Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-16 / 265. szám, hétfő
4 TERROR PÁRIZSBAN 2015. november 16.1 www.ujszo.com Vér és virágok a Voltaire sugárúton A merényletek után kihalt a francia főváros, vasárnap kezdett visszatérni az élet a rendes kerékvágásba A péntek esti gyűlölet helyébe a részvét és a szolidaritás lépett A félelem uralkodik Párize utcáin napokkal a terror- támadások után is. A helyiek most szembesültek vele, hogy az eddigi biztonságnak végleg vége, azok a háborúk, amelyeket messze a határokon túl vívnak, most közvetlenül behatoltak a hétköznapjaikba. A félelem uralja a párizsiak reakcióit a véres péntek éjszakai támadások után. Lapunkhoz eljutott információk szerint a terrorakciók miatt sokan Francois Hollandé francia elnököt vádolják, aki hagyta, hogy ennyire elfajulhassanak az események. Gyakoriak azok a hangok, amelyek szerint meg kell védeni Franciaországot. Franciaország védelme nem jelenti azt, hogy a franciák rasszisták - ez is egy jellemző reakciónak számít. A helyiek tisztában vannak vele, hogy a veszélyes elemek már bent vannak az országban, a határok védelme nem elégséges. Rendkívüli állapot A támadások után telefonon és a közösségi portálokon érdeklődtek ismerőseik, szeretteik épsége felől a párizsiak. A legnagyobb közösségi oldal direkt erre a célra létrehozott alkalmazását is sokan igénybe vették, hogy jelezzék, biztonságban vannak. Szombaton Párizs belvárosában a boltok, kávézók zárva tartottak, a piacok sem nyitottak ki. Bár a félelem volt az uralkodó, egyesek már ekkor jelezték, hogy nem szabad tétlennek maradni, és véradásra szólították fel az embereket. A köz- társasági elnök által kihirdetett rendkívüli állapotnak megfelelően az emberek általában nem hagyták el otthonukat. Vasárnap kezdett visszatérni az élet a rendes kerékvágásba, kinyitottak a kávézók, és az emberek a várost uraló félelem dacára megjelentek az utcákon, feltűntek az első futók a csatornák mentén. A beszámolók alapján azonban a gyanakvás megmaradt. Nincs többó biztonság A véres események idején a francia fővárosban tartózkodott Tóth Kinga költő, zenész, aki többek között az Irodalmi Szemle munkatársa. „Csütörtök este egy hangköltészeti fesztiválra érkeztem Párizsba, amelynek az egyik rendezvényét épp a Bataclan színházban kellett volna hogy tartsák, de a végén átszervezték az eseményt” - mondta lapunknak Tóth Kinga. „Péntek este kávézni készültünk az Eagles Of Death Metal koncertje helyszíné(TASR/AP-felvétel) nek közelében, de végül olyan fáradtak voltunk, hogy inkább otthon maradtunk. Este tizenegy körül megszólaltak a telefonok, így szereztünk tudomást róla, mi történt.” Tóth Kinga a pénteki véres események színhelyéhez közel, a Voltaire sugárúton volt szombaton, egy helikopteres üldözésnek is szemtanúja volt. „Autókkal és helikopterekkel üldözött valakiket a rendőrség, ennyit láttunk. Bezárkóztunk, és csak vasárnap délután mertünk az utcára lépni. Vasárnap felkerestük a Voltaire sugárúton azt a helyet, ahol a legnagyobb mészárlás történt. A tévéstábok mellett sok civil is kint volt virágcsokrokkal, jelzőtáblákon segélyvonalak telefonszámai világítottak.” Tóth Kinga szerint az emberek tudatosították, hogy soha többé nincsenek biztonságban itt, Európában sem. „A franciák számára azok a háborúk, amelyeket a „Autókkal és helikopterekkel üldözött valakiket a rendőrség, ennyit láttunk. Bezárkóztunk, és csak vasárnap délután mertünk az utcára lépni." Tóth Kinga, költő, zenész NATO tagjaként idegen országokban vívnak, eddig távolinak számítottak, most azonban kizökkentették őket a komfortzónájukból. Az eset legfőbb tanulsága, hogy