Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-03 / 254. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2015. november 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb palesztin merénylőt lőttek le loiököt foghatnak Erdogannal Recep Tayyip Erdogan török államfő pártja, az AKP újra egyedül alakíthat kormányt Jeruzsálem. Két palesztin férfi tegnap megpróbált leszúrni egy izraeli katonát egy ciszjordániai útellenőrző pont közelében, a katonák egyiküket lelőtték, másikukat pedig elfogták. A két merénylő az izraeli hadsereg beduin felderítő zászlóaljának katonáját próbálta megtámadni a Jordán folyó partján fekvő Dzse- nín közelében. A katonák gyanúsnak találták a palesztin fiatalokat, közelebb mentek hozzájuk, mire azok kést rántottak. Az egyik merénylőre rálőttek - később belehalt sebesüléseibe a másikat elfogták és kihallgatásra vitték. A katonák közül senki sem sebesült meg. Október 1-je óta a zavargásokban 68 palesztin és 11 izraeli vesztette életét. (MTI) Kormánypárti siker Azerbajdzsánban Bsku. Elsöprő győzelmet aratott az Azerbajdzsánban vasárnap tartott parlamenti választásokon a 12 éve hatalmon lévő Ilham Aliyev elnök pártja, a kormányzó Uj Azerbajdzsán Párt. A választási bizottság a szavazatok 91 %-ának megszámlálása után bejelentette, az Új Azerbajdzsán Párt legalább 69 mandátumot mondhat magáénak a 125 parlamenti helyből, amelynek meghódításáért 780 jelölt indult. Az ország 5,9 millió választópolgárát várták az urnákhoz, a választási bizottság szerint 55,7%- os volt a részvétel. Az eredményt senki sem tartja meglepőnek, mivel Aliyev 2003-as hatalomra kerülése óta mindig az ő pártja nyert, azóta egyetlen választást sem ismertek el demokratikusnak a nemzetközi megfigyelők. (MTI) Irán betartja a nyári atomalkut Teherán. Irán megkezdte a nagyhatalmakkal nyáron kötött nukleáris megállapodás végrehajtását - közölte tegnap az iszlám köztársaság alelnöke. Teherán egyebek között a centrifugák számának csökkentését kezdte meg az erőművekben, köztük az urándúsításra képes natanzi létesítményben - mondta Ali Akhbar Szálehi alelnök, aki az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője is egyben. Teherán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, például tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát. (MTI) Rekordot döntöttek a menekültek Genf. Októberben rekordszámú, több mint 218 ezer migráns érkezett Európába a Földközitengeren keresztül. Ez eddig a legnagyobb létszám, amelyet egy hónap alatt mértek - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Összehasonlításul: tavaly az egész évben is csak 216 ezer migráns választotta a tengeri utat. (MTI) Elnöki kultusz. Erdogan államfő képét csókolgatja az AKP egyik híve. (SITA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Abszolút többséget szerzett a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi török parlamenti választásokon. A választási bizottság több mint 97%-os feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő pártja megszerezte a szavazatok 49,15%-át. Ezzel az eredménnyel az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz a pártnak, és így egyedül alakíthat kormányt. A választási eredményekről adott tájékoztatás szerint a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4%-ot kapott. A választási részvétel 87%-os volt. A külföldön élő török választópolgárok 56,2 százaléka szavazott az AKP-ra, 18,2%-a a HDP-re, 16,4%-a a CHP- ra, míg 7,1 százaléka az MHP-ra. Németországban - ahol a legnagyobb török diaszpórát találni - a szavazók 59,7%-a voksolt a kormánypártra. Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó AKP, amely ezután sem a szavazatok 25%-át megszerző Köz- társasági Néppárttal, sem pedig a 16%-os eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó Népi Demokratikus Párt pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP- val való együttműködés lehetőségét. Már lázonganak a kurdok Vasárnap este összecsapások törtek ki kurd tüntetők tucatjai és a biztonsági erők között a délkelettörökországi, kurd többségű Diyar- bakir városban. A fiatalok szemetes- kukákat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására. A kurdok elkeseredettsége érthető, hiszen ők azok, akik komoly vérveszteségeket szenvedtek az elmúlt öt hónap permanens választási kampányában - a békefolyamat felrúgása után mindennaposak voltak a rendőrségi akciók, a terrorizmus elleni harc jegyében városokat zártak le napokra a török biztonsági erők, utcai harcok dúltak több helyen, amelyeknek többtucatnyi civil áldozata volt. Ezért nagy tragédia az lenne, ha az új török kormány úgy értelmezné a vasárnapi választások eredményét, mint egy megerősítést a kurdok ellen júniusban elkezdett háború folytatására. A délnyugatnémetországi Stuttgartban vasárnap este összetűzés volt az AKP hívei és az ellenzék követői között. A rendőrség szerint álruhások utcakövekkel dobálták meg az AKP győzelmét ünneplők autós felvonulását. A hatóságok a két tábor összesen 11 tagját vették őrizetbe. A zavargásokban senki nem sebesült meg. Hiányzik a kétharmad Az iszlamista AKP erőteljes sikere ellenére egy új alkotmány megírásához és elfogadásához szükséges kétharmados többsége így sincs meg az Erdogan-pártnak. Ennek oka, hogy a