Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-13 / 263. szám, péntek
Ennyi volt a Microsoft korlátlan tárhelyének 121 _____________________________m D IGITALIA 2015. november 13.1 www.ujszo.com Minden egyes nap több mint egymilliárd ember téved fel az oldalra Elképesztően sokan lógunk a Facebookon (Képarchívum) IT CAFÉ-HÍR A Microsoft a hivatalos blogon bejelentette, hogy változtatnak a OneDrive tárhelyszolgáltatásán, és ezek közül a legfontosabb, hogy az Office 365 egyéni előfizetői számára tavaly bevezetett korlátlan tárhelylehetőséget megszüntetik. Ennek fő oka a blogbejegy- zés szerint, hogy néhányan extrém mértékben használták ezt ki: akadt olyan felhasználó, aki 75 terabáj- tot töltött meg filmekkel, és ez 14 ezerszerese az átlaghasználatnak. A jövő év elejétől érvényes változtatások: az Office 365 Home, Personal és University előfizetéseknél megszűnik a korlátlanság, a jövőben egy terabájtot kapnak a felhasználók; kivezetik a 100 és 200 gigabájtos fizetős bővítést az új felhasználóknál, helyette havi 1,99 dollárba kerülő 50 gigabájtost indítanak; az ingyenes OneDrive-nál a 15 GB-ot 5 GB-ra csökkentik minden felhasználónál, a 15 GB-os kamerabónusz megszűnik. Az átállás gördülékenységének biztosítása céljából a következő lépéseket teszi a Microsoft: az Office 365 azon előfizetői, akiknek a tárolt tartalma meghaladja az egy terabájtot, értesítést kapnak, illetve 12 hónapig még lehetőségük lesz megtartani anyagaikat; ha az Office 365 előfizetőinek nem felel meg az új rendszer, akkor időarányos visszatérítésre jogosultak; az ingyenes változatot használók számára is 12 hónap áll rendelkezésre, hogy lementsék 5 GB-ot meghaladó méretű tartalmaikat, illetve előfizessenek. Az önálló előfizetéses OneDrive-felhasználókat nem érintik a változtatások. A pontos feltételekről és a részletekről a gyakran feltett kérdések bejegyzésében lehet olvasni. ÖSSZEFOGLALÓ Csak a Messenger üzenetküldőt több mint hétszázmillióan használják havonta, pedig nem is az a cég legnagyobb durranása. Több mint másfél milliárd havi szintű felhasználója van a Facebo- oknak. A közösségi hálózat legfrissebb közleménye szerint már túllépték a havi 1,55 milliárdos egyedi látogatói számot. Az adatok alapján minden egyes nap több mint egymilliárd ember téved fel az oldalra. Az ilyen adatokra eddig sokan azt mondták, hogy az óriási cég összes szolgáltatását beleszámolja a „nagy egészbe”, például a havonta 900 millió felhasználóval operáló Whats- App csevegőalkalmazást, vagy a 400 millió embert bevonzó Instagram- mot. A közleményben ugyanakkor a cég tisztázta, hogy a Facebook 1,55 milliárd felhasználójába csak azokat az embereket számolták bele, akik közvetlenül a közösségi oldalt, vagy az üzenetküldő szolgáltatását, a Messengert használták. A Messen- gemek egyébként egymaga sincsen oka a panaszra, hiszen a nemrég teljesen elkülönült szolgáltatást már több mint 700 millióan használják minden hónapban. A friss adatok alapján az is kiderült, hogy az oldal felhasználói tábora minden kontinensen tovább gyarapodott: a Facebook már több mint 314 millió európai, és 217 millió észak-amerikai felhasználóval rendelkezik, de nem erről a két helyről származik a legtöbb látogató. (MTI) Akadt olyan felhasználó, aki 75 terabájtot töltött meg filmekkel, és ez 14 ezerszerese az átlaghasználatnak {Képarchívum) Frissítik a fegyvertárat az online zsarolók IlTrt Illl’il ItWlTlT It A helyzeten most a terület egyik újonca, a Chimera névre hallgató malware ront tovább: a szoftver amellett, hogy a szokott módon elzárja a fertőzött gépen tárolt adatokat, azzal is fenyeget, hogy online közzéteszi a zsákmányolt tartalmakat (Képarchívum) HWSW-HÍR Nemcsak a fájlok titkosításával, de bizalmas adatok online közzétételével is fenyeget egy frissen felbukkant, vállalatokat célzó zsarolószoftver. A legtöbb cég vósz