Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-09 / 259. szám, hétfő

2 I KÖZÉLET 2015. november 9.1 www.ujszo.com Nulla segítség a feljelentőnek Védeni kellene a korrupciót bejelentőt, ám a hivatal azt sem tudja, hogyan járjon el IBOS EMESE Pozsony. Nem védi megfele­lően a munkafelügyelet a korrupciós és a társadalomellenes tevékenységek bejelentőit. Bóra vonatkozó jogszabály januártól hatályos, a hivatal munkatársai még most sem ismerik pontosan a teendőiket. A Transparency International Slovensko (TIS) próbára tette a ke­rületi munkafelügyeleti hivatalokat. A TIS azt tesztelte, mennyire haté­kony az a tavaly jóváhagyott, janu­ártól hatályos törvény, amelynek ér­telmében a munkafelügyeletnek kell védelmeznie a különböző törvény­telen praktikák bejelentőit. A hiva­talnak biztosítania kell, hogy a be­jelentőt munkaadója ne bocsáthassa el, illetve semmilyen más módon ne állhasson bosszút rajta. Csak egy válasz jött A TIS munkatársai álbejelentése­ket tettek, majd valamennyi kerületi munkafelügyeletet megkeresték. „Hét napon belül csupán egyetlen kerületi hivatal válaszolt a bejelen­tésre. Hat hivatal 14 napon belül, a maradék kettő pedig 14 napon túl, csak telefonos sürgetést követően reagált az álbejelentő megkeresésé­re” - magyarázta Zuzana Dančíková, a szervezet munkatársa. A jogsza­bály szerint ugyanakkor a hivatal hét napon belül köteles válaszolni a A hivatalban azt sem tudják, mit kezdjenek a bejelentésekkel, nemhogy meg­védenék a becsületes polgárokat (Ján KroSiákfelvétele) hozzá forduló bejelentő panaszaira. „Nyolcból öt hivatalnoknak nem tűnt fel, hogy valószínűleg olyan be­jelentővel van dolga, akinek védel­met kell nyújtani” - figyelmeztetett Zuzana Dančíková. Ráadásul a munkafelügyelet munkatársai nem látták el az összes szükséges infor­mációval a bejelentőket: nem irá­nyították át őket az ingyenes jogse­gélyszolgálathoz, illetve a nonprofit szervezetekhez. A hivatal azt állítja, hogy januártól szeptemberig össze­sen hét bejelentőnek nyújtottak vé­delmet. A TIS rámutatott, hogy mind a heten először a rendőrséghez vagy az ügyészséghez fordultak, csak a bűnüldözési szervek irányították át őket a munkafelügyelethez, így ott már tisztában voltak azzal, hogy ve­szélyeztetett bejelentőkkel van dol­guk. Nincs szakmai segítség „Attól tartunk, hogy a törvény nem hoz valós eredményt, mivel az ille­tékesek csak formálisan igazodnak hozzá” - mondta Pavel Nechala, a TIS jogásza. A munkafelügyelet hi­„Nyolcból öt hivatalnok­nak nem tűntfel, hogy valószínűleg olyan beje­lentővel van dolga, akinek védelmet kell nyújtani" Zuzana Dančíková (TIS) vatalnokai új jogköröket kaptak, képzésükre azonban a kormány nem különített el elegendő anyagi for­rást, és nem emelkedett a hivatalno­kok száma sem. „A törvénytelen praktikákra az érintettek segítségé­vel lehet a leginkább rámutatni. Eh­hez azonban szükséges lenne az is, hogy a munkaügyi minisztérium érthetően tájékoztassa a munkavál­lalókat” - zárta Nechala. Fegyelmit kértek egymás ellen Pozsony. Beindult az adok- kapok a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Daniela Švecová és Štefan Harabin között. Mindketten fe­gyelmi eljárást kezdeményez­nek a másik ellen. Daniela Švecová beadványa sorrendben a második fegyelmi eljárás Štefan Harabin ellen. Az LB elnöke szerint Harabin a büntetőjogi kollégium elnöke­ként nem teljesítette kötelessé­geit lelkiismeretesen, alaposan és időben, mivel nem hívta össze a kollégiumot, holott tudta, hogy két különböző döntés is született a rendőrség belső ellenőrzésé­nek törvényességét illetően. A Štefan Harabin vezette tanács több jogerősen elítélt bűnözőt engedett szabadon arra hivat­kozva, hogy a rendőrség belső ellenőrzése^ törvényellenesen működik. Švecová felére csök­kentené Harabin bérét, és a Leg­felsőbb Bíróságról alacsonyabb szintű bíróságra helyeztetné át. Nem kellett sokáig várni Hara­bin válaszlépésre sem. Az egykori főbíró, aki jelen­leg a Legfelsőbb Bíróság bírája szintén fegyelmi eljárást kezde­ményez felettesével szemben. A beadványhoz az LB másik bí­rája Viliam Dohňanský is csat­lakozott. Mindketten úgy vélik, hogy Švecová törvényellenesen módosította az LB munkarend­jét, mellyel egyszersmind szét­ültette a Štefan Harabin vezette tanács tagjait. Harabin azt sze­retné, hogy Švecovát hívják vissza bírói funkciójából. Ez utóbbi beadványról november végén tárgyalhat a Bírói Ta­nács. (SITA, ie) Nyakunkon az influenzaszezon Van, amikor érdemes beoltatni magunkat (Képarchívum) Kihallgatás SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Műszaki modernizá­cióval javítana az. igazságszolgál­tatás körülményem Tomáš Borec igazságügyi miniszter, aki a na­pokban bemutatta a videokonfe- renciás kihallgatások rendszerét. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a kihallgatott az interneten keresz­tül tegyen vallomást. Borec állítása szerint a szlovák igazságügy a legújabb fejleszté­seknek köszönhetően technológi­ailag a világ élvonalába került. Több projektet sikerült elindítani, továbbiak pedig elindításra vár­nak, közölte a tárcavezető az In­formációs technológiák az állam- igazgatásban elnevezésű pozsonyi kongresszuson szerdán. A tárca idén dolgozta ki a jogszabályalko­Interneten keresztül kapcsolják a bíróságot (Ján Krošlák felvétele) a nappaliból ; tásról szóló törvény tervezetét is, amelyről a jövő héten kezdődő parlamenti ülésen második olva­satban szavaznak a képviselők. Mindeddig a jogszabályalkotásról egy kormányhatározat rendelke­zett, az új törvény elfogadásától így ; a beterjesztők a jogbiztonság : megerősítését válj ák. A tervezet bevezeti a kötelező érvényű elektronikus törvénytárat, amely egyenértékű lesz a nyom­tatott verzióval, és mindenki szá­mára lehetővé teszi az ingyenes elektronikus hozzáférést a jogsza­bályok aktuális és az igazságügyi i tárca által hitelesített változatá- : hoz. A projekt része az eLegisla- tíva nevű rendszer is, amely pedig i a jogalkotási folyamatot hivatott i átláthatóvá és mindenki számára : követhetővé tenni. Az elektroni- : kus törvénytár és az elektronikus I jogalkotási folyamat a Slov-lex : nevű projekt keretében jelenleg ; tesztverzióban működik, Borec : szerint 2016 elején kellene elin­dulnia a végleges változatnak. Az igazságszolgáltatás elektro- ; nizációja keretén belül a tárca I akaija bevezetni a vádiratok elekt­ronikus benyújtásának rendszerét : és a bírósági iratok elektronikus nyilvántartását is. A videokonferenciás kihallga­tások módszere a világ számos ál­lamában már működik, a hetvenes években az Egyesült Államokban vezették be először, később szá­mos európai országban is megho- : nosodott. A tárca szerint beveze- : tése jelentős anyagi és időmegta- : karítássaljár. A legismertebb nem kötelező védőoltás az influenzával szembeni oltás. Árát az összes egászságbiztosítá téríti. Lassan kezdődik az influenzaszezon: aki be akarja oltatni magát, most van rá a legideálisabb időszak, hogy időben kialakulhasson a vírussal szembeni védettség. A hideg ősz beköszöntővel nőtt a légúti megbetegedések száma: a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) adatai alapján a múlt héten 42 946 embernél állapítottak meg valami­lyen akut légúti megbetegedést. A betegek többsége 5 évesnél kisebb gyerek volt. Az influenzavírus egyelőre csak 3921 személyt táma­dott meg, ami az összes légúti meg­betegedés 9,1%-a, de három óvodá­ban (egyet a Nagyszombati, egyet Nyitrai és egyet az Epeijesi kerület­ben) már pár napos influenzaszüne­tet is el kellett rendelni. Ennek elle­nére egyelőre járványról korai be­szélni, a sokéves tapasztalatok alap­ján az csak decembertől várható. Az influenza esetleges szövőd­ményei miatt súlyos betegség, komplikációk esetén életveszélyes is lehet. Sokan összetévesztik a náthá­val vagy más megfázásos betegség­gel, de az influenza lefolyása sokkal súlyosabb, mint egy egyszerű nát­háé. Szakemberek szerint a legjobb védekezés a megelőzés. Megoszlanak a vélemények arról, érdemes-e beoltatni magunkat. Mint minden védőoltásnak, ennek is le­hetnek mellékhatásai, leggyakrab­ban pár napig tartó bőrpír vagy izomfájdalom jelentkezhet, ami el­enyésző az influenza tüneteivel, szövődményeivel szemben. Ivan Rovný országos tisztiorvos szerint a legtöbb ember számára az influenza csak egy kellemetlen tapasztalat, de bizonyos esetekben komoly lefo­lyása lehet. A komplikációk gyak­ran kórházi kezelést igényelnek, és bizonyos veszélyeztetett csoportok­nál - például az idősebbek és súlyos szívbetegségekben szenvedők ese­tében- életveszélyesek is lehetnek. Aki nem bízik a védőoltásokban, az természetes úton is védekezhet - meg kell erősítenie szervezete ellen­álló képességét. Ha pedig már meg­betegedett, a vírust ne becsülje alá - a fertőzést nem szabadna lábon le­küzdeni, hanem inkább otthon, ágy­ban kell átvészelnie. Van néhány különösen veszélyez­tetett csoport - az 59 év fölöttiek, a krónikus légúti és szívbetegségben szenvedők, a szociális intézmények ügyfelei, a gyerekek -, akiket ki­mondottan ajánlott beoltani. Esetük­ben a védőoltás esetleges mellékha­tásainak veszélye elenyésző az inf­luenza tüneteivel, szövődményeivel szemben. A védőoltás beadására az október és a november a legalkalma­sabb időszak, hogy időben kialakul­hassanak az ellenanyagok. A védett­ség fokozatosan alakul ki, megfelelő szintet kb. az oltástól számított 14 napon belül ér el, és a védettség 6-12 hónapig tart. A vakcina árát az összes egészségbiztosító téríti. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents