Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-05 / 256. szám, csütörtök
Újra sziget lett egy francia apátság O N or> 18. oldal 2015. november 5., csütörtök, 8. évfolyam, 43. szám Átadták a felújított Trevi-kutat Rómában A tervezettnél gyorsabban készült el a Trevi-kút rekonstrukciója, így a római műemléket már kedden átadták teljes szépségében. Az olasz és külföldi turisták ismét állványok nélkül láthatják az örök város egyik emblematikus műemlékének számító szökőkutat. A fehéren csillogó kút felavatását hatalmas tömeg kísérte figyelemmel, és tapssal üdvözölte a restaurált műemlék átadását. A Trevi-kút a restaurálás ideje alatt is látogatható volt a szökőkút medencéje feletti átjárónak köszönhetően, és külön részt tartottak fenn arra is, hogy a turistáknak - a hagyomány szerint - legyen hova dobni aprópénzüket. Claudio Párisi Presicce, Róma város műemlékvédelmi tanácsosa hangsúlyozta, hogy a tervezett hatszáz nap helyett rekordidőnek számító 516 nap alatt sikerült helyreállítani a Trevi-kutat. A 2 millió 180 ezer eurós munkát a Fendi olasz divatház finanszírozta. A Trevi-kút Róma legnagyobb és legismertebb szökőkútja. A Nicola Salvi tervei alapján épített kút 1762-ben készült el. Federico A Trevi-kút Róma legnagyobb és legismertebb szökőkútja. Fellini olasz rendező Az édes élet című filmjének itt játszódó'jelenete nyomán a Trevi-kút a dolce vita jelképévé vált. A helyreállított kút felavatása előtt még két tolvajt is elfogtak a Trevi-kúmál járőrőző rendőrök. A tolvajok a kútból lopták az aprópénzt. (MTI) A tervezett hatszáz nap helyett rekordidőnek számító 516 nap alatt sikerült helyreállítani a Trevi-kutat A kolosszus belsejében múzeumot alakítanának ki, ahol ókori emlékeket állítanának ki (coiossusrhodes.com) » A hét csodából csak egy maradt Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai Kheopsz-piramis, Szemirámisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. A hét csodából mára csak a gízai piramisok maradtak meg A rodoszi kolosszust földrengés pusztította el, most még magasabb lehet. A világ hét csodája közül hatodikként szá- montartott rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt Rodosz városában. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 36 méteresre építették meg. Hélioszhoz imádkoztak A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott. Az építkezés i. e. 302-ben kezdődött, és 280-ban fejeződött be. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor is összedőlt. Rodosz Hogy minden ~ * elférjen, a szobrot az eredetinél jóval magasabbra, 150 méteresre építenék. Lenne benne könyvtár, kulturális központ és világítótorony is. lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. Lényegesen magasabb lenne Ami akkor nem sikerült, most valóra válhat. Görög, spanyol, olasz és brit tudósok, építészek és mérnökök egy csoportja részletes javaslatot terjesztett elő a szobor újraépítésére. A kolosszus belsejében múzeumot alakítanának ki, ahol ókori emlékeket állítanának ki. Lenne benne könyvtár, kulturális központ és egy világítótorony, amelynek fénye 55 kilométerre is látható lenne. Hogy minden elférjen, a szobrot az eredetinél jóval magasabbra, 150 méteresre építenék. Ami a mérnöki oldalt illeti, a szerkezet ellenállna a földrengéseknek és az erős szélnek is. A szobor felszínét napelemekkel vonnák be, így a nap istene teljes egészében a napból szerezné az energiáját. A projekthez készített marketingterv szerint a beruházás több millió eurót hozna a helyi gazdaságba, (origo) Ismét felépítenék a világ hét csodájának egyikét
