Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-13 / 263. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2015. november 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikaiak segítik a gép vizsgálatát Uniós pénzalapot kap Afrika Svédország visszaállította a határok ellenőrzését a migránsok túlzott beáramlása miatt Washington. Egyiptom bele­egyezett, hogy amerikai közle­kedésbiztonsági szakemberek is bekapcsolódjanak a Sínai- félszigeten október 31-én lezu­hant orosz utasszállító repülőgép ügyében folytatott vizsgálatba - közölte Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter. A washingtoni kérésre adott pozitív kairói vá­lasz nyomán az amerikai közle­kedésbiztonsági hatóság (NTSB) szakértői hozzáférhet­nek majd a szerencsétlenül járt gép hajtóműveihez. (MTI) Katalónia: Mas- helyett más kell Barcelona. Tegnap ismét eluta­sította a katalán parlament ülésén Artur Mas elnökké választását, aki a szeptember végi választá­sokon győztes Együtt az igenért függetlenségi párttömörülés je­löltje a posztra. A törvényhozás a héten már másodszor szavazott a Katalóniát már öt éve irányító jelölt ellen, aki szerdán igyeke­zett meggyőzni a parlament má­sik függetlenségi pártja, a balol­dali Népi Egység (CUP) vezető­it, hogy támogassák. Az elnök személyéről két hónapon belül kell megállapodni. (MTI) Európai iszlamista csoport leleplezése Róma. Szélsőséges iszlamista hálózat tagjaira csaptak le több európai országban, a csoport 13 tagját elfogták, 17 kurd és ko­szovói személy ellen elfogató­parancsot adtak ki. A csoport a Norvégiában letartóztatott ve­zetőjét akarta kiszabadítani. Az aktivisták az 1991 -ben Norvégi­ában letelepedett, Krekar molia néven ismert 59 éves kurd szél­sőséges hitszónok tanítványai. A hálózat 6 tagját Olaszországban, négyet Nagy-Britanniában, hár­mat Norvégiában fogták el. (MTI) Sikeres izraeli kommandós akció Jeruzsálem. Izraeli komman­dósok tegnap egy hebroni pa­lesztin kórházból szállítottak el egy sebesült merénylőt, és az ak­ció közben agyonlőttek egy pa­lesztint. Az izraeli belbiztonsági szolgálat (Sin Bét) egy 3 héttel ezelőtti késeléses merénylet el­követőjének, Azzam Salaldének a letartóztatása miatt hajtott vég­re rajtaütést. A szeptember köze­pe óta tartó palesztin zavargá­sokban eddig 12 izraeli és közel 70 palesztin vesztette életét. (MTI) Bejrut: kettős öngyilkos robbantás Bejrút. Ismeretlen fegyveresek (valószínűleg szunnitáik) kettős öngyilkos robbantást hajtottak végre tegnap este a libanoni fő­város déli részében, a detonáci­ókban közel 20 ember életét vesztette. A merényleteket Bejrut főként síiták lakta negyedében követték el. A robbanásokban közel 50-en megsebesültek. (MTI) Angela Merkel német kancellár a migrációban érintett afrikai vezetőkkel a Val­lettái csúcstalálkozón. Idén legalább 150 ezren érkeztek Afrikából, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Valletta/Berlin. Tegnap aláírták az Afrika megsegítésére, a migráció megfékezésére hivatott uniós pénzalapot létrehozó dokumentumot. Komoly zavar támadt a német menekültpolitikában, újabb horvát-szlovén pengeváltás. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának kép­viselője tegnap aláírta a máltai Val­lettában azt a dokumentumot, amely­nek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az il­legális migrációt kiváltó okok keze­lését, valamint a kiutasítottak támo­gatását segítse Afrikában. A rekord­gyorsasággal létrehozott pénzalap létrehozása része annak az akcióterv­nek, amelyről a vallettai EU-Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megálla­podtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU- tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempé­szetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerő­sítése is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az ún. „Vallet­ta cselekvési tervben” szerepel a munkalehetőségek kiszélesítése a ki­vándorlásban leginkább érintett or­szágokban, valamint az elérhető ösz­töndíjak számának megduplázása a továbbtanulók számára. 2016 köze­péig regionális fejlesztési és védelmi programokat indítanak Afrika szar­ván és Észak-Afrikában. Határőröket küldünk Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek (Ma­gyarország, Csehország, Lengyelor­szág és Szlovákia) Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot”- nyilatkozta Orbán Viktor miniszter- elnök az uniós csúcstalálkozón. A V4-ek arról is megállapodtak Mál­tán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a fel­töltéséhez, amelyek a migrációs hul­lám megfékezéséhez szükségesek. Svédország megtelt A svéd kormány tegnap déltől át­meneti időre helyreállította a hatá­rok ellenőrzését a migránsok folya­matos beáramlása miatt. Egyelőre ideiglenes, húsz napig tartó intézke­désről van szó. A svéd vezetők azzal a kéréssel fordultak a szomszédos országokhoz, hogy fogadják be az odaérkező menekültek egy részét, ezt Norvégia azonnal elutasította. „Svédországba rekordszámban ér­keznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (...) