és a bunda színét. Egész­ségügyi gondokat is okoz az ellés idején az anyajuhok szülőútjának és az újszülött bárány köldökének fertő­ződése, a tőgygyulladás és a fertőzött alom hatására kialakuló büdös sántaság. A hodályban használatos rekesztő rács puhafa desz­kából, rozsdamentes anya­gokból készüljön. Fontos, hogy könnyen összekap­csolható legyen, és sokféle méretű, amely biztosítja az adott állomány idény sze­rinti csoportos rekesztését. A frissen ellett anyákat az újszülött bárányaikkal együtt kell elhelyezni 34 napra. Alkalmas erre az 1 m hosszú és 1 m széles fogadtató ket­rec, amíg meg nem ismeri és meg nem szokja a bárányát. Többet ellő juhok és bárá­nyaik részére nem alkalmas a társas fogadtató, mert az anyajuhok nem (vagy nehezen) tudják megkü­lönböztetni a sa­ját bárányaikat. Ilyenkor vala­mennyi bárányt szopni hagyják, így a kisebb és a gyengébb bárányok rendszerint tej hiányában elhullanak. A juhászati telepek nélkü­lözhetetlen berendezése a szorítófolyosó és az osztá­lyozó karám. Itt könnyen elvégezhető a juhok egyedi megjelölése, az oltás, a vemhességi vizsgálat. A karám végébe állatmér­leget, rakodó rámpát is biztosítunk. Ide építhető a fürösztő medence és a láb­fürdető. Fürdető oldatok használata ajánlott, mert védi a nyájat a fertőző, paraziták általi megbete­gedések ellen. A teleltetés alatt elvégezhetjük a juhok körmözését is, aminek céljából kényelmes meg­oldás a körmöző kaloda használata. A teleltetés ideje alatt kez­detét veszi a juhok laktációs időszaka is. A tejelő juhok fejése gyorsabban történik, mint a teheneké, mert ha­marabb jelentkezik náluk az oxitocin hormon hatása. A fejő juhász kézzel vagy gépi fejéssel feji ki a tejet a tőgyből. és rátapossanak a takar­mányra. A bőgőjászolból a szálas takarmány nem szóródik ki. A négy lábon álló, alul já- szolszerűen lekeskenyedő etetőrács alkalmas a szilázs és az abrak etetésére. A hízóbárányok részére egy-, illetve kétoldalas ön­etetőt használjunk a granu­lált táp (formázott) eteté­sére. Az önetető helyesen megválasz­tott mérete és konstruk­ciója meg­akadályozza a takarmány kiszóródását. Ajuhok rendszeres vízellátása a teleltetés ideje alatt is nél­külözhetetlen. Itatásra az itatóvályúk a legalkalma­sabbak, mert a juhok nagy kortyokban szeretnek inni. Hiányában az önitató csé­szék is alkalmazhatók. Ha télen a hőmérséklet az akol- ban a fagypont alá süllyed, akkor gondoskodni kell az itatok temperálásáról. Ajuhok ásványianyag­pótlását a padozatra elhe­lyezhető vagy a tetőgeren­dára felfüggeszthető sózó lámpással (nyalósó, kősó) biztosítjuk. Egy sózó lámpa 50-100 juhra elegendő. Szükség esetén premixek, takarmánymész és egyéb foszforsavas ásványi kiegé­szítők is adhatók. Ha a juhok közepesnél rosszabb kondícióban ke­rülnek teleltetésre, az szapo­rodásbiológiai szempontból jobb, mintha túltápláltak lennének. Az elhízott juhok- nál gyakoribbak az ivarzási zavarok, rosszabb a vemhe­sülés, és nagyobb a magzat­felszívódási arány. A pároz- tatási idényt megelőző két A kérődzők helyesen előké­szített teleltetése nagymér­tékben befolyásolja a kö­vetkező évek gazdadasági eredményeit. Figyelembe kell venni az egyes fajok tartástechnológiával, gon­dozással, és takarmányo­zással szemben támasztott igényeit. A JUH TÉLEN Ajuhok komfortzónája a hőmérsékletre széles ská­lán mozog. Hideg, szeles időben, zivatarok idején érdemes a juhokat istállóz­ni, fedél alá terelni. Ajuhok a léghuzatra érzékenyek. Fertőzési forrás és szen­vedés a juhok számára a szellőzetlen, párás, trágyától bűzlő istálló. Az újszülött bárányok és a frissen nyírt juhok különösen érzéke­nyek a hidegre, huzatra. Teleltetés ideje alatt első­sorban az ellő és a szoptató anyáknak van szükségük zárt, jó hőszabályozású, vilá­gos, döngölt agyagpadoza­tú, mélyalmos istállóra. Fontos, hogy az istálló jól fertőtleníthető és könnyen rekeszthető le­gyen a kisebb és nagyobb csoportok fogadására. Könnyen lehessen kiala­kítani a bárányok részére a bárányiskolát. A hízóbá­rányokat olyan istállóban tartsuk, amelyben a hideg légkör nem igényel többlet energiát a hő optimalizá­lására. A nagy meleg sem aján­latos, mivel melegben csökken a takarmányfo­gyasztás. A juhtartásban a pihenő és vemhes anyák, a növendékek és a tenyész­kosok számára télen egya­ránt alkalmas a három oldalán zárt, kifutóval egy­beépített aklos karám. • Etetés és itatás: Teleltetéskor több takar­mány szállítására van szükség, melyet egy kisebb teljesítményű traktor, te­hergépkocsi vagy akár egy lófogat is elvégezhet. A szálas takarmány etetésére jó megoldás a 0,5 m széles, 1,5-3 m hosszú, 25-30 cm magas, deszkából készített bőgőjászol. A felső léckeret megakadályozza, hogy a juhok beleálljanak, hétben a flushingre (speciá­lis, bőséges takarmányozás) jobban figyeljünk, etessünk a juhainkkal napi 0,2-0,4 kg szemes takarmányt (rozs) és sok jó minőségű tömeg- és szálas takarmányt. A vemhesség elején is javítanunk kell a kondí­ciót, de ügyeljünk arra, hogy a testtömeg csak kis mértékben gyarapodjon. A vitamin-, nyomelem-és ásványianyag-ellátást min­dig tartsuk szem előtt. Télen javasolt a 0,5 kg abrak, 1,0 kg széna vagy 2 kg fűszilázs és 1,5 kg takar­mányszalma etetése. A vemhesség közepén a túl- táplálás igen káros. A vem­hesség utolsó hat hetében a vehem miatt 15-20%-os a testtömeg-gyarapodás. A napi 0,2-0,3 kg-os ab­rakkiegészítés ekkor már indokolt. Az ikervemhesség jobban terheli az állatot. Hiányos tápanyag- és energiaellátás esetén a saját teste zsírtartalékából fedezi a szükségletet, amely anyagcserezavarokhoz (ketózis) vezet. Kerüljük a monodiétát, az egyoldalú takarmányozást. A pené­szes, fagyos, rossz minő­ségű takarmányok etetése szigorúan tilos. • Hodaly, karám, folyosó: Ajuhászatban rendszerint a teleltetés ideje alatt kerül sor az anyajuhok ellésére (bárányozás). Az anyajuh és bárányai részére a ho- dályban kényelmes és opti­mális feltételeket kell biztosi-

Next

/
Thumbnails
Contents