Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-05 / 256. szám, csütörtök
www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2015. november EGÉSZSÉGMAG AZIN Mindennap küzdeni kell a fogkő ellen Gyakran hallani, hogy a fogkő tönkreteszi a fogainkat, de legtöbben nem tudják, mi is pontosan a fogkő, azt meg főleg nem, hogyan jön létre és miként károsítja fogainkat. Mi valójában a fogkő? A fogkő nem más, mint a szájban lévő baktériumok által képzett lepedék megkövülése. Az ételekből visszamaradt anyagok megtapadnak a fogakon, és társulnak a szájban található baktériumokkal. Ott, ahol a nyál egyébként is koncentráltabban érintkezik a lerakódásokkal, egy idő után kicsapódnak belőle bizonyos ionok, például foszfátok, a lepedék pedig ezáltal kikristályosodik. így alakul ki a klasszikus értelemben vett fogkő. Mennyi idő kell kialakulásához? Többlépcsős folyamatról beszélünk, aminek hossza az egyéni adottságoktól is nagymértékben függ. Nagyjából 24 órával az utolsó fogmosás után már olyan állapotba kerül a lepedék, amit eltávolítani is jóval nehezebb. Éppen ezért is javasoljuk a minimum kétszeri napi fogmosást, mert ha ezt elmulasztjuk, utána már jobban tapad a plakk, és sokkal nehezebb leszedni a fogakról. A fogmosás tehát akkor hatékony, ha gyakran megbontjuk vele a lepedék- képződés folytonosságát. Együtt jár az ínygyulladással? Az ínygyulladás az emberi szervezet teljesen természetes védekező reakciójának következménye: ha nem mossuk jól a fogainkat, a test úgy próbál védekezni a baktériumok ellen, hogy fokozza hirdetés----------------------------------------a v éráramlást a kérdéses területen, több fehérvérsejtet juttatva oda. Ezért aztán az íny megduzzad, imitációra vérzik, és általában véve is olyan védekező immunrendszeri faktorok szabadulnak fel, amelyek nem engedik mélyre hatolni a külső támadókat. Mit lehet tenni, ha már kialakult? Először is: tekintet nélkül arra, hogy az illető fogágybeteg-e vagy sem, nagyjából átlagosan félévente el kellene látogatni a fogorvoshoz. Pontosan ezért például a fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban - így például Svájcban, Svédországban - maguk a biztosítók is igyekeznek befolyásolni ezt a magatartást, és csak abban az esetben fizetnek a kezelésekért, ha a beteg jár rendszeres kontrollra. Ha valaki félévente elmegy fogorvoshoz, és a köztes időszakban jól mossa a fogait, nem alakul ki nagy mértékű gyulladás vagy fogkő. Ha pedig mégis, ultrahangos eljárással, polírozással eltávolítható. Mi történik, ha valaki nem szedeti le a fogköveket? Az említett szerencsés 10-15 százaléknak hosszan tartó ínygyulladása alakul ki, egyre csúnyábban elszíneződnek a fogai, de érdemi csontpusztulás így sem következik be. A többieknél a baktériumok egyre inkább megtalálják a gyenge pontokat. Idővel visszahúzódik az íny a fogakról, a fogak mozogni kezdenek, majd végül kieshetnek. Egyéni adottságok függvénye, mennyire gyors ez a folyamat: vannak, akiknél már huszonévesen elkezdődik a fogvesztés. A fogkőképződés üteme egyébként az életkor előrehaladtával fokozódik, mert az évek múltával változik a nyál összetétele is. A dohányzás is nagyban növeli a hajlamot. A korai felismerést és a rendszeres felülvizsgálat fontosságát azért nem lehet eleget hangsúlyozni, mert a fogkőképződés és az ínygyulladásos tünetek egyéb vészjel nélkül is rendkívül súlyos fogágybetegséget jelezhetnek. Hogyan tudjuk házilag kivédeni a fogkőképző- dést? A legfontosabb a mechanikus fogtisztítás technikája és gyakorisága, akár kézi, akár elektromos fogkefével. Nem szokás, de már huszonéves kortól erősen javasolt a fogköztisztító eszközök használata is, akár az e célra rendszeresített kis kefékkel, akár fogselyemmel. A mechanikus tisztítás, a mozdulatok, a fogmosás gyakorisága és szájhigiénés kiegészítők egyformán fontosak. Mennyire javasolt az állandó, folyamatos szájöblítő-használat? Az emberi szájban sok száz különböző típusú, milliárdos nagyságrendben tenyésző baktérium él. Ezek sajátos, egyénre jellemző összetétele legkésőbb a fiatal felnőttkorra kialakul, amit jelenleg nem vagyunk képesek lényeges módon befolyásolni. Ha valaki jó techikával tisztítja a fogait és az ínyét, annak nincs szüksége az ínygyulladás megelőzésére állandó szájöblítő-használatra. Az egyéb célra kifejlesztett, fluoridtartalmú, érzékenységcsökkentő vagy leheletjavító készítmények alapvetően hatékonyak, és nincsenek kellemetlen mellékhatásaik. Segíthetnek megelőzni a fogszuvasodást, csökkentik a fognyaki érzékenységet, és hozzájárulnak a fogszuvasodás megelőzéséhez. Félni tehát semmiképpen sem kell a használatuktól. www.dentpoint.hu MP150722