esetón fizet, de ez sem biztos megoldás: a ProtonMail például hatezer dollár kicsengetése után is támadás alatt maradt. Egyre komolyabb biztonsági kockázatot jelentenek a zsarolószöftve- rek. A különösen utóbbi években elterjedt, ransom ware néven is ismert kártevők, titkosítják az áldozatul esett gépen tárolt tartalmakat, hogy aztán azokat csak váltságdíj ellenében engedjék vissza a tulajdonosnak. A malware-ekkel szemben sok esetben a biztonsági szoftverek is tehetetlenek - sőt, nemrég az FBI egyik ügynöke is úgy nyilatkozott, sok esetben a nyomozóiroda is a váltságdíj megfizetését javasolja az áldozatoknak. A helyzeten most a terület egyik újonca, a Chimera névre hallgató malware ront tovább: a szoftver amellett, hogy a szokott módon elzárja a fertőzött gépen tárolt adatokat, azzal is fenyeget, hogy online közzéteszi a zsákmányolt tartalmakat. A kártevő ráadásul elsősorban cégeket céloz meg, amelyeket különösen érzékenyen érinthet a belső adatok nyilvánosságra kerülése - ebben az esetben a helyzetet a vállalat biztonsági mentései sem oldják meg. De nem csak a frissen érkezők újítanak: a „veterán” Crypto Wall legújabb, 4-es verziója például a titkosított fájlok nevét is véletlenszerű karaktersorokra változtatja, a még teljesebb hatás kedvéért. A malware emellett a fertőzést követően megjelenő értesítésében szinte tréfás hangnemben üdvözli a felhasználót a „CryptoWall népes közösségében”, majd meglepően pontos, szabatos és nyelvtanilag is helyes szövegben el is magyarázza, pontosan hogyan működik az alkalmazott titkosítás. A kártevő egyébként gyakorlatilag feltörhetetlen, 2048 bites RS A kulcsokat használ. Bár az esetek jelentős részében nem látszik más megoldás, mint megfogadni a támadók, (illetve az FBI) tanácsát és kifizetni a váltságdíjat, még ez sem jelenti biztosan, hogy a felhasználó visszakapja a hozzáférést titkosított adataihoz - arról nem is beszélve, hogy a befizetett összeggel a kártevő mögött álló bűnözőket támogatja. A CryptoWall előző verziójával a támadók mintegy 325 millió dollár kárt okoztak, ráadásul, ahogy arra az Ars Technica is rámutat, az ebből származó bevétel „adómentes”. Erősen változó, hogy egy-egy támadó hasonló esetben milyen mélyen próbál belenyúlni a felhasználó pénztárcájába. A fentebb említett Chimera például 638 dollárnak megfelelő bitcoint követelt, míg egy a titkosított e-mail-szolgáltatást működtető ProtonMailt célba vevő bűnözőcsapat nem kevesebb mint 6000 dollár értékű bitcoint várt a vállalattól, hogy beszüntesse ellene folytatott DDoS támadásait. Meglepő módon a ProtonMail fizetett is, ennek ellenére a támadások nem álltak le azonnal, a rendszer még hosszú ideig elérhetetlen maradt. Utóbbi eset jól mutatja, hogy még a tekintélyes összeg kifizetése sem minden esetben eredményes. Az eset azért is különösen érdekes, mert a ProtonMail blogposztja szerint a támadásért jó eséllyel nem egy, hanem két csoport volt felelős. A fenyegetés megérkezését követő első két hullámok közvetlenül a céget célozták, „szabványos” DDoS- támadások formájában - ezt követően azonban egy jóval kifinomultabb és nem utolsó sorban kiteijedtebb of- fenzíva kezdődött, amely magát a cég által használt adatközpontot, illetve intemetszolgáltató infrastruktúráját vette célba, ezzel nemcsak a Proton- Mailnek, de több száz más vállalatnak is problémát okozva. A különösen erőteljes második szakaszért az eredeti zsarolók nem vállalták a felelősséget, amelyet egy a támadást követő e-mailben igyekeztek a cég tudtára adni - ezt megerősíteni látszik az akció kifinomultsága, amely a vállalat szerint erősen utal egy állami támogatással megvalósított támadásra. A Proton- Mail titkosított szolgáltatását előszeretettel ajánlja újságírók és aktivisták számára, a feltételezés korántsem légből kapott - különösen a hatását máig éreztető Snowden- botrány árnyékában.
