Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-13 / 263. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. november 13. KOZELET I 3 Híd épülhetne a komp árából LAJOS P. JÁNOS A vajkai komp üzemeltetése körüli botrány nagy hullámokat vetett az utábbi napokban. A15 éves üzemeltetési költségek egyes számítások szerint elérhetik az 50, de akár a 70 millió eurés összeget is. Ebből már hidat is lehetne építeni Vajka és Keszölcés közé. Agócs Zoltán egyetemi tanárral, hídépítő mérnökkel beszéltünk a hídépítés műszaki lehetőségeiről. Műszakilag megoldható egy híd építése a felvízcsatorna fölé? Természetesen megoldható. Felújítottuk a párkányi Mária Valéria hidat, megépült a Kikötői hid, az Apolló híd, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk mind a tervezés, mind a gyártás és a szerelés területén is. Nem látok semmilyen műszaki problémát. Csak anyagi problémáról beszélhetünk. Mibe kerülhet egy ilyen híd felépítése? Egy közúti közlekedésre szolgá- lóhídról van szó. Pozsonyban mintegy 420 méter hosszú hidakat építettünk, mai árszinten a beruházási költség 45-50 millió euró. Vajkán mintegy 520 méteres közúti hidat kellene építeni, lineárisan számolva 55-60 millió euróra rúghatnának itt egy szabványszerű közúti híd költségei. Az ár több paramétertől függ, kezdve a forgalmi követelményekkel. Szerintem akkor érné meg, ha teljes értékű híd lenne, vagyis teherautó-forgalomra is terveznék. Csak pénzkérdés a hídépítés (Vladimír Šimfček felvétele) Ha csak személyautó- és gyalogosforgalomra szolgálna? A teherautók Bősnél is átkelhetnek a csatornán. Ha a híd szélességét vesszük, és hasonlíthatjuk a Mária Valéria hídhoz, ami egy nagyon szűk híd, a kocsipálya szélessége csak 6,5 méter, egy egyoldali gyalogjárda további 1,8 méter. Használhatnánk egyszerű szerkezetet, ami egy gerendahíd, mint például a pozsonyi Kikötői híd vagy a Régi híd. A Kikötői híd fesztávol- sága például 200 méter. De lehet modernebbet is választani, például ferde kábeleset, mint a pozsonyi Új híd, vagy függőhidat, mint a budapesti Erzsébet híd. A költségek függnek attól is, hogy milyen mély ott a víz. Két pillérrel a vízben és két támasszal a parton megoldható lenne ez az 520 méteres távolság. Az egyik probléma, amit gyakran említenek, az a hajóforgalom. Olyan híd kell, ami ezt nem akadályozza. A hajózási gabarit, vagyis a hajózási szabad űrszelvény adott, a Kikötői hídnál például 200x10 méter, mert ott fordulnak a hajók. A Régi hídnál elég volt 100x10 méteres űrszelvény, vagyis a legmagasabb hajózási vízszint felett még 10 métert kell hagyni a hídszerkezet alsó éle között. Emiatt talán egy ferdekábeles híd vagy egy függőhíd lenne a legalkalmasabb. Szintén akadályként szokták felhozni, hogy a felvízcsatornában a víz gyakorlatilag a környező terület fölé magasodik, ami emelné a híd magasságát. Ez sem műszaki probléma, csak a költségeket növeli. 1994-ben láttam a világ legmagasabb hídjának az építését Japánban, az Akasi Kaikjó pilléreinekmagassága majdnem 300 méter, a közbenső fesztávolság 1991 méter. Ez ma a világrekord, de ma meg tudunk építeni egy függőhidat csaknem 3000 méteres középső nyílással. A csatorna alja szigetelt, ez sem jelent műszaki problémát? Talán nehezebb lenne elkészíteni a mederpilléreket, de műszakilag ez is megoldható. Tehát csak pénzkérdés a híd megépítése? Azt kell mindössze felmérni, hogy mi éri meg jobban: 50-70 millió euróból üzemeltetni egy kompjáratot 15 éven keresztül, vagy egy nagyjából ugyanekkora összegből építeni egy hidat? A hidakat mi 100 évre tervezzük, vagyis gyakorlatilag örökös. Azt is figyelembe kell venpi, hogy a kompjárat nagyon sebezhető, függ az időjárási viszonyoktól. A híd használatát az időjárás nem befolyásolja. Acéldrót és naplemente lehetett az ok Pozsony. Nem műszaki hiba miatt zuhant le júliusban a Szlovák Paradicsomban egy mentőhelikopter - derül ki a szerencsétlenség kapcsán indított vizsgálatot összegző dokumentumból, amelyet tegnap a Joj televízió hozott nyilvánosságra. A négy emberéletet követelő tragédiának két oka is volt. „A szerencsétlenséget közvetlenül az okozta, hogy a helikopter beleakadt a Hemád folyó felett húzódó villanyvezetékbe” - olvasható a nyomozók záró- jelentésében. A tragédiát viszont befolyásolta a naplemente is. „A nap a helikopterrel szemben bizonyára rontotta a pilóta a kilátását, ez okozta, hogy nem vette észre az acéldrótot. S bár nem megszokott, hogy a pilóta napsugárzással szemben repüljön, minden bizonnyal a páciens rossz állapota miatt, időszűkében választotta ezt az útvonalat” - állítják a nyomozók, hozzátéve, a villanyoszlopokat fák takarták el, ezért a levegőből nagyon nehéz volt észrevenni őket. Ugyanakkor teljes bizonyossággal kizárták, hogy a helikopter műszaki meghibásodása állhatott volna a baleset hátterében. Az Air Transport Europe mentőhelikoptere mentésre menet zuhant le idén július 17- én. A tragédia idején négy személy tartózkodott a jármű fedélzetén, a pilóta, egy mentőtiszt, egy orvos, és egy hegyimentő. Mindannyian életüket vesztették a baleset következtében. (dp) Az alagút is megoldás Kevés az idő a hitelekre LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A bősi vízerőművet 1992-ben adták át, azóta Doborgaz, Vajka és Nagybodak lakóinak kompra kell szállniuk, ha munkába indulnak, orvoshoz kell menniük vagy csak egy nagyobb bevásárlásra készülnek. Vagy kerülhetnek Bősön keresztül, ami mintegy 40 km-es kitérőt is jelent. 23 éve kompoznak a bősi erőmű fel vízcsatornájával leválasztott Kis- Csallóköz lakói, pedig minden más megoldás kényelmesebb és a legújabb számítások szerint olcsóbb is lenne. A Vízépítő Vállalat (W) az üzemeltetési szerződése alapján 15 évre legalább 25 millió eurót, de akár 50-et is kifizethet a komp üzemeltetéséért. Ebből az összegből már hidat is építtethetnének a felvízcsatoma fölé, állítja Agócs Zoltán hídépítő mérnök. Olcsóbb a régi Érsek Árpád (Híd) már a W első tájékoztatása alapján bejelentett éves 1,62 milliós üzemeltetési költséget is soknak tartotta. A tájékoztatása szerint a komp 2014-ben 710 ezer eurós költségből üzemelt, amiben már benne volt egy 197 ezer eurós javítás is, vagyis az üzemeltetési költségek 500 ezer euró körül mozogtak. Igaz, a W akkor is túlfizette a kompot. „A szerződés szerint 1,2 millió eurót fizetett évente a kompot üzemeltető Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak”-mondta lapunknak Érsek. - Az azonban két állami vállalat között elszámolást jelentett, nem pedig egy állami és egy magánvállalat közötti üzletet.” A VV ezt az 1,2 millió eurós költséget említi, amikor összehasonlítja a jelenlegi és a régi komp költségeit. Ä hivatalos tájékoztatásban szereplő összegek közti 400 ezer eurós különbséget azzal magyarázza, hogy az új komp kapacitása 50 százalékkal nagyobb. Van alagút A híd valóban nem olcsó lehetőség, még akkor sem, ha hosszú távon olcsóbb, mint a komp. De Érsek tájékoztatása szerint van egy szinte fillérekért megvalósítható megoldás - egy segédalagút átalakítása az autóforgalom igényeinek megfelelően. „Egy tanulmány szerint mintegy 2,3 millió eurós költségből kivitelezhető lenne egy már létező vízáteresztő alagút átalakítása” - tájékoztatta lapunkat a képviselő. Még a Radičová-kormány idején, Nagy József környezetvédelmi miniszter megrendelésére dolgoztak