ezentúl sehol nem vagyunk már biztonságban.” A belgák sincsenek jól A párizsi támadások elkövetői utáni nyomozás egyes szálai a szomszédos Belgiumba vezettek. A belgák sem érzik magukat biztonságban az események után, információink szerint bár nem állt meg annyira az élet, mint Franciaországban, az emberek inkább otthon maradtak a hétvégén. A világhálón „Belgák vagyunk, és a határok azonnali lezárást akarjuk” feliratú transzparensek jelentek meg és kezdtek terjedni. A merénylet a menekültellenes politikusok malmára hajtja a vizet CZAJLIK KATALIN Marián Majer biztonságpolitikai szakértő, a Közép-európai Politika Intézet (CEPI) elemzője. Mit jelent a párizsi terrortámadás Európa számára? Elsősorban figyelmeztetés, mégpedig arra, hogy hasonló támadás most már bármikor és bárhol lehet. Európának ezentúl sokkal jobban kell figyelnie a biztonságára, ami nem kis befektetéssel jár. Várhatóan az Iszlám Állammal szembeni fellépés is sokkal erőteljesebb lesz. Milyen formában? A már több éve zajló légitámadások még intenzívebbek lesznek, növelik a bevetések és a célpontok számát is. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy felmerül a szárazföldi beavatkozás lehetősége is. A Marián Majer (Képarchívum) nagy kérdés, hogy milyen platformon történik maj d ez. Milyen lehetőségek közül választhatnak? Kézenfekvőnek tűnik az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni az ügyet, ott azonban véleményem szerint Oroszország ellenállásába ütköznénk, noha az egyiptomi repülőgép-támadás óta Moszkva közvetlenül érintett az ügyben. A másik lehetőség egy NATO-akció az ENSZ BT jóváhagyása nélkül, ám itt is kétséges, vajon sikerülne-e közös álláspontra jutnia valamennyi félnek. így a legvalószínűbb egy önálló terrorellenes koalíció létrejötte, melynek Franciaország, Nagy- Britannia és az USA alkotná a tengelyét. Hogyan alakul a visegrádi államok hozzáállása, hiszen a menekültkérdésben az európai állásponttal élesen szembenálló platformot alakítottak? Az eddigi, főleg szlovákiai és lengyelországi nyilatkozatok alapján várható a migránsellenes álláspont erősödése, és ezzel párhuzamosan a schengeni, valamint az államhatárok fokozott védelmének hangsúlyozása. Ugyanakkor azok az információk, miszerint a párizsi támadók közt voltak olyanok is, akik a nyári menekülthullámmal kerültek Európába, a menekültek befogadását ellenző politikusok malmára hajtják a vizet, akik majd buzgón ismételgethetik, hogy „na lám, ugye megmondtuk”. Ez a tendencia szerintem erősödni fog, ami nagyon veszélyes lehet. Azért valóban felmerül a kérdés, hogy a határok lezárásával Európa vajon ki tudná-e szűrni a terrorveszélyt? A terrorveszélyt teljes mértékben lehetetlen elhárítani, csupán a hatásait lehet minimalizálni. A terrorakciók története több száz éves múltra tekint vissza, jóllehet korábban nem így hívtuk őket. Ezért azt gondolom, hogy nem helyes összefüggésbe hozni a migránsválságot a merényletekkel. Ezt mire alapozza? Gondoljunk bele: egy ilyen kaliberű, láthatóan alaposan előkészített és profi módon koordinált akció után a reakciókat nem alapozhatjuk arra, hogy néhány személynek sikerül-e menekültként bejutnia Európába. Ez enyhén szólva amatőr hozzáállás lenne. A nagyobb veszélyforrást a már itt élő szélsőségesek jelentik. A jövőbeli terrorcselekmények megelőzése érdekében ezért elengedhetetlen a potenciális támadók alaposabb fel- térképezése, s persze az újonnan érkezők közül a veszélyes elemek kiszűrése. A menekülthullámmal érkező közt természetesen lehetnek veszélyes egyének, de nem reális abban hinni, hogy a teljes bezárkózással kizárhatjuk Európából a terrorizmust is.
