Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-14 / 264. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2015. november 14. | www.ujszo.com Turnézik a Szemle Pozsony/Budapest/Komórom. A jövő héten három helyszínen is fellépnek az Irodalmi Szemle szerzői és szerkesztői, hogy közelebb vigyék a lapot az olvasókhoz. Az első rendezvény a komáromi Ma- rianum Egyházi Gimnázium színjátszóival és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubbal együttműködésben valósul meg november 16-án (hétfőn) 19 órakor, a Ifjú Szivek Táncszínház pozsonyi színháztermében (Mostová 8). A komáromi gimnazisták Tóth Gábor rendezésében a Naccságos Fejedelem, avagy számozatlan fejezetek a Rákóczi-szabadságharc történetéből című darabot adják elő, amellyel idén elnyerték a Jókai Napok fődíját. November 17-én (kedden) 17 órától Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be az Irodalmi Szemle legutóbbi számait. Szó lesz a nyári csehszlovák számról, a CD-mellék- lettel kiegészített szeptemberi HANG/SZÓVEG számról, a Tő- zsér Árpád nyolcvanadik születésnapjáról megemlékező októberi és a kutyaszövegeket felvonultató novemberi számról. November 18-án (szerdán) 18 órakor a Szemle legfiatalabb rovata, a Kovász szerzői mutatkoznak be Komáromban, a Viking klubban, a JÓMÓD társszervezésében. A Kovász című online rovat szeptemberben indult, szerkesztője a tavaly Arany Opus Díjjal jutalmazott Nagy Hajnal Csilla. Felolvasnak: Csillik Kristóf, Farkas Benjámin, Szabó Rózsa, Vida Nikoletta. (ú) RÖVIDEN Egyensúly: bemutatót tart a Gyó'ri Balett Győr. Egyensúly címmel ma mutatja be új darabját, két egyfelvo- násos balettből álló estjét a Győri Balett. Kiss János, a társulat igazgatója szerint a társulat újabb mérföldkőhöz érkezett, mert a darab mind témájában, mind mozdulatvilágában és színpadtechnikai megoldásaiban 21. századi. Mint fogalmazott, az emberi tűrőképesség határait súroló, valódi és virtuális száguldás olyan életmódváltásra késztet, amelyhez már nem tud kellő gyorsasággal alkalmazkodni az ember, ennek következtében ritkulnak minőségi kapcsolatai, mentális zavarodottsággal és egyre több fóbiával küzd. Ezeknek a problémáknak a táncszínpadi ábrázolása egy újszerű megközelítése a jelen kor társadalmi problémáinak. A kétrészes balettest első darabja a spanyol Cayetano Soto koreográfus műve, amelyet 2010-ben alkotott az Aspen Santa Fe Ballet számára. Akkor úgy fogalmazott, hogy a sok üzleti repülőút okozta idegesség és a térbeli tájékozódási zavar miatt egy reggel, amikor felébredt, nem tudta, hogy a világnak melyik részén van. Ezt a szellemi állapotot, fizikai egyensúlyvesztést Soto az általa tervezett, sarkánál megemelkedő színpaddal is illusztrálja. Az est második része, mely a Terem címet kapta, Velekei László művészeti vezető koreográfiája, és továbbviszi a spanyol koreográfus gondolatát. (MTI) Három művészi vízió 89 kapcsán Pozsony. Ma 17 órakor nyitják meg a Krokus Galériában Martin Piaéek, Csefalvay András és Juraj Mydla közös kiállítását. A különböző generációt képviselő három képzőművész arra vállalkozott, hogy az 1989-es novemberi események évfordulója alkalmából megrendezett Szabadság hete keretében közös multimediális, helyspecifikus installációjukkal tágabb kontextusban közelítsék meg a társadalmi változások témáját. Ahogy Gabriela Kisová, a tárlat kurátora fogalmazott: a kiállított művekben a három művész arra keresi a választ, milyen hatással vannak a nagy történelmi töréspontok a múltról, a jelenről és a jövőről alkotott képünkre. (TASR) Helyárak: 17,00 C/15,00 V 13,00 €, elővételben 2015. november 25-ig: 15,00 í/13,00 t/11,001 Sopronyi Gyula Lebegő nézőpont című sorozatának egyik felvétele (Fotó: Mesiac fotografie) Más nézőpontok Sopronyi Gyula és Alex Levac kiállítása a pozsonyi Fotóhónapon TALLÓSI BÉLA A pozsonyi Fot6hónap kiállításai közül ezúttal kettőt látogatunk meg. Az idei rendezvény két fő témája a nomádok és ezzel szembeállítva az otthon. Az előbbi témakörből Alex Levac izraeli, az