Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-10 / 260. szám, kedd
Benzema, a söpredék 10. oldal 2015. november 10., kedd, XI. évfolyam, 43. szám Olvasd a játékot a futball maga a szórakozás! Szeretjük nézni, de akarjuk látni is. Imádjuk élvezni, de akarjuk érteni is. A labdarúgásból tudomány lett, közgazdászok, orvosok, szociológusok és statisztikusok foglalkoznak vele, de nekünk csak annyi jut belőle itthon, hogy „a labda gömbölyű, és bármi lehet”. V issza akarjuk kapni a labdarúgást. Legalább az elméleti részét. Értelmesen akarunk beszélgetni róla, szenvedélyesen, de érvekkel szeretnénk vitázni, és meg akarunk tanulni mindent, amit fél évszázaddal ezelőtt apáink, nagyapáink még tudtak. Vissza akarjuk adni a szaktudás becsületét, tisztelettel akarunk adózni a múlt hagyatéka, a jelen vívmányai és a jövő ötletei előtt. Látjuk a hogyant, de akarjuk tudni a miértet is. Érteni akarjuk a lényeget, mert az intelligens futballvita nemcsak Messiről és Rónáidéról szól. írni akarunk a futballról, hogy mindenki olvashassa a játékot. Néhány évvel ezelőtt ezért fogott össze Magyarországon az Origó, az NST-blog, a Grund, a Google és az Akadémiai Kiadó, hogy az Olvasd a játékot! mozgalom keretében minél többet tudjunk meg a futballról: a taktika, a posztok és a stílusok evolúciójáról. A még mindig csak az első fázisában járó kezdeményezés nem is lehetne aktuálisabb, hiszen úgy tűnik, senkinek nem lesz menekvés a magyar kormány fociimádata elől: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a keret- tantervhez, aminek értelmében a labdarúgás kötelező tananyagként kerülne be az általános és középiskolai tantervbe. A „Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező előterjesztés tervezete” nevű dokumentum egyelőre még csak tervezet, de látva az előterjesztés részletességét, egészen biztosra vehető, hogy kormányzati szinten komoly a szándék a labdarúgás oktatásának kerettantervbe ültetésével kapcsolatban. Labdarúgás=szórakozás? Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a fut- balloktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve, hiszen „a legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együtdét és az önkifejezés fő formájával”. Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezen kívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz. Nem mindenhol lesz kötelező Az előterjesztett kerettanterv bevezetése opcionális az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan — közölte a mandiner.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A további választható lehetőségek között akadnak nyelvi, pénzügyigazdasági, illetve katonai képzések, hon- és népismeret, de tanyapedagógia is. A sporthoz, mozgáshoz kapcsolódó kerettantervek között szerepel például a sakk, a lovaglás, a kajak-kenu, a vitorlázás és a brin- gázás. Az előterjesztéssel kapcsolatban megkerestünk néhány, a magyar labdarúgás utánpódásában dolgozó szakembert is, hogy gyakorlati szempontokat is szem előtt tartva értékeljék a tervezetet, ám véleményüket csak nevük elhallgatásával vállalták, ami már önmagában sok mindent elmond a sportágon belül uralkodó viszonyokról. Mi lesz a kapcsolat a Bozsik-programmal? „Én egyelőre azt nem látom át, hogyan illeszkedik mindez a Bo- zsik-programhoz. A Bozsik-prog- ram egy olyan országos labdarúgóutánpódás fociprogram, amelynek keretein belül az MLSZ adatai alapján már több mint 130 ezer gyermek, fiú és lány focizik. Két részre osztható: egyesületi és intézményi programra. Az MLSZ szándéka szerint az intézményi program célja a játék megszerettetése, a tömegbázis szélesítése és a tehetséges gyermekek sportszervezetekbe irányítása az 5—14 éves korosztályban. A programban részt vevő iskolák anyagi és sportszertámogatást kapnak - hogy mindez hogyan változik majd az új előírásokkal, az számomra rejtély” - mondta az Új Szó megkeresésére egy budapesti utánpódásklub elnöke, aki arról is beszélt, milyen problémák jelentkeznek a mindennapokban. ,A valóságban az a helyzet, hogy ha az óvodáknak, általános iskoláknak nincs szerződése egy utánpótlásklubbal, akkor a hozzáértő felügyelet hiányában szakmai munkáról nem lehet beszélni. Egy fokkal jobb a helyzet azoknál az intézményeknél, ahol diáksport- kör keretében oldják meg a működést, rendszerint az intézmény testnevelő tanárának bevonásával. Hatékonyság szempontjából a legjobb, ha az iskola, óvoda