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy ve­szélyben forog a közrend” - vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman bel­ügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket. A határellen­őrzést elsősorban a Svédországot Dániával összekötő tengeri hídon, és a térség kompkikötőiben vezetik be. Ez fordulatot jelent Svédország ed­dig követett politikája, a nyitott ka­puk elvéhez képest. Svédország úgy érzi, hogy befogadókapacitásai el­érték a határukat. Az idei év végéig 190 ezer menekülttel számolnak, ami a kétszerese az 1990-es évek elején feljegyzett előző rekordnak. Határvita a határzár miatt Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár - mondta tegnap Vesna Györkös Znidar belügyminiszter. A tárcave­zető arra reagált, hogy Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerinte Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Őt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter később úgy nyilat­kozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát te­rületen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt. „Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket kül­dünk a szlovén kormánynak, és ma­gunk távolítjuk el a kerítést” - szö­gezte le a tárcavezető - a jegyzéket tegnap át is adták Ljubljanának. A horvát Nova TV arról számolt be, hogy a vitatott műszaki akadály a földadókönyv nyilvántartása szerint nemcsak horvát területen, hanem horvát magántulajdonban is van. „Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Hor­vátország is épített, s amelyet téliesí­tett” - hangsúlyozta Ranko Ostojic. A miniszter a német belügymi­nisztérium azon kijelentésére is rea­gált, miszerint a dublini egyezmény szerint az október 21. után érkezett migránsokat visszaküldenék azokba az országokba, ahol először léptek be az Európai Unió területére. „Valaki­nek be kell bizonyítani, hogy Hor­vátország volt az az ország” - mond­ta, majd hozzátette: „most legalább mindenki számára világos, miért nem hoztuk nyilvánosságra a regisztrál­tak adatait”. Átverhették Merkelt Másrészt nagy a zavar a német döntés kapcsán. Kiderült, Thomas de Maiziere szövetségi belügyminisz­ter alaposan átverte Angela Merkel kancellárt. Ugyanis a menekültügy­ben keményebb vonalat képviselő CDU-s politikus a kancellár- | pártelnök, illetve a menekültügyi koordinátor tudta nélkül rendelte el, hogy a szíriai menekültekkel szem­ben is érvényesítsék a dublini me­chanizmust, azaz Németországból a szíreket is visszatoloncolhassák ab­ba a tagállamba, ahol először az EU területre léptek. Merkel nem bírálta az önjáró De Maiziere-t, és elkerülte a CDU- frakció tagjai előtt a nyilvános vitát. Annyit mondott: ismerik a problé­mát, dolgoznak a megoldáson. Bár­mennyire is megpróbálják most Berlinben a De Maiziere által keltett viharokjelentőségét csökkenteni, jól látszik, hogy a német kormány ko­moly fordulatot hajt végre mene­kültügyben. A korábban kitárt ka­pukat igyekeznek minél jobban be­csukni, s ez a szíriaiakra is vonatko­zik, akiknek Merkel pár hónapja még azt ígérte, hogy közülük senkit sem fognak elutasítani. Az is látszik, hogy a korábban a migrációs ügye­kért felelős De Maiziere és a tőle Merkel döntése nyomán e feladat­kört jó egy hónapja átvevő Altmaier között hatalmi harc dúl - ebben idő­vel a kancellár-pártelnöknek rendet kell tennie. (MTI, NOL) Huszonnégy órás általános sztrájk volt tegnap Görögországban a kormány megszorító és takarékossági intézkedései elleni tiltakozásul: a hivatalok és az iskolák zárva tartottak, az orvosok csak a sürgős eseteket láttak el, szünetelt a hírszolgáltatás is. A tömegközlekedés már kora reggel leállt, nem jártak a vo­natok és komphajók, az állami intézmények sem nyitottak ki. A tüntetők a par­lament előtt elhaladva Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendvédelmi szer­vek tagjait. Ilyen átfogó sztrájkra Alekszisz Ciprasz baloldali kormányfő hiva­talba lépése óta még nem volt példa. A fenyegető államcsődre való tekintettel a görög kormány augusztusban jóváhagyott egy újabb, 3 éves 86 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyért cserébe a reformok végrehajtását vállalta, (tasr/ap) Lendületben a szír sereg Szindzsár/Damaszkusz. Kurd harcosok elfoglaltak Irakban egy stratégiai jelentőségű útszakaszt, amivel elvágták az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista terrorszervezet egyik fontos utánpótlási vonalát - adta hírül tegnap a Kurd Regioná­lis Biztonsági Tanács. A 47-es szá­mú autópálya két részét is megka­parintották pesmergák (kurd har­cosok), és így elvágták az IÁ két legnagyobb erősségét, a szíriai Rákká városát és az iraki Moszult közvetve összekötő utat. Az iraki állami tévécsatorna mindeközben hírül adta, hogy a pesmergák elő­retörtek Szindzsárban: eljutottak a polgármesteri hivatalig a város visszafoglalását célzó offenzívá- juk részeként - a nemzetközi koa­líció légi csapásokkal támogatja őket. A kurd fegyveres erőknek mintegy 7500 tagja vesz részt az akcióban. A dzsihádisták tavaly augusztus elején rohanták le a Szindzsár-hegyet övező régiót. Szindzsár a szíriai határ közelé­ben, a hegyvonulattól délre talál­ható. A városból tízezrek mene­kültek el, mindenekelőtt a jazidi vallási kisebbség tagjai, akiket az Iszlám Állam eretnekeknek tart. A szíriai hadsereg tegnap vissza­foglalt a felkelőktől egy stratégiai fontosságú települést az északi Aleppó várostól délnyugatra. Mi­után az orosz hadsereg, valamint Irán és a Hezbollah libanoni fegy­veres szervezet támogatását élvező szíriai kormányerők átvették az el­lenőrzést Háder település felett, a lázadók elmenekültek onnan. Az elmúlt 48 órában ez volt a Bassár el- Aszad államfőt támogató erők má­sodik jelentős harctéri győzelme Szíriában, amióta Oroszország szeptember 30-án beavatkozott a szíriai konfliktusba, a hadsereg ugyanis kétévi ostrom után kedden sikerrel áttörte az Aleppótól keletre lévő Kveirisz légi támaszpont kö- i rüli ostromgyűrűt. Abban az ' összecsapásban legalább száz ka­tona és fegyveres halt meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents