Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-16 / 265. szám, hétfő
k k o N KALCIUM Az optimális napi adag 800 mg 2015. november 16., hétfő, 13. évfolyam, 45. szám Tiszta, nyugodt környezetben szívünk is jobban működik Azt talán már mindenki tudja - legalábbis elméletben hogy szívünk állapotát a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagymértékben rontja. Az viszont némileg újdonságnak számít, hogy nem mindegy az sem, milyen környezetben élünk. M ár nemcsak a nemzetközi fórumokon, hanem az egyes országokban is egyre határozottabban hangoztatják, hogy szívünk és érrendszerünk egészségét azzal is lényegesen javíthatjuk, ha figyelmet és pénzt fordítunk környezetünk tisztán tartására. „Hogy a népesség minden egyes tagja egészséges környezetben élhessen, mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban azonnali lépésekre lenne szükség” - mondta dr. Ján Lietava kardiológus, a Szív a Szívnek Liga elnöke, aki szerint támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely akárcsak kis mértékben is csökkentheti a szív- és érrendszeri betegek számát. Ilyen lépés lehetne például a dohányzás betiltása a köztereken, a dohányipari termékek és a gyorsétkezdék népszerűsítésének minimalizálása és az egészségügyi ellátó rendszer színvonalának emelésre. Nem véletlen, hogy a világ kardiológusai nemrég felhívással fordultak földünk vezetőihez, amelyben sürgetik: tegyenek lépéseket a szív egészségének erősítéséért. Persze, mit sem érnek az okos döntések, ha az ember saját maga nem ismeri fel, hogy neki is tennie kell valamit, ha nem tudja, mennyire árt a szívének a mértéktelen táplálkozás és a kevés mozgás, hogy a korai halálesetek többségét könnyen meg lehetne előzni. Például azzal, ha hetente ötször naponta legalább 30 percet intenzíven gyalogolnánk. Nem nagy sportteljesítményről van szó, hanem mindössze olyan mozgásról, amely közben a pulzus megemelkedik. „Annak ellenére, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének színvonala emelkedik, mégis azt tapasztaljuk, hogy egyre több a szívbeteg. Ez azzal magyarázható, hogy a népesség öregszik, az életmód viszont nem javul, és egyre jobban érvényesülnek az életkörnyezet kedvezőtlen hatásai” — mondta dr. Iveta Šimková professzor, a Szlovákiai Kardiológiai Társaság elnöke. Szomorú, hogy Európa lakosságának 90 százaléka szenyn Európa lakosságának 90 százaléka szennyezett és zajos környezetben él nyezett és zajos környezetben él. Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel ártunk a természetnek, s ezáltal egészségünknek. A világ szakmai társaságai épp a levegőszennyezettségre és a zajra hívják fel a figyelmet, mert ezek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának jelentős kockázati tényezői. Nemrég globális kampányt indítottak „az egészséges szív környezetének” megteremtéséért. „Mi is aláírtuk a petíciót a tisztább levegőért, a zajszint és a kipufogógázok csökkentéséért, és azért, hogy a városokban még több zöld terület legyen. Javasoljuk, hogy szabadítsanak fel pénzt olyan enviromentális kutatás finanszírozására, amely felmérné, milyen hatást gyakorol a környezet a szívre. Az egészségügyi dolgozók és a páciensek tájékoztatásával harcolunk az egészségesebb környezetért, amelyben élünk, s amelyben gyermekeink játszanak...” Világszerte a legtöbb halált a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Évente 17,3 millió ember hal meg viszonylag fiatalon, és a becslések szerint 2030- ban ez a szám 23 millióra emelkedik. Szív- és érrendszeri betegség alatt a szív és az erek meszesedés okozta károsodását értjük. Legismertebb a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa. Érelmeszesedéskor a zsír felhalmozódik az erekben, beszűkülnek, s ezáltal az érnek azon a szakaszán csökken vagy teljesen leáll a vérkeringés. Ha a szív kevesebb vért kap, angina pectoris vagy szívinfarktus alakulhat ki. Ha mindez az agyban történik, agyi érkatasztrófáról (szélütés vagy agyvérzés) beszélünk. A vér koleszterinszintje rendkívül fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vannak családok, ahol ez halmozottan fordul elő. A familiáris hiperkoleszteroliémia öröklött betegség. Lényege: a hibás gén akadályozza a májat abban, hogy megfelelően távolítsa el a koleszterint. A túl magas LDL- vagy „rosszkoleszterin-szint” ér- elzáródást okozhat, és ezzel fiatal- vagy középkorban növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A statisztikák szerint 200-500 ezer ember közül egynek van öröklötten magas koleszterinszintje. Esetükben 20-szor nagyobb az esély arra, hogy idő előtt szív- és érrendszeri betegséget kapnak. „Bár ez a betegség gyógyíthatatlan, de kezelni azért lehet, mégpedig életmódváltással, megfelelő étkezéssel, a kezelés korai megkezdésével. Sokan vagy nem is tudnak erről a genetikai hibáról, vagy nem jól kezelik, aminek korai infarktus vagy agyi érkatasztrófa a következménye. Becslések szerint a betegek mindössze 4 százaléka tud betegségéről” — egészítette ki dr. Katarína Rašlová, a családi magas koleszterinszintet kutató koordinációs központ vezetője. Huszonhat évvel ezelőtt Utah államban alakult meg a családi magas koleszterinszint kutatásával foglalkozó központ (Make Early Diagnosis Prevent Early Death - MedPed projekt). Öt év alatt elterjedt az egész Egyesült Államokban és a világ 38 további államában. 1998 szeptemberében tartották a 70. kongresszusát, amely nagyon szomorú eseménynyel kezdődött: lezuhant az a repülőgép, amelynek fedélzetén a kongresszusra tartó szakemberek jelentős része is tartózkodott. ,A MedPed Szlovákiában az általános orvosok és a szakrendelők együttműködésére épül. Ilyen központ van Pozsonyban, Léván, Zsolnán, Kassán, Poprádon és Losoncon. Feltételezhető, hogy Szlovákiában 10 ezerre tehető azok száma, akiknek családi örökségként magas a rosszkolesz- terin-szintjük, de mindössze 1800 beteget regisztrálunk. Ám ennél jóval több van. Ezért is olyan fontos, hogy a családokban kutassuk fel a veszélyeztetetteket, mert csak így tudunk nekik segíteni” - mondta dr. Katarína Rašlová, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ha a családban valaki viszonylag fiatalon infarktust vagy agyi érkatasztrófát kapott, feltétlenül keresse fel az általános orvosát, aki a további kivizsgálás és az esetleges kezelés megkezdése miatt a megfelelő helyre tudja küldeni. (kovács) ť AZ ŐSZI VIRUSFERTÜZESEK IDEIEN: A KÉZMOSÁS LEGYEN ALAPOS! ... váljon rutinná az is, hogy munkahelyre vagy hazaérkezés után az első utunk a mosdóhoz vezet. 12. oldal A TÜDŐRÁK KES0IFELISMERESENEK NEM MINDIG A BETEG KÉSLEKEDÉSE AZ OKA A szlovákiai betegek többségénél sajnos már előrehaladott stádiumban mutatják ki a betegséget. 13. oldal „Minden szívben denne van a betegség és agjógjdás. Minden bégbéfies baiaß és életet osztani. ” Orsón §cott Card