szerződést köt egy utánpódásklubbal. De vajon az intézmények érdekeltek ebben? Nem. Az intézmény oktatói abban érdekeltek, hogy minden ilyen tevékenység a munkaidejükön túl kerüljön elszámolásra, az állam által biztosított pénzek ne a nevelőklubokhoz kerüljenek - hiszen ők maguk is sajnos rá vannak szorulva. Mi lesz mindebből? Az intézményi tornákat például hétköznap, tanítási időben rendezik. A szülő nem md ott lenni, nem alakul ki kapcsolata sem a sportággal, sem a gyerekkel, sem az edzővel. A gyerekek utaztatása is probléma, sokan ilyenkor nem kapnak ebédet vagy uzsonnát sem, hiszen nem tartózkodnak az iskolájukban” - sorolja egy szuszra az elnök, aki a kormány előterjesztését is aggályosnak látja. Nem a reform a rossz, hanem a végrehajtás „Alapvetően nem a reformokkal van a baj. Ez a rendszer működik például Svédországban is, csak ott választani lehet a sportágak közül. Szóval nem a reform rossz, hanem a végrehajtás. Ami az adminisztrációt illeti, biztos vagyok benne, hogy gyönyörű lesz minden. De a foglalkozásokra hol kerül sor? Már így is létesítményhiánnyal küzd minden iskola. A rendelet nem különít el pénzeket sem a részt vevő tanárok szakmai képzésére, sem eszközbeszerzésre. Hol, milyen eszközökkel és milyen szakmai felügyelet mellett tanulnak majd a fiatalok?” - teszi fel a költői kérdést. Egy kollégája szerint a pedagógusok egyelőre nevetnek az egészen. „Most képzelje el, az én anyukám tanítónő, ő tartja a testnevelésórákat is. Tényleg ő fogja megmutatni 55 évesen, hogyan kell belső csőddel rúgni a labdát? Vagy elmagyarázza majd, hogyan kell labdavesztés után visszatámadni? Már a most előírt öt sima testnevelésórát sem tudják rendesen megtartani, nincs hol, és nincs mivel. Kamudolgokkal töltik ki az időt, rendszerint valamilyen szakkör keretei között töltik a testnevelési órákat. Most jövök egyébként egy intézményi tornáról, ahol az iskola nem szerződött külsős partnerrel a szakmai munka felügyeletére. Tényleg kültéri eseményt kell szervezni november 9-én hat-hét éves gyerekeknek? A torna több pályán folyt egyszerre, de nem minden pályán voltak azonosak a szabályok Vagy ott van a pontadan kiírás: az egyik csapatban csak elsősök voltak, a másikban másodikosok is. Egy év korkülönbség ilyenkor 3-4 gólt jelent. Volt egy kissrác, aki izgalmában bepisilt, de ezt csak egy óra után vették észre, és hangsúlyozom, ez még a Bozsik-program keretei között történt, ami viszonylag szabályozott és felügyelt. Mi lesz itt akkor, ha ezek a feladatok részben átkerülnek az iskolákhoz, akik erre semmilyen szinten nincsenek felkészülve? Megint tízmilliókat költünk majd el teljesen feleslegesen” - bosszankodott a nevelőtanár. A magunk részéről csak beszámolni tudunk a folyamatokról, azokra vajmi kevés hatásunk van. Viszont a labdarúgás kulturális hátterét illetően is van hova fejlődni, előre lépni, így a Focitipp hasábjain is megjelenik majd az Olvasd a játékot! sorozat, amelyben a labdarúgás taktikai formációit, és az azokhoz köthető posztokat mutatjuk majd be lépésről lépésre a 2015-ös BL- döntő párosításából, a Barcelona- Juventus meccsből kiindulva. Hegedűs Henrik » Bozsik-program 2015 2015 januárjában ülésezett az MLSZ elnöksége, ahol kiemelt témaként szerepelt az ülésen az utánpótlás-versenyrendszer átalakítása. A hatékonyabb működés érdekében átalakul az utánpótlás versenyrendszer, azzal a szándékkal, hogy egyrészt a széles tömegbázist jelentő gyermekkorosztályokban észszerű, költséghatékony legyen a fiúk és lányok sportolása, másrészt hogy az elitképzésben részt vevő, már kiválasztott fiatal tehetségek előmenetele és versenyeztetése biztosított legyen. Ennek megfelelően az alsó korosztályokban (U6-U13) - a mintegy 140 ezer gyermek részvételével bonyolított OTP Bank Bozsik Program esemény- sorozatának gyakorlatához illeszkedően - továbbra is tornarendszer szervezését írja elő a szabályzat. A kiemelt országos bajnokságokat az U14-U19-es korosztályt felölelő generációkban rendezik meg a jövőben, olyan módon, hogy a kiemelt bajnokságban megszűnik az önálló U 18-as országos bajnokság. A kiemelt bajnokságok bonyolítása kapcsán úgy módosul a kiírás, hogy azokat minden esetben rájátszásos szakasz zárja. A változtatások egyik célja, hogy minél előbb, de ne túl korán kezdődjön az elitlabdarúgás és az amatőr labdarúgás közötti kötelező elválasztás, azaz a tehetségek versenyeztetése.