ki egy tanulmányt a komp helyettesítésének lehetőségeiről. Ézek egyike a vízáteresztő alagút átalakítása. A tanulmány szerint valójában 5 alagút alkotja az átereszt, amelyek mérete 4,5x2,5 méter. Ezek arra szolgálnak, hogy a felvízcsatoma bal oldaláról a jobb oldalra, majd a régi Dunába vezessék át a csatorna mellett felgyülemlő vizet. Erre a célra elég lenne három alagút, a két fennmaradó használható lenne közúti közlekedésre, mindegyik egy-egy irányba. „Erről a megoldásról tárgyaltam a községek polgármestereivel, és a lakossági fórumokon is nagyon jó visszhangja volt. Sokáig nem értettem, hogy miKomp helyett ► Hidat is építhetnének a komp árából. ► Öt alagút húzódik a felvízcsatorna alatt. ► 2,3 millió euróért használhatóvá tehetnék azalagutakat. ért nem támogatta a Smer a kihasználatlan alagút megnyitását, pedig ezzel könnyítené meg igazán az ott lakók életét” - tájékoztatta lapunkat Nagy József (Híd) korábbi miniszter, jelenlegi EP-képviselő. A W nem reagált arra a kérdésünkre, hogy mérlegelik-e a híd megépítésének vagy az alagút átalakításának lehetőségét. A környezetvédelmi minisztérium azt válaszolta, hogy a felvízcsatomán való közlekedés a W hatáskörébe tartozik. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A társasházukat kedvezményes állami hitel segítségével felújítóknak jövőre kevesebb idő áll majd a rendelkezésükre kérvényeik benyújtásához. Akik azonban időben lépnek, azok továbbra is akár 0 százalékos kamattal juthatnak kölcsönhöz. Ä kormány az e heti ülésén döntött úgy, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap költségvetését az előző programozási időszak uniós támogatásaiból fennmaradt 130 millió eurós összeggel növeli. „Ennek köszönhetően több pénz jut a lakástámogatásra, vagyis nagyjából 27 ezer lakás komplex felújítását végezhetik el” - nyilatkozta František Palkó közlekedési és építésügyi államtitkár. Az előző programozási időszakból fennmaradt uniós támogatások bevonásának a hátulütője azonban, hogy a pénzt jövő augusztus végéig fel kell használni. „Ha ezt elmulasztjuk, a támogatást kénytelenek leszünk visszaadni” - mondta Dana Pištová, az Állami Lakásfejlesztési Alap vezérigazgatója, aki szerint épp ezért a kérvényeket legkésőbb május végéig be kell majd nyújtani, miközben az első igényléseket már január 15-étől fogadják. A kedvezményes hiteleket a JESSICA III. projekt keretében folyósítják majd, amely a korábbi JESSICA projektek folytatása. A JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas, vagyis a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató európai kezdeményezés) az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Bankkal (EBB) „27 ezer lakás komplex felújítását végezhetik el." František Palkó közlekedési és építésügyi államtitkár és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) együttműködve létrehozott kezdeményezés. Idén több változás is van a programban. Az idő szűkössége miatt például motiválni szeretnék az igénylőket, így aki telj esíti az összes feltételt, annak a felvett hitel 10 százalékát nem kell majd visszafizetnie. A JESSICA I. programban az éves kamat még 1,5 százalék volt, az idei programban - a feltételek kedvező kombinálásával - akár már 0 százalékos kamattal is hitelhez lehet jutni. Eredetileg azt tervezték, hogy a kamatot megemelik, ettől azonban elálltak. „Ha a lakástulajdonosok úgy döntenek, hogy a hő- szigetelésen kívül a fönyomócsö- veket és a felvonót is kicserélik, jövőre is 0 százalékos kamattal vehetnek fel hitelt” - állítja Pištová. A kölcsönökkel kapcsolatos részleteket és a szükséges űrlapokat az alap honlapján (www.sfrb.sk) is közzéteszik. (vív, TASR)