baloldali, kurdpárti HDP is hajszállal megugrottá a tízszázalékos parlamenti bejutási küszöböt. Nem lesz tehát elnöki rendszer Törökországban a közeljövőben. A miniszterelnöki székből a nagyrészt ce- remoniális elnökibe tavaly átült Erdogan ugyanis az új alkotmánnyal alakította volna át az országot úgy, hogy erős végrehajtó hatalmat adott volna a saját kezébe. Egyébként épp ennek az elnöki rendszernek az erőltetése lehetett az egyik oka annak, hogy júniusban Erdoganék rosszul szerepeltek. (MTI, NOL) Találgatnak a lezuhant orosz repülőgép sérüléséről Az orosz fél szerint a levegőben szétesett a Kogalimavia orosz légitársaság utas- szállítója, amely szombaton zuhant le a Sínai-félszigeten, 217 utassal a fedélzetén. Kairó/Szentpétervár. Viktor Szorocsenko, az orosz Államközi Légügyi Bizottság vezetője hangsúlyozta, túl korai lenne még megmondani, mi okozhatta az Airbus A-321- es típusú repülőgép tragédiáját. Az orosz légügyi hatóság vezetője, Alekszandr Nyeragyko szerint „minden jel arra utal, hogy nagy magasságban sérült meg a gép szerkezete”. Alekszandr Szmimov, a Kogalimavia vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, „a repülőgépet ért külső műszaki behatás lehet az egyetlen magyarázat” a katasztrófára. Á roncsok 20 négyzetkilométeres területen szóródtak szét. Nem érte külső behatás az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállítót, a pilóta nem adott le vészjelzést, mielőtt a repülőgép eltűnt a radarról - jelentette ki a gép feketedobozainak előzetes vizsgálatát végző bizottság egyik tagja. A Metrojet néven ismert Kogalimavia légitársaság 7K9268-as járata a vörös-tengeri üdülőhelyről, Sarm es-Sejkből tartott Szentpétervár felé. Az egyiptomi légi irányítás 23 perccel a felszállás után veszítette el a kapcsolatot a repülővel, amely a Sínai-félsziget hegyes részén zuhant le. A járaton 217 utas - köztük 17 gyerek - és a 7 tagú személyzet utazott, mindenki életét vesztette. A tragédia után néhány órával egy az Iszlám Államhoz lojális milícia azt állította, ők lőtték ki a repülőgépet. Vasárnap egy felvételt is közzétettek, ám annak hitelességét szakértők megkérdőjelezik, ahogy azt is, hogy a radikálisoknak lehetnek olyan fegyverei, amelyekkel le tudnának lőni egy 9500 m magasságban repülő gépet. Ennél valószínűbb, hogy a légi katasztrófát műszaki hiba okozta. A szerencsétlenül járt gép a legöregebb volt az orosz légitársaság használt Airbusokból álló gépparkjában. A repülő 18 éve volt üzemben, 2012 óta szolgált a légitársaságnál, 56 ezer órát töltött a levegőben. Megérkezett Szentpétervárra tegnap az az orosz repülőgép, amely az Egyiptomban történt légi katasztrófa halálos áldozatainak földi maradványait szállította. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint 144 áldozat maradványait szállították Szentpétervárra. A holttesteket a repülőtérről egy szentpétervári halottasházba vitték, ahol a nap folyamán azonosították őket. Az áldozatok rokonai DNS-mintákat adtak a szentpétervári repülőtéren kialakított válságközpontban. (MTI, NOL) Tranzitzónák létrehozásáról döntöttek Merkelék Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről. Berlln/Zágráb. A két párt terveit összefoglaló dokumentum szerint a legfontosabb cél a menedékkérők beáramlásának rendezetté tétele és irányítása, valamint a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén „csökkenjen a menekültek száma”. A második számú cél a segítség a bajbajutottakon és a védelemre szorulók integrációja. A nemzeti szintű intézkedések közül az első a tranzitzónák létrehozása a határellenőrzés javítása céljából. A határ térségében kialakítandó övezetekben gyorsított eljárásDidergő kis menekült a görög Lesz- bosz szigetén (SITA/AP) sál kell dönteni a biztonságos minősítésű országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó emberek ügyében, és ezekből az övezetekből kell hazaszállítani őket. Másodikként a német-osztrák határőrizeti együttműködés fejlesztését jelölték meg. A javaslat szerint a német és az osztrák hatóságoknak közösen kell járőröz- niük a bajor-osztrák zöldhatáron, és létre kell hozni egy közös központot a rendőri, határőrizeti munka összehangolására. A konzervatívok egyebek mellett javasolják egy ún. menekültigazolvány bevezetését. Ezzel csökkenthető a bürokrácia, megspórolható, hogy a menekülteket minden egyes hatóságnál és hivatalnál külön nyilvántartásba vegyék. Szerepel a dokumentumban az az elvárás is, hogy a görögországi és olaszországi hot spotoknak már az idén teljes mértékben működőképessé kell válniuk. A megállapodás révén enyhül a feszültség az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a szövetségi kormány menekültpolitikáját bíráló, Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU között. Migránsok egy csoportja Bosznia- Hercegovinán keresztül próbált meg Horvátországba jutni. A tiz kurd határsértőt a Plitvicei-tavak közelében tartóztatta fel a horvát rendőrség. A férfiak Dél-Szerbiából a hegyeken keresztül érkeztek Boszniába, busszal Szarajevóba utaztak, és onnan az ország nyugati részébe, Bihac felé indultak, majd a Plitvicei-tavak közelében, Licko Petrovo Selónál lépték át a boszniai-horvát határt. Szeptember közepe óta Horvátországban 303 ezer migránst vettek nyilvántartásba. (MTI)