utébbibél Sopronyi Gyula magyarországi fotós kiállítását választottuk. Névtelenek paparazzója Alex Levac izraeli fotográfus az utca emberét, az utcán zajló életet, illetve azokat a helyzeteket lesi ki, amelyek kint a szabad ég alatt, a szabad természetben érdekes, szokatlan, meghökkentő, egyben megmosolyogtató, humoros életképeket kínálnák. A „kilesi a helyzeteket” megfogalmazás azért helytálló, mivel Alex Levac a paparazzo magatartásából és pózából fotóz, vagyis „ellopja” azokat a pikáns, leleplező, árulkodó pillanatokat, amelyeket a meglesett figurák-általában híres emberek-nem szívesen tesznek közszemlére. Az izraeli fotográfus paparazzóként abban különbözik hasonszőrű kollégáitól, hogy ő mégsem a szenzációkra „utazik”, nem a hírességeket, hanem az ismeretleneket, a hétköznapi, anonim emberek megnyilvánulásait kapja lencsevégre. Az Egyetemi Könyvtár kiállítótermében november 27-ig látható kiállításának a címe, A névtelenek paparazzója is ezt fejezi ki. Egyben utal arra, hogy ezek a fotók Izraelnek nem azt az arcát mutatják, amelyet a médiából ismerünk, hanem - ahogy a fotós fogalmaz - „arról az életről őriznek pillanatokat, amelyet a mindennapokban élünk”. Terebélyes fákról, amelyek ruhafogasként szolgálnak; egy legényke által pórázon vezetett kakasról, amely fenevad kutyával találja szembe magát; a katonai erőd árnyékában hűsölő nyájról; duzzadó izmú kemény legényről, aki rózsaszín hátizsákba pakolja a cókmókját; jól nevelt fiúkák- ról, akik a faágakról falra vetülő geometrikus alakzatokba végzik a kis- dolgukat... Alex Levac nomád képeit 1982 és 2015 között gyűjtötte a Sahne természetvédelmi parkban, a Holt-tenger partján, Tel-Avivban, Jeruzsálemben és más izraeli városokban. Uszályok felülnózetből Bár Sopronyi Gyula Lebegő nézőpont című fotósorozatát valamiféleképpen az otthont megfogalmazó kiállítások sorába csoportosították a Fotóhónapon, a nomád életvitel is belemagyarázható ezekbe a színes „folyami” felvételekbe. A magyarországi fotográfus képein, pontosabban szűk képkivágásain ugyanis egyrészt az állandóság és a mozgás, az elmozdulás pillanata vetül egymásra, másrészt kétféle - természetes és meghajtott - mozgás találkozik egymással. Sopronyi Gyula felvételein különös szituációt, helyzetet, nézőpontot teremt: első ránézésre egy - tetszőleges, bármely - folyófelszínen közlekedő hajó nyitott rakterére néz le (az objektiven keresztül) valahonnan a magasból. A rögzített és megvágott kép egy megtört, fodrozó vízfelületen sikló hajótorzót ábrázol. Olyan illúziót kelt a látvány, mintha egy teherszállításra alkalmas úszó eszköz torzójának absztrahált, síkba leképezett képzőművészeti objektje lenne a felvételen. Sopronyi Gyula absztrakt fotósorozatán ezek az objektek azonban konkrét tartalmat kapnak, ha megpróbálunk belehelyezkedni a fotográfus helyzetébe (konkrétan a párizsi Pont des Arts hídon), megkeressük az ő nézőpontját (lefelé néz), és rájövünk arra, kitaláljuk, mit figyel az objektiven keresztül (az uszályokat). Ahogy Gellér Judit, a kiállítás kurátora fogalmaz, ilyen figyeléssel megtaláljuk a fénykép punctumát. Ez nem más, mint az a véletlen valami, ami rögtön belénk szúr. „A képek punctuma mindenkinek más lehet: legyen az a hajók rakománya - a sóder közé fonódott kék ruhadarab, egy kiskutya a ruháskosárban, egy szépen megterített asztal, építkezési törmelék vagy a hajóponyván áthúzódó zsinórok kuszasága. Es punctum lehet a hullámok fodrozódása, a folyó kékjének, zöldjének végtelen árnyalatai, amelyekből nemcsak a kép készítésének körülményeire, például az időjárásra következtethetünk, hanem a hangulatot befolyásoló tényezőként is jelentősek” - fejti ki a kurátor. A Lebegő nézőpont című kiállítás november 30-ig látogatható a Pod knižnicou kiállítótérben (Klariská 16). A tárlat anyagát a budapesti Capa Kortárs Fotográfiai Központ állította össze. Alex Levac izraeli vándorlása során 2009-ben fotózott, Manézs című képén egy katonai erőd árnyékában hűsölő nyájat örökített meg MP150604
