Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-30 / 251. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. október 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Foci és identitás Évtizedek óta visszatérő kérdések és öngólok R észt vettem a hazai Vekker Műhely előadásán, egy kamasz fiú életének néhány mozzanatát mutatja be. A darab ennek a korosztálynak szól, de mindenki számára elgondolkodtató. Szlovákiai magyar gyerek, aki magyar alapiskolából, színmagyar faluból, önszántából elmegy a zsolnai sportgimnáziumba, mert az a legjobb fociiskola, és ő focista akar lenni. Mi lesz vele? Magyar marad? Egyáltalán magyar ő, ha ilyen lépésre szánja el magát, ahelyett, hogy a közeli gimnáziumban tanulna tovább, amely ugyan nem oktat focit, de magyar? Az előadást beszélgetés követte. Úgy éreztem, mintha visszaperegnének az évek. A mai fiatalok a nemzeti identitás terén is ugyanazokat a kérdéseket oldják, amiket mi oldottunk előbb önmagunkat, majd a gyermekeinket illetően. Ki hamarabb, ki később, de mi is megéltük a kömyezetváltást, ha olyasmit akartunk tanulni, amit magyarul nem lehetett, márpedig sok dolgot nem lehetett. A fiatal színészek is elmesélték a tapasztalataikat. Van, aki kultúrsokkot kapott. Más, aki eleve kétnyelvű városban nőtt fel, nem nagyon oldotta a dolgot. Mert őt sem oldották, hanem elfogadták annak, aki. Persze nem mindenkinek volt/van ilyen szerencséje. A közönségből egy helyes tini lány elmondta, a pozsonyi konzervatóriumban a tanárnő úgy gondolja, egy magyar nem tudhat egyesre szlovákul, ezért neki csak rosszabb jegye lehet. Olyan esetet is tudok, amikor a kétnyelvű gimnáziumban az orosz nemzetiségű tanárnő azért adott a magyar gyereknek négyest németből, mert szerinte aki magyar iskolából jött, az ennél jobban nem tudhat idegen nyelven. Ürügyet mindig lehet találni. Mindig lehetett. Vannak, akik már nincsenek velünk, mert nem volt elég erejük ezekhez és/vagy az elkövetkező próbákhoz. De mi, többiek megerősödtünk és itt vagyunk, mint az említett tini is, akit a szlovák tanárnő korlátoltsága szilárdított meg a magyarságában. Hiába, nem attól lesz valaki magyar, hogy anyuka minden reggel bead neki egy kanál magyar orvosságot, mondván, egyed kicsim, finom. Mint ahogyan attól sem, hogy a sportban kinek drukkolunk. Merthogy fociról lévén szó, ezt sem lehetett kihagyni. Tudom, ez a kérdés hatalmas indulatokat képes kiváltani, de pusztán a látványos érzelmek sem tesznek valakit magyarrá. Ismerek olyan drukkert, aki tajté- kozva leárulózza a szlovák csapat tagjaként magyar csapatnak gólt rúgó magyar focistát. Aztán hazamegy a családjához, a magyart egyre kevésbé beszélő, szlovák iskolába járatott gyerekeihez. És még véletlenül sem szólal meg magyarul — a saját boltjában. Pedig ez mind öngól. És sajnos, mind számít. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A13. nyugdíj és környéke LAJOS P. JÁNOS az ember nem tudná, hogy közelednek a választások, elég lenne megnézni a pártok vagy a kormány nyugdíjakkal kapcsolatos javaslatait. 13. nyugdíj, anyug- díjemelés minimális szintjének meghatározása, a Szociális Biztosító jobb gazdasági eredményének elosztása a nyugdíjasok között. Ez mindig hálás téma, rengeteget lehet ígérni, és viszonylag biztos választótábort lehet rá felépíteni. A javasolt intézkedések következményei azonban fatálisak lehetnek. Az ígéretspirál kiváltó oka a közelgő választások mellett paradox módon egy viszonylag kedvező gazdasági adat: a nulla közeli infláció. Mivel azonban az éves nyugdíjemelést jelenleg 80%-ban az éves infláció határozza meg (20%-ban pedig az átlagbér emelkedése), ez azt is jelenti, hogy jövőre alig emelkednek a nyugdíjak, az öregségi például csak 1,90 euróval. Erre az adatra csapott le először Ľudovít Kaník korábbi szociális ügyi miniszter, kijelentve, hogy be kell vezetni a minimális nyugdíjemelést, amit ő 3 százalékban határozna meg. Az átlagos, mintegy 400 eurós nyugdíjból kiindulva ez 12 euró lenne. Kaník bejelentését Ján Richter szociális ügyi miniszter nem hagyhatta szó nélkül, ezért belengette a 3. szociális csomagot, benne a 13. nyugdíjjal. Az 1,90 eurós nyugdíjemelés 28 millió euróba kerül, ebből következik, hogy a 12 eurós hozzávetőleg 170 millióba. Richter javaslatát azonban nem lehet tromfolni. Ha csak az öregségi nyugdíjakat vesszük, melyekből havonta 1,02 milliót fizet ki a Szociális Biztosító, a már említett 400 eurós átlaggal számolva 400 millió eurónál tartunk. Igaz, Richter ezt csak a választások utánra ígérte, és a részleteket nem fejtette ki, tehát nem biztos, hogy mindenki megkapná a nyugdíja teljes összegét 13. nyugdíjként. Az ígérgetést tekintve a legvisszafogottabb Ivan Švejna, ő csak azt javasolta, hogy az ország viszonylag jó gazdasági eredményeit érezzék meg a nyugdíjasok is. Mivel a magasabb foglalkoztatás, a csökkenő munka- nélküliség és a jobb járulékbeszedés hatására emelkedtek a Szociális Biztosító bevételei, annak egy részét osszuk szét a nyugdíjasok között. A javaslatok értékeléséhez először meg kell nézni a Szociális Biztosító idei tervezett gazdálkodását. A bevételek 5,965 milliárd, a kiadások 7,104 milliárd euróra rúgnak. Vagyis a hiány 1,139 milliárd, amit az állami költségvetésből kell pótolni. Kaník alapáron 170 milliós javaslata mintegy 15 százalékkal, Richteré legalább 30 százalékkal dobná meg a hiányt, vagyis amit az adókból pluszban pótolnia kellene az államnak. Nem túl reális Švejna javaslata sem, hiszen láthatjuk, hogy a biztosítónak nincs felesleges pénze, amit szétoszthat, inkább csak örülhet annak, hogy kisebb a hiány, és nem kell nagyobb kiadásnövekedéssel számolnia a nyugdíj-valorizáció miatt. Švejnának talán igaza van abban, hogy ha a kormány mindenkinek osztogat a választások előtt, akkor adhatna többet a nyugdíjasoknak is, csak nem szabad megfeledkezni arról, hogy van karácsonyi nyugdíj és van minimálnyugdíj is, az első költsége 78 millió, a másodiké idén mintegy 16 millió euró, jövőre viszont már 32 millió lesz. Ha összeszámoljuk a jövőre várható, nyugdíjakhoz kapcsolódó pluszkiadásokat-valorizáció: 28 millió, minimálnyugdíj: 32 millió, karácsonyi nyugdíj (mert biztosan lesz jövőre is): 78 millió —, akkor már csaknem 140 milliónál tartunk. A hazai nyugdíjak alacsonyak, főleg ha a német vagy osztrák nyugdíjakhoz hasonlítjuk őket. De alacsonyak a fizetések is, he kell látni, hogy az ország nem engedhet meg magának sokkal magasabb nyugdíjakat. Azon el lehet gondolkodni, hogy a rendszerben rejlő igazságtalanságokat - például az úgynevezett régi, 2004 előtt nyugdíjba vonultak járadékát - orvosolni kellene. De ezt nem lehet egységesen magasabb nyugdíjemeléssel vagy 13. nyugdíjjal megoldani. Internetes háború az óceán mélyén Az amerikai hadsereg és a hírszerzés „agresszív" tevékenységet észlelt az orosz tengeralattjárók és kémhajók részéről a tengerfenéken lefektetett, létfontosságú internetkábelek közelében. Az Egyesült Államok attól tart, hogy Oroszország feszültség vagy konfliktus esetén megtámadhatja ezeket - írta a The New York Times. A félelmek túlmutatnak a régi, hidegháborús aggályokon, amelyek szerint az oroszok rákapcsolódhatnak a kábelekre - mint ahogy ezt az amerikai hírszerző szervek már évtizedekkel ezelőtt megtették. Washingtonban nem zárják ki, hogy az oroszok a legnehezebben megközelíthető helyeken vághatják át az optikai kábeleket, megbénítva ezzel a nyugati kormányok, gazdasági