Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-18 / 266. szám, szerda
2 KÖZÉLET 2015. november 18.1 www.ujszo.com (Lőrincz János felvétele) 1989 az oktatásban MÓZES SZABOLCS J6 néhány generáció nőtt már fel, amely 1989 után született, így semmilyen élménye sincs a bársonyos forradalomról vagy a kommunista rendszerről. Hogyan oktatják ma az iskolákban a bársonyos forradalmat ás a rendszerváltást? Tankönyvhiány, alacsony óraszám, tanév végi rohanás, de érdeklődő diákok - az általunk megkérdezett tanárok szerint ez jellemzi a 89-es események oktatását a történelemórákon. Az alapiskolákban a kilencedik, a gimnáziumokban a harmadik évfolyamban tanulnak róla a diákok. Ha egyáltalán eljutnak odáig a tananyagban. A 20. század végi események ugyanis - mivel kronológiailag zajlik az oktatás - a tanterv végén szerepelnek, így elég egy-két elmaradt óra, plusz iskolai szünet, és május végén még messze járnak 1989-től a történelemórákon. „Elég nehezen sikerül eljutni 89-ig” - osztja meg velünk tapasztalatait Horváth Péter, a dunaszerdahelyi magángimnázium történelemtanára. A bársonyos forradalom ugyanakkor van olyan fontos esemény, hogy mindenképpen foglalkozzanak vele. „Harmadikban gyakran csak egy-két óra jut rá, ám akik komolyan gondolják a történelmet és érettségizni is akarnak belőle, azokkal negyedikben, a történelmi szemináriumon alaposan foglalkozunk” - mondja Kulcsár Mónika, a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium történelemtanára. Lesz tankönyv? Az alapiskola 9. évfolyamában Tele volta hócipő. 1989 novembere. rendelkezésre áll egy neves szlovák történészek által összeállított tankönyv magyar fordítása, de a gimnáziumok harmadik osztályaiban más a helyzet. A Simon Attila és Kovács László történészek által jegyzett, hazai magyar iskolák számára írt tankönyvcsalád harmadik része politikai okok miatt nem készülhetett el, az első Fico-kormány idejében nem adtak rá minisztériumi engedélyt. „Ez a kötet mindmáig nagyon hiányzik” - véli Horváth Péter. „Előreláthatólag a következő, 2016/17-es tanévre elkészül a harmadik rész” - mondta lapunknak Simon Attila, hozzátéve: megpróbálják engedélyeztetni, ám kevés esélyt lát a sikerre. Az interneten mindenesetre elérhető lesz, aki oktatni akar belőle, letöltheti. Kérdezzétek a szülőket! A kevés óra és a hiányzó tankönyvek ellenére a diákokat érdekli a korszak, igaz, sok függ attól is, hogyan oktatják őket. „A diákokat általában érdekli a 20. századi töjténelem, ami érthető, hiszen időben sokkal közelebb áll hozzájuk, mint a korábbi korok” - mutat rá Kulcsár Mónika. Érdekes helyzetet teremt, hogy a tanárok túlnyomó többsége átélte a szocializmust és a forradalmat, míg a tanulók számára ez már a múlt. „Nehezen tudják elképzelni, milyen volt a korábbi rezsim, sokszor a korra jellemző szavakat sem értik, vagy egy-egy kifejezés mást jelent számukra” -teszi hozzá a tanárnő. A diákok szüleinek, nagyszüleinek ugyanakkor élő tapasztalataik vannak a korábbi rendszerrel, így sokat segítenek az olyan feladatok, amelyekbe be lehet vonni a szülőket. „Az emberek általában emlékeznek, mit csináltak azokban a napokban, hogyan élték meg, így érdekes családi sztorik is előjönnek az órákon - mutat rá Kulcsár Mónika. - Tavaly az egyik diák azt mondta: apukája fel akart jönni Pozsonyba tüntetni, ám anyukája bezárta őt a lakásba, mivel nagyon féltette.” Ez is egy olyan történet, amely a mai