Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-09 / 259. szám, hétfő

VÉLEMÉNY 4| R 2015. november 9. i www.ujszo.com Keresztapák és pártkatonák LAJOS P. JÁNOS N em csitul a botrány Viliam Čislák egészségügyi miniszter körül, bár nem is az ő személye a legfontosabb az egyre botrányosabban kinéző egészségügyi rendszerben. A Smer eddigi kormányaiban is csak bábok voltak az egészségügyi miniszterek, ezért sem okozott különösebb problémát Zuzana Zvolenská leváltása. A smeres szakminiszterek általában azzal tűntek ki, hogy nem tűntek ki semmivel. Nem volt komolyabb elkép­zelésük az egészségügyről, nem volt reform. Ki emlékszik már a 2012 nyarán meghirdetett „reformelképzelésre”, amely beszántotta volna a magánbiztosítókat a közös állami biztosító­ba. Ez az elképzelés sem koncepcionális terven alapult, csak a „rossz” magánbiztosítók megbüntetését szolgálta volna, de feltehetően már 2012 nyarán sem gondolták komolyan. A miniszterek egyébként nem is tehetnek semmit, hiszen nem ők irányítanak. Már az első Fico-kormány idején is köztudott volt, hogy az egészségügy erős embere Pavol Paška, a miniszter csak az ő meg­hosszabbított keze. Ha nyugalom van a rendszerben, akkor szépen be lehet rendezkedni. Ki lehet nevezni a megfelelő helyekre a megbízható pártkatonákat, Paška embereit. A napokban a sajtóban megjelent, az egészségügyet átszövő kapcsolati hálókból az látszik, hogy a háttérből Paška, vagyis a „kassai klán” irányít. Ugyan egyes hírek szerint Paška hatalma csök­kenőben, de helyére egyik „neveltje”, az ugyancsak kassai Richard Raši lépett. Nincs olyan kapcsolati ábra, ahol ez a két ember ne jelenne meg. A minisztérium mellett az ő embereik vezetik az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt és természetesen a piac kétharmadát ellenőrző ál­lami Általános Egészségbiztosítót. Vagyis az ő kezükben van az irá­nyítás (minisztérium), a megrendelések (egészségbiztosító), és az el­lenőrzés (felügyeleti hivatal). A kör bezárult. Az intézmények vezetői csak súlytalan végrehajtó figurák, ha vala­milyen botrányban „elhasználódnak”, nyugodtan lecserélhetők. Ha a Smer számára már vállalhatatlan lesz Čislák, akkor ő is mehet, csak egy feláldozható katona. Az egészségügyben mutatkozik meg a legjobban a Smer és a mö­götte álló gazdasági lobbi egyre terjeszkedő hatalmának sötét oldala. Ha ők a megrendelők, a jóváhagyók, és még ők is ellenőriznek, akkor csak nagy ritkán pattanhat ki botrány, s a háttérben nyugodtan lehet „vállalkozni”, kockázat nélkül, busás haszonnal. Ha a választások után sikerül kilökni a Smert a hatalomból, az új kormánynak az állami biztosítóval kell kezdenie az átalakítást. Nincs ugyanis még egy olyan ágazat, ahol a piac kétharmada egy kézben összpontosul. Mérlegelni kellene a biztosító feldarabolását, részleges vagy teljes privatizációját. Újra kellene kezdeni a nagy állami kórhá­zak részvénytársasággá alakítását is, ami szintén korlátozó hatással lehetne a korrupcióra. És függetlenné kell tenni a felügyeleti hivatalt. FIGYELŐ Iszlám, vigyázz! Eltanácsolják a német lányokat a muszlim férfiaktól egy német tartományi középiskolai lapban. Az egykori NDK területén fekvő, 2,2 millió lakosú Szász-Anhalt tartomány lapjának (Gimnázium Szász-Anhaltban) legutóbbi szá­mában a tanárszakszervezet el­nöke és helyettese, Jürgen Mannke és Iris Seltmann-Kuke Menekültvita - megkövetelendő az igazodás alapértékeinkhez címmel közölt vezércikket, amelyben azt írják, „Németor­szágot teljesen elözönlötték a bevándorlók”, és sok fiatal, erős, többnyire muzulmán férfi érke­zett az országba. „Teljesen természetes, hogy ezeknek a gyakran képzetlen fia­talembereknek is van igényük a szexualitásra. Már most lehet hallani sok helyről, ismerősökkel folytatott beszélgetésekből, hogy előfordul szexuális zaklatás a mindennapi életben, legfőképpen tömegközlekedési eszközökön és szupermarketekben” - ismertet­ték értesüléseiket, és hozzáteszik, „felelősségteljes pedagógusként” fel kell vetniük a kérdést, miként „tudjuk úgy felvilágosítani 12 éves kortól fiatal lányainkat, hogy ne bocsátkozzanak felszí­nes szexuális kalandba ezekkel a bizonyára gyakran vonzó mu­zulmán férfiakkal”. A Bild című lap beszámolója sze­rint a szakszervezeti vezetők írása felháborodást keltett bizonyos politikusi körökben. A tartományi kormány kulturális minisztere, Stephan Dorgerloh, a konzervatív CDU-val kormányzó szociálde­mokrata párt (SPD) politikusa a Mitteldeutsche Zeitung című lap­nak azt mondta, szerinte a szak- szervezet „felerősít pletykákat, féligazságokat terjeszt, és furkós- botként használja értékeinket”. Az SPD-től balra álló, a tartomá­nyi gyűlésben ellenzékben lévő Baloldal tartományi szervezeté­nek vezetője, Birke Bull úgy vél­te, a szakszervezeti vezetők írása „az uszítással határos”. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek vezetője, Claudia Dalbert szerint az írás „színvonala a földszintet sem éri el, és erősíti az előítélete­ket és a szélsőjobboldalt”. Jürgen Mannke visszautasította a bírálatokat. A Mitteldeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy a vezércikk nem rasszista ellenér­zéseket erősít, hanem a szak- szervezet aggodalmait fejezi ki, és az igazságot tartalmazza. „1989 előtt sem hagytam, hogy befogják a számat, és most sem hagyom” - mondta a szakszer­vezet elnöke. (MTI) Pénz alufóliázásból Újabb Gorilla-ügy lehetne a dologból, csak ugye ki kellene vizsgálni KOCUR LÁSZLÓ I dilli válásból kevés van. Ha pont kerül egy házasság vé­gére, az általában felülírja a felek korábbi kapcsolatát, nemritkán egymás ellen fordítva azokat, akik, Jioltomiglan- holtodiglant” fogadtak, legyen szó karosszérialakatosról vagy parla­menti képviselőről. Ha egy házasság családon belüli erőszak miatt bomlik fel, az az erő­szak áldozatává vált fél, és, ha van­nak, a gyermekek szempontjából sokkal rosszabb, mint ha a felek csak úgy simán megunják egymást, ami szintén nem példátlan. Áldozat és agresszor között csekély az esélye a normális kapcsolat fenntartásának. A nyilvánosságra került családon belüli erőszak miatt képviselői mandátumát és párttisztségeit elveszítő Vladimír Jánoš válófélben levő felesége egy múlt héten közzétett videofelvételen arról beszélt, félje a Smer képviselő­jeként a Felső-nyitrai Bányák tulaj­donosától tetemes, több száz millió koronára rúgó összeget kapott, ki­sebb, ám rendszeres tételek formájá­ban. A videót a magát rendfenntartó szervezetnek beállító, ám valójában polgári társulásként működő ICOC- RIM, azaz a Szervezett Bűnözés, Terrorizmus, és Korrupció Elleni Nemzetközi Bizottság egyik vezető­je, Ivan Katrinec vette fel, és tette közzé, Iveta Jánošová engedélye nélkül. Jánošová később elhatároló­dott a videótól, és kérte annak törlé­sét, ami tudjuk, hogy lehetetlen, ami egyszer felkerült az internetre, az ott is marad. Meg hát, elég nehéz elha­tárolódni egy felvételtől, amelyhez kép is van, és láthatóan Jánošová be­szél rajta. Katrinec ma 11 órakor kí­ván reagálni Jánošová szavaira, ér­demes lesz odafigyelni, bár az egyik gond a felvétellel talán éppen az, hogy a zavaros hátterű szervezethez kötődik. A másik, hogy nem tudhat­juk, az elmondottakból mennyi ve­zethető vissza a válófélben levő felek közti személyes problémákra. Az el­mondottak egy része, vagy tán’ egé­sze? Ha a bosszút, mint motivációt ki tudjuk/tudnánk zárni, a Jánošová ál­tal felvázolt történet koherensnek látszik, és a hazai politika és gazda­ság összefonódásait ismerve egyál­talán nem tűnik hihetetlennek. Az exképviselő vagyoni viszonyai nem arányosak