szereplők és polgárok számára létfontosságú kommunikációt. Egyelőre semmilyen bizonyíték nincs a vezetékek elmetszésére, de a Pentagonban növekvő gyanakvással és figyelemmel követik Oroszország haditengerészeti tevékenységét. Amerikai megítélés szerint annak feladata egyebek között a NATO döntéshozatalának megakasztása az oroszok egyre inkább előtérbe kerülő, úgynevezett hibrid hadviselési doktrínáján belül, amely a hagyományos erők bevetését a különleges műveleti küldetésekkel és a 21. századi új fegyverekkel kombinálja. Mark Ferguson tengernagy, az Európában állomásozó amerikai haditengerészeti erők parancsnoka szerint az orosz tengeralattjárók őijára- tozásának intenzitása az elmúlt év folyamán csaknem 50 százalékkal növekedett. Oroszország a sarkkörön túl létrehozott bázisokra és a feketetengeri flotta fej lesztésére 2020-ig 2,4 milliárd dollárt költ, ez jelzi, hogy a szárnyakon is elkötelezetten fejleszti katonai infrastruktúráját. Moszkva emellett tengeralatti drónok kifej lesztetésén is dolgozik, amelyek kikötők és partvidékek elleni csapásmérésre szánt kisebb taktikai nukleáris eszközök hordozására képesek. A The New York Times rámutatott, hogy a tenger fenekén húzódó internetes kábeleken keresztül napi 10 ezer milliárd dollár értékű üzleti tevékenységet bonyolítanak le, és a kommunikáció 95 százaléka is ezeken folyik. Az amerikai belbiztonsági minisztérium a vezetékek partot érésének területeit - főleg New York, Miami és Los Angeles környékén - „kritikus fontosságú infrastruktúrának” minősítette. A lap kitért rá, hogy 1971 októberében a Halibut amerikai tengeralattjáró behatolt a Japántól északra lévő Ohotszki-tengerbe, ahol rátalált egy, az orosz nukleáris erők által használt kommunikációs kábelre, amelyet sikeresen „megcsapolt”. Ettől a sikertől ered a kábellehallgatások időszaka. Az amerikai haditengerészet egy évtizeddel ezelőtt építette meg az erre a célra szakosodott Jimmy Carter tengeralattjárót. (MTI) FIGYELŐ Hétezren szavaztak Darth Vaderre Hétezren szavaztak Darth Vader, a Csillagok háborúja hírhedt fögo- noszának pártjára az ukrajnai hely- hatósági választásokon Odesz- szában. Darth Vader Blokjanéven a tömörülést idén márciusban jegyezték be, mint civil szerveződést. A városi választáson 48-an indultak a listáján, közülük 44-en Darth Vader néven, csak apai keresztnevük különbözik. Szerepelt a listán Mester Volodimirovics Yodá is. A sötét nagyúr nem jutott be a városi önkormányzatba, mert a hétezer voks az összes szavazat csupán 2,74 százaléka, de ez is jelentős eredmény a programmal nem rendelkező, a választásokból tréfát űző formáció számára. A voksoláskor az egyik szavazó- körnél őrizetbe vették Csubakkát, a párt egyik jelöltjét, mert nem volt hajlandó megmutatni iratait a rendőröknek, az egyik Darth Vader nevű jelöltnek pedig nem engedték meg, hogy szavazzon, mert nem vette le a sisakját. Csuhákká, a Csillagok háborújának tetőtől talpig szőrös hőse vezette azt az autót, amelyen az önmagát Darth Vademek kiadó pártvezér érkezett szavazni „rohamosztagosai” kíséretében. Csuhákká nem volt hajlandó átadni iratait, sem elárulni a valódi nevét. Az őrizetbe vételnek ellenállt, a bilincset kemény küzdelem árán tudták csak rátenni a kezére* mert előbb le kellett venni róla a kosztüméhez tartozó bundakesztyűket, és nagyon nehezenjöttek le. Darth Vader az incidensről kijelentette, hogy Csuhákká egy házi állat, nincs lakcíme, hiszen katakombákban él. A jegyzőkönyv felvétele után Csubakkát elengedték. A „politikus” Darth Vader nem fedi fel a nyilvánosság előtt kilétét, kizárólag jelmezben mutatkozik, a választási bizottságnál pedig Az erő sötét oldala Kft. igazgatójaként regisztráltatta magát. (MTI)