érettségizők számára kellő magyarázat nélkül gyakorlatilag értelmezhetetlen. Pártok a rendszerváltásról Szlovákia Kommunisták Klubja: 1989 az emberi kapcsolatok romlását hozta magával, romlott a biztonsági helyzet. Százezrek vannak munka nélkül. Nőttek a vagyoni különbségek, a fiatalok számára nehezebb a családalapítás, és a nyugdíjasok a legszegényebbek. MKP: Az ország irányításában aránytalanul nagy szerepet kapnak az oligarchák, a megnőtt vagyoni különbségek komoly feszültségforrást jelentenek, a leszakadó régiókból az emberek elvándorolnak, a kisebbségek helyzete rendezetlen, a magyarságjelentős asszimilációnak van kitéve. Célul kell kitűzni, hogy visszakerüljön az emberek kezébe a hatalom. Robert Fico kormányfő, a Smer elnöke: Mindig jól bírtam a kritikát azokért a kijelentéseimért, hogy 1989 előtt nem volt minden rossz. SaS: Azok, akik még nem költöztek külföldre, még nem veszítették el a reményt, amit 1989 adott. 26 évvel a rendszerváltás után is olyan országban élünk, amikor az ügyészség Vasiľ Bilak volt kommunista vezér szobrának leöntésével van elfoglalva, és nem azzal, hogy egyáltalán hogyan állíthattak neki szobrot. Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke: Európában ismét kerítéseket kezdenek építeni, ugyanolyan ürüggyel, mint 1989 előtt, hogy védjenek valamitől. Nemet mondok a kerítésekre. Közösen kell harcolni a terrorizmus ellen, védekezni a gyűlöletkeltés ellen és kiállni amellett, hogy mi itt Európában mindenek fölött tiszteljük a szabadságot, a demokráciát és az igazságot. (TASR) Szabadságunkat védjük RÖVIDEN Kiosztották a Fehér Hollókat Pozsony. Nyolcadik alkalommal, ezúttal Andrej Kiska államfő részvételével adták át tegnap a Fehér Holló Díjat a fővárosban. A Fair- play Szövetség és a VIA IURIS által létrehozott elismerés azokat díjazza, akik társadalmilag fontos tettet hajtottak végre. A díj egyfajta köszönet azoknak, akik hajlandóak védeni az igazat és az igazságot, konkrét tettel bizonyították, hogy a társadalmi érdekeket a személyes érdekeik fölé tudják helyezni. A díjat idén négy személy kapta. Alan Suchánek orvos és Magdaléna Kovaéo- vičová nővér, amiért a pöstyéni kórház felügyelőtanácsának tagjaiként ellenezték a túlárazott CT- berendezés megvásárlását. Andrej Bán fotóriporter, amiért munkájával nemcsak rámutat az emberek problémáira, hanem aktívan próbál segíteni rajtuk. A negyedik díjazott Anton Srholec, a szlovákiai katolikus egyház egyik legjelesebb személyisége, a Politikai Foglyok Konföderációjának vezetője. (dp) Bugár a pártelnökök listájának élén Pozsony. A pártelnökök közül Bugár Bélát, a Híd elnökét tartják a legmegbízhatóbbnak az emberek, a legkevésbé Igor Matoviéban, az OĽaNO elnökében bíznak - derült ki az AKO ügynökség reprezentatív felméréséből. Bugárban a megkérdezettek 54 százaléka bízik, a második helyre Robert Fico, a Smer elnöke került 43 százalékkal, a harmadik pedig 36 százalékkal a NOVA elnöke, Dániel Lipšic. Őt követi a Sieť elnöke, Radoslav Procházka (31%), Andrej Danko SNS-elnök (28%), a KDH elnöke, Ján Figeľ (27%), az SaS elnöke, Richard Sulik és Matovié (mindketten 26%), Pavol Frešo SDKÚ elnök (15%) és Berényi József, az MKP elnöke (12%). A legkevésbé megbízható pártelnökök listáját Matovié vezeti 62 százalékkal (TASR) Pozsony. Az Orange és a Telekom is reagált a párizsi eseményekre. Az Orange péntek éjszakától számítva ingyenessé tette a roaming- hívásokat