Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-31 / 252. szám, szombat
www.ujszo.com I 2015. október 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az elszürkülés veszélye Mekkora veszélyt jelent egy iszlám párt Európában? * K isebb botrányt okozott Brüsszel, hogy egy új, ISLAM nevű párt szó- rólapjait dobálták a postaládákba. A párt magát alternatívának nevezi, vezetője pedig radikálisabb iszlamista körökkel áll kapcsolatban. Felmerül a kérdés, lehet-e Európában tolerálni ilyen pártot? A válasz nem olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik. Hiszen a kontinensen léteznek mindenféle vallásos pártok, nagy többségében keresztények. És bár Európa egyértelműen a (judeo-)ke- resztény kultúrkörhöz tartozik, állam és egyház szétválasztásának okán a keresztény egyházak vagy a keresztény pártok nem igazán élvezhetnek előnyt az állam szemében mondjuk egy muszlim párttal szemben. Maga a megtörés kérdése azért merül fel, mert sokan érzik úgy, hogy veszélyforrásokat hordoz magában a politikai iszlám megkapaszkodása Európában. Ezek a félelmek nem megalapozatlanok, bár sokszor túlzóak. Az érvelés ezen a fronton úgy hangzik, hogy az ilyen pártok a jövőben komoly támogatásra számíthatnak az európai muszlim közösség körében, és azokban az országokban, ahol jelentős muszlim bevándorlás van, politikai tényezőkké válhatnak. Hogy végül Európa behódol a politikai iszlámnak. (Nem fog.) Ezzel egyetértve érdemes elgondolkozni azon, vajon mi teremti meg az ilyen pártok számára a teret. Véleményem szerint elsősorban az, hogy a jelenlegi európai politika válságban van. Hogy a politikai elitek elszakadtak és távolodnak a választóiktól. Hogy a marketing átvette a politikai cselekvés helyét, a passzivitást színes konfettifelhővel eltakarva. Hogy az EU cselekvőképessége nem olyan, mint azt sokan szeretnénk, és hogy a kontinensen illi- berális politikai projektek feszegetik a demokratikus berendezkedés peremeit. Hogy sokan érzik úgy, nincs kit választaniuk, vagy mindegy, hogy kit választanak, mert minden párt íztelen és szürke. A helyzet számomra hasonlónak tűnik, mint az ún. családvédelmi népszavazás esetében. Mit árul el az a keresztény fundamentalisták világnézetéről, hogy úgy gondolják, veszélyezteti a heteroszexuális emberek házasságát az, ha a homoszexuálisok is nyíltan élhetnek úgy, ahogy akarnak? Ennyire gyenge lenne a család intézménye, hogy egy parányi, önmagával elfoglalt és másokat „megtéríteni” nem próbáló kisebbségtől agresszíven meg kell védeni? Számomra nem az a baj, hogy vannak és lesznek iszlám pártok Európában, bár a hátam közepe se kívánja őket. Az igazi baj az, hogy a jelenlegi európai politikai paletta olyan gyenge, hogy még az ilyen amatőr iszlamista kezdeményezések is veszélyforrásnak tűnhetnek számukra. Ha normális minőségű politikai pártjaink lennének, az iszlamiz- mus előretörésétől sem kellene félnünk. Ezért az elsődleges feladat szerintem nem az, hogy visszanyomjuk az ilyen kezdeményezéseket, hanem az, hogy politikai elitjeink összekapják magukat. Nem a behó- dolás a fő veszély, hanem az elszürkülés. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Evés, ivás, repülés lvasom, hogy a cseh légitársaságot több más nemzeti fuvarozóhoz hasonlóan szintén elérte a fapadosodás. Az utasok már nem kapnak automatikusan ételt és italt. Aki akar, potom nyolc euróért rendelhet hideg menüt, de csak az első osztályon. Tizenkettőért meleg ételt is kaphat, de csak az Oroszországba és Jerevánba tartó járatokon. A másodosztályon szendvicseket, édességet, hideg-meleg italokat vásárolhat, aki semmiképp sem bír ki költekezés nélkül két-három órát. A légitársaság nyilván spórolni akar az ingyenes etetés megszüntetésével, bár úgy magyarázza az újítást, hogy az utasok kényelme érdekében döntött így. Engem elég ritkán, négy-öt évente ha érint a dolog, ennél gyakrabban sajnos nem utazom repülővel. Tulajdonképpen sose értettem igazán, mi értelme a fedélzeten felszolgált ebédnek. Ha csak az nem, hogy jobban telik az idő, van mivel foglalatoskodni, ügyetlenkedni, csörögni. A felszolgált étel azonban az esetek többségében nem tűnt gasztronómiai remekműnek, és akkor még finom voltam, mert úgy is fogalmazhatnék, épp csak ehető volt. A táplálkozás során termelt szemét mennyisége viszont minden alkalommal tetemesnek tűnt, az egyszer használatos evőeszközök, tasakok, tégelyek, poharak és egyéb csomagolóanyag gyorsan megtöltötte a szemetes zsákokat. Nem beszélve arról, hogy a kocsijukkal folyamatosan le-fel közlekedő légi kisérők miatt alig lehetett megközelíteni a mosdót, és a feszülő hólyag bizony még az éhségnél is kellemetlenebb tud lenni. Nos, az oroszok ezt rég megoldották, példát lehet venni róluk. Valaki mesélte, hogy a kilencvenes évek elején Moszkvából Szentpétervárra utazott, folyamatosan rázkódó, szerinte legalább negyvenéves géppel. A felszállás után a kapitány annak rendje, s módja szerint üdvözölte az utasokat a fedélzeten, bemondta a magasságot, majd mindenkinek jó étvágyat kívánt. Erre az összes utas elővette az otthonról hozott elemózsiát, szépen megterítettek a ledönthető kis asztalkán és falatozni kezdtek. A légteret pillanatok alatt olyan kolbász- és szalonnaillat töltötte meg, hogy ismerősöm szerint már azzal jól lehetett lakni. Akkoriban még italt is fel lehetett vinni a gépre, jártak szépen körbe a vodkásüvegek, még neki is jutott egy korty, szóval legalább vidáman utaztak, ha már végig rázkódott a gép. Az USA-ban pedig - ez már személyes tapasztalat - minden belföldi járaton sózott földimogyorót osztogatnak kis tasakokban. Ennek is oka van, nyilván kitalálják. Hát persze, hogy italokat csak drága pénzért árulnak! És a szomjúság nagy úr... Amerika hangja SZÓ M BATH Y PÁL A Egyesült Államok legfrissebb, Magyarországnak címM zett kritikáiban természetesen van sok igazság, főleg a / m m korrupciót illetően. Érdemes azonban az ilyen szenve- JL Wk m Á délyes nagyköveti, diplomáciai ítélkezést annak látni, ami: nagypolitikai ihletettségű pillanatnyi érdeknek. Az igazság fanfárjai nem mindig és nem mindenhol szólalnak meg: a politikai természetű igazmondás és kritika gyakran alapjában véve elfogult, hiszen az aktuális vélemény keménységét/lágyságát egyéb, nem éppen és nem elsősorban erkölcsi szempontok határozzák meg. Magyarország most (és régóta) rosszfiú. Csakhogy valójában nem azért sütötték rá ezt a bélyeget, amiért lehetne - zavaróan nagy hatalomkoncentráció, amit szemtelenül egyoldalú haveri vagyonosodásokra is használnak teljes cinizmussal -, hanem a nyugati gazdasági körökkel történt összezördülések miatt. A multik, az amerikai és európai tőkéscsoportok keleti periférián elfoglalt kedvező helyzetének ment neki szavakban keményen, tettekben finomabban az Orbán-rezsim: államosított, újraosztott, csökkenti a nyereség rátáját, erre pedig érzékenyek az elszenvedő pénztermelők - ki ne lenne az? Amúgy szó sincs itt valami eget rengető változásról, a külföldi tőke lenullázásáról - ó, dehogy: ennyire azért nem húz ujjat a magyar kormányzat a szövetségeseivel. Viszont zavaija a kényelmes üzletmenetet, bekavart a megszokott, unalmas, de biztonságosan semmitmondó közbeszéd-monopóliumba. Kellemetlenkednek a magyarok, baj van velük, kiszámíthatóan kiszámíthatatlanok: ez aggasztó onnan nézve, ahol a kiszámítható kiszámíthatóságot szeretik, négyzetre emelve. Nem szabad ezeket a pszeudo- (meg persze néha valódi) konfliktusokat, csörtéket túlságosan komolyan venni; figyelni kell, reagálni szükséges, ám nem érdemes érzelmileg belezúgni, hogy gazfickó Amerika, ahol verik a négereket satöbbi. Higgadtság, tiszta fej: látni és tudni, mi van a fecsegő felszín alatt. Az Egyesült Államok erkölcsi iránymutató szerepe a világban csökken, ahogyan világcsendőrstátusa is halványul. A nagyhatalmak a történelemben sosem igazságot szolgáltattak, sokkal inkább terepet rendeztek az erő alapján és a diplomácia mézes kígyónyelvén. Fontos, hogy ne veszítsük el a fejünket bármi durva kritikára sem. A magyar ellenzék egy része például rettenetesen felháborodott a külügyminiszter úgynevezett kioktató stílusán, közleményein, csak azt felejtették el: a magyar diplomácia a menekültválságban a támadásokra végig csak reagált. Úgy kezdődött, hogy Magyarország visszaütött, ugyebár. Ahogyan mi kerítést építettünk, míg az osztrákok csak ajtócskát számyacskákkal, ja. A szappanoperát újabb részekkel folytató budapesti amerikai nagykövetnek igaza van: bíróság elé állítani a korrupt politikusokat és hivatalnokokat. Tegyük hozzá: mindig és mindenhol; és természetesen az őket korrumpáló nagyvállalatok vezetőit is, óh, ideális világ. Én is abszurdnak tartom a totálisan, tragikomikusán kézivezérelt közmédia működtetését, mégsem gondolom, hogy az ellenszer a közszolgálati tájékoztatás megszüntetése, privatizációja. Hiszen látjuk, hogyan változtatja demokratikus éberségét a magánmédia megfelelő politikai alkuk vagy azok elmaradása nyomán... És nem kevésbé aggódom a megvásárolható, befolyásolható, manipulálható piaci sajtó miatt is. Vegyük észre: Magyarország ugyan kevéssé polgárosodott, mégsem különleges hely, ahol túlságosan másképp működnének a dolgok, az üzletmenet, a közélet, mint bárhol Európában vagy a világ hasonló politikai ideára épített részem. Magyarország vagy Szlovákia megítélése nem értékek alapján alakul a világpolitikai porondon, inkább annak függvényében, ki újíthat fel egy atomerőművet, ki szállíthat oda új vadászgépeket, ki kapja a mobiltelefon-hálózatot. Az instant véleménytőzsdén lehet gonosz despota egy választott miniszterelnök és lehet jóságos demokrata egy véreskezű diktátor - öt év múlva meg fordítva. A befolyás keveredik a valósággal a színpadon, ahol kicsiként nem jó túl gyakran főszerepet kapni. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Négyszáz feljelentés Merkel ellen Mintegy négyszáz feljelentés érkezett a szövetségi legfőbb ügyészséghez Angela Merkel kancellár ellen az európai migrációs válsággal összefüggésben. Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes vádhatóság közölte, hogy a feljelentéseket megvizsgálják. A Focus hírmagazin szerint a feljelentők mindenekelőtt hazaárulással vádolják a kancellárt. Az egyik feljelentő azt írta, hogy Merkel a menedékkérők beengedéséről hozott döntésével veszélybe sodorta az alkotmányos rendet. A lap szerint nyilvánvaló, hogy a feljelentések özöne jobboldali radikális, populista csoportok tevékenysége. Egy ismert jobboldali radikális portálon egy mintaszöveget is megjelentettek a feljelentők dolgának megkönnyítésére. Holm Putzke, a passaui egyetem büntetőjogra szakosodott kutatója szerint az ilyen feljelentések teljesen megalapozatlanok, és a legfőbb ügyészség elutasítja őket, egyebek között azért, mert nincsen arra utalójel, hogy a migrációs folyamatok fenyegetnék Németország fennmaradását, függetlenségét, területi épségét, alkotmányos rendjét. Ugyanakkor a napokban maga Holm Putzke is felvetette Angela Merkel büntetőjogi felelősségét a német sajtóban. A kutató szerint ameddig a tartózkodási jogcim nélküli belépés - vagyis az illegális határátlépés - bűncselekménynek számít, addig büntethetők azok is, akik elősegítik azt. (MTI)