a vagyonbevallásában foglaltakkal, képviselői fizetéséből még legendás karóragyűjteményére se tellett volna. De hát nem is kellett megvásárolnia, hiszen az órákat a feleségtől kapta, legalábbis a videó szerint az asszonynak ezt kellett mondani. A Jánošová-videó akár egy új Go­rilla-ügy kezdete is lehetne. Annak tanúsága szerint ugyanis az alufóliá­ba csomagolt pénz a vállalati mun­kahelyek megtartására folyósított bő­kezű állami dotációból is származha­tott, és nem lehet kizárni, hogy a párt­kasszában kötött ki. E sorok írója azonban meglehetősen szkeptikus. Az ügyészség és a rendőrség állami befolyás alatt áll, és eddig még egyet­len olyan nagy kaliberű korrupciós ügy vizsgálata sem vezetett érdemi eredményre, amelyben a Smer vala­milyen szinten érintett lehet. Mit jelent a lengyel váltás? L engyelországban az eddig kormányon lévő Polgári Platformot (PO) a sokkal konzervatívabb Jog és Igazságosság (PiS) váltja, s ennek nagyobb kihatása lehet a közép­európai politikára és a szlovákiaira is, mint első látásra tűnik. A PO és a PiS közötti különbségek sora annak ellenére is hosszú, hogy papíron két jobboldali pártról van szó. Sőt még annak ellenére is, hogy a régiónkban már-már különleges módon mindkét párt oroszellenes, egyfajta nemzeti konszenzusra jutva ebben. A különbségek közül néhány a lengyel lakosság számára fontos (pl. gazdaságpolitikai takarékosság vs. populizmus), néhány viszont ki­felé is érdekessé válik. Az egyik a német-viszony. Európa egyik nagy, történelmi viszálya a német-lengyel, de a PO 2007-es ha­talomra kerülése után úgy tűnt, a tar­tós kiegyezés felé haladnak. A PO és a CDU mintegy nyolcéves kohabitá- ciója alatt Varsó Berlin egyik leg­fontosabb szövetségese lett Európa stabilizálásában. A PiS máris jelezte, nem hajlandó tovább a németek „masának” szerepét játszani, s a vi­szonyuk szinte biztosan romlani fog. Lengyelország az elmúlt években kissé kilépni látszott a Visegrádi Né­gyek (V4) megszokott dinamikájá­ból, amit addig a közös érdekképvi­selet és az óvatosság jellemezett. Részben a németekhez való igazo­dás, részben pedig egy jól felépített saját külpolitikai vízió okán a PO in­kább irányítója, mint egyenrangú résztvevője lett a V4-nek, akihez vagy igazodni tudtak a többiek, vagy nem. Donald Tusk hétéves minisz­terelnöksége alatt európai formátu­mú politikussá építette ki magát, és tavaly decembertől első közép­európaiként az Európai Tanács el­nöke lett. Várható, hogy a PiS más­hogy folytatja, és a PO önjáró pro- európai politikáját regionális fóku­szú, kisebb léptékben gondolkodó, beljebb forduló hozzáállás váltja fel: a szorosabb integráció helyett Len­gyelország is az országok nagyobb önállósága mellett foglal állást. Ezzel pedig motorját vesztheti Közép- Európa fokozódó részvétele a brüsszeli ügyintézés formálásában. Orbán Viktor ugyanis minden pró­bálkozása ellenére még mindig csak egy kisebbség számára elfogadható az EU-ban. Fico a menekültkérdés okán, belpolitikai indíttatásból le­rombolta korábban felhalmozott brüsszeli bizalmi tőkéje egy jó részét. Csehország pedig nem mutat regio­nális vezetői ambíciókat (Szlovákia sem). Ha Lengyelország is újra ki­csivé szeretné tenni magát ahelyett, hogy betöltené a regionális vezető szerepét, az egy ilyen felállásban komoly problémát jelenthet a régió érdekérvényesítő ereje és az európai integráció jövője szempontjából is. Az elmúlt években ugyanis szép csendben egyre inkább Varsó dik­tálta a tempót errefelé, akkor is, ha Budapestről és a többi fővárosból hallatszottak disszonáns hangok. * ' ' - ' * * ' ' ’ : : j* ^ i wmmasmr wmmmmmmtm i i i i ^- És semmi házi tojás meg kolbász - elég a parasztszolvenciából! A doktor úr csak készpénzt fogad el! (Peter Gossányi rajz

Next

/
Thumbnails
Contents