Franciaországban. A kimenő és a fogadott hívások árát az Orange jóváírja az ügyfeleknek. A Telekom is hasonló lépéssel reagált: a magenta szolgáltató szintén ingyenessé tette a Franciaországból Szlovákiába irányuló hívásokat, a fogadott hívásokért és az SMS-ekért sem számláz az ügyfeleknek. (szí) Andrej Kiska államfő a bársonyos forradalom 26. évfordulóján megkoszorúzta a kommunista hatalom áldozatainak emlékművét Dévényben, Robert Fico kormányfő pedig diákokat hívott ebédelni a kormányhivatalba, hogy megünnepelje velük az ugyancsak november 17-re eső diákok világnapját. Pozsony. Kiska beszédében hangsúlyozta, a szabadságot, a demokráciát és az európai biztonságot a félelem, a kétely és káosz veszélyezteti leginkább. „A terroristák, a fanatikusok fegyverei, a rövidlátó politikusok, a radikalizmus A Híddal való együttműködés miatt nem szerepel az MKP választási listáján Petheő Attila, a párt komáromi járási szervezetének korábbi elnöke. Komárom. „Nem vagyok pártom parlamenti képviselőjelöltjei között. Egyesek által kimondva azért, mert az önkormányzati választásokon részese voltam az MKP-Híd közötti összefogásnak - irta tegnap a Face- book profilján Petheő. - Ezért az és az extrémizmus gyengíti Európa egységét. Viszont ha egységesen lépünk fel, megtaláljuk a módját, hogyan növeljük biztonságunkat. Ez viszont csak akkor sikerülhet, ha tudatosítjuk, mit is védünk valójában. A szabadságunkat és a demokráciát. Védeni kell azokat az értékeket és elveket, amelyek miatt az emberek 1989-ben átvágták a drótkerítést” - mondta Kiska. Fico a diákoknak azt kihangsúlyozta, meg kell őrizniük kritikus gondolkodásmódjukat, ugyanis csak így tudnak képet alkotni arról, mi zajlott az országban 1989 novembere előtt és után. „Nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltás előtt is nagyon sok ember tisztességesen dolgozott és ezzel a munösszefogásért, a Híddal való együttműködésért nem kívántak a járásomból néhány an egy listán szerepelni velem, és kilátásba helyezték, amennyiben én ott vagyok, ők lejönnek onnan.” A tavalyi önkormányzati választásokon a Híd és az MKP közös jelöltet és listát indított, de Czíria Attila polgámester-jelölt veszített. Petheőnek a Híd ajánlott helyet a listáján. „A Híddal folytatott együttműködés miatt mellőzik, ezért ajánkával formálta azokat az értékeket, amelyek később az önálló Szlovákia alapját alkották. Történtek viszont rossz dolgok is, amelyeket el kell ítélni”-mondtaFico. A novemberi eseményekre Bugár Béla, a Híd elnöke tegnap Ján Figel’el és Radoslav Procházkával, a KDH és a Sieť elnökével emlékezett a pozsonyi SzNF téren. Bugár szerint 89-re mindig emlékezni kéll, és emlékeztetni kell a fiatal generációt arra, hogy ez újkori történelmünk egyik legfontosabb dátuma. „A szabadságot és demokráciát nap mint nap védeni kell. Ezeket az értékeket nem ajándékba kaptuk, és nem mindenhol természetesek” - mondta Bugár. (SITA, TASR, dp) lottunk számára együttműködést” - indokolta lapunknak a Híd ajánlatát Sólymos László alelnök. Petheő az együttműködést nem fogadta el. „Az elmúlt egy év történései után úgy döntöttem, egy ideig nem fogok részt venni hasonló szintű pártpolitikában, a Híd tisztes ajánlatát megköszöntem” - írta Petheő, aki az MKP régi honlapja szerint még mindig a párt országos tanácsának elnöke. Az új honlapon az OT tagjai nem szerepelnek. (ipj) Ingyenes a francia roaming Petheő nincs az MKP-listán
