Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-29 / 250. szám, csütörtök
2 i KOZELET 2015. október 29.1 www.ujszo.com Drágulhat a szemételszállítás Ellenzéki képviselők az Alkotmánybíróságon támadják meg a januártól hatályos új hulladéktörvényt (Ján Krošlák felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Alkotmányellenes és az EU alapszerződésével sincs összhangban a márciusban jóváhagyott új hulladéktörvény - állítja Simon Zsolt, aki ellenzéki képviselők egy csoportjával az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály miatt. Az önkormányzatok többsége borúlátó az új törvény miatt. A januártól hatályba lépő törvény új alapokra helyezi a szelektált hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás alapjait. Bevezeti a gyártók, illetve a termékek importálóinak felelősségét az általuk előállított, behozott termékek gyártásáért és a hulladékként történő feldolgozásért, újrahasznosításáért. Az úgynevezett gyártói szervezeteknek (Organizácia zodpovednosti výrobcov - OZV) kell majd gondoskodniuk a papír, az üveg, az elektronikus hulladék, a PET-flakonok, akkumulátorok és egyéb hulladék feldolgozásáról, újrahasznosításáról. Ahhoz, hogy az egyes OZV-k szervezeteket működtethessenek, a környezetvédelmi minisztérium engedélyét is meg kell szerezniük. Simon Zsolt szerint ez monopolhelyzetet teremt, és sérül a szabad gazdasági verseny szelleme. „AZ OZV- k működéséhez elegendő bejegyezni a szervezeteket” - állítja a Híd al- elnöke. Beadványát további 35 elDrágább lesz a folyamat lenzéki képviselő támogatta. Simon Zsolt úgy véli, a törvény jelenlegi formájában negatívan hat majd az önkormányzatok anyagi helyzetére és a helyi adók emelését vonja maga után. Az önkormányzatoknak ugyanis mindenképpen szerződést kell kötniük a gyártói szervezetekkel, tekintet nélkül arra, hogy a szervezet által kínált összeg fedi-e a szelektált hulladék összegyűjtésének és elszállításának tényleges költségeit, vagy sem. Dráguló szolgáltatás „Ez mindenképpen a helyi szemétdíj emelését vonja maga után. Ráadásul a lakosok kétszer fizetnek majd az újrahasznosításért. Egyszer, amikor megveszik az adott terméket, másodszor pedig akkor, amikor befizetik a szemétdíjat” - mondta Simon. A képviselő azt is kifogásolja, hogy a törvény az önkormányzatokat kötelezi a szelektált hulladék összegyűjtésére. „Ha ez a gyártói szervezetek kötelessége lenne, akkor az önkormányzatok költsége nem emelkedne a szelektált hulladékgyűjtésből kifolyólag” - zárta a Híd alelnöke. A környezetvédelmi minisztérium a választások előtti kampánynak tekinti a parlamenti képviselők lépését. „A törvény előkészítése során széles egyeztetés zajlott az Európai Bizottsággal és a Gazdasági Versenyhivatallal. A lakosság biztosan nem fizet majd többet a szelektált hulladék elszállításáért” - közölte Maroš Stano, a tárca szóvivője. A minisztérium szerint a lakosságnak csak a kommunális hulladék elszállításának költségeit kell térítenie. „Minél hatékonyabban szelektál a lakosság, annál alacsonyabb lehet a szemétdíj” - magyarázta Stano. Nagy a bizonytalanság Az általunk megszólított önkormányzatok már kevésbé derűlátóak. Többségük nagyon is reálisnak tartja a költségek emelkedését. Nagy László, a Tornaijai Városi Hivatal vezetőj e elmondta, hogy a várost már több gyártói szervezet megkereste. „Az önkormányzat jelenleg a kommunális hulladék elszállításával kapcsolatos változásokon dolgozik. A szelektált hulladékkal egyelőre kivárunk. Jövőre Tornaiján biztosan nem emelkedik a szemétdíj, abban azonban biztos vagyok, hogy hosszú távon emelkedni fognak a költségek” - mondta lapunknak Nagy László. Rimaszombatban nem aggódnak az új szabályok miatt, egyelőre azonban ők sem kötöttek szerződést senkivel. „Volt olyan OZV, amely konkrét szerződéssel kereste meg a várost, a gond az, hogy még egyetlen szervezet sem kapta meg a minisztériumtól a működési engedélyt” - mondta lapunknak Rigó László alpolgármester. Ennek ellenére a város vezetése úgy véli, pusztán adminisztrációs lépésről van szó, a költségek emelkedésétől pedig nem tartanak. A nagy kürtösi járásbeli kistelepülések polgármesterei szerint a törvény kidolgozásakor arra nem gondoltak, hogy versenypályázatokat kell hirdetni a szerződéskötés előtt. „Gyűjtőudvar nélkül az új törvényt szinte lehetetlen betartani. Ráadásul a tárca még nem dolgozta ki a jogszabályra vonatkozó végrehajtói rendeletet. E nélkül pedig nagyon korlátozott a mozgásterünk” - mondta Vízi József, Ovár polgár- mestere. A költségek emelkedésétől ő, és Szuchánszky Pál, Ipolykér polgármestere is tart. „Egy olyan kis településnél, melyben többségében nyugdíjasok vagy munkanélküliek élnek, elképzelhetetlen a szemétdíj radikális emelése, a különbözetet mindenképpen az önkormányzatnak kell majd kigazdálkodnia” - mondta Szuchánszky. Annyi rendőrt küldünk, amennyit csak akarnak RÖVIDEN Fico feljelenti Lipšicéket Pozsony. A Pandur páncélozott jármüvek állítólagos vásárlásával kapcsolatban Dániel Lipšic, a Nova és Igor Matovič, az OĽaNO elnöke csupa hazugságot mondott - állítja Robert Fico kormányfő, s ezért lejáratásért feljelenti őket. A két ellenzéki pártelnök állítja, hogy az osztrák rendőrség korrupció miatt vizsgálja a Pandúr- vásárlást, s az ügy egyik gyanúsí- tottj a Fico közeli ismerőse, Miroslav Výboh vállalkozó. „Szlovákia soha semmiféle Pandúrt nem akart venni. Pandúrok Jánošík idején voltak. Ennek akét szélütöttnek a sajtótájékoztatóival pedig többet nem fogok foglalkozni, csak feljelentem őket, mi mást tehetek” - üzente F ico Lipšicnek és Matovičnak. (TASR) Kérdéses a 4ka jovoje Pozsony. Bteonytalan az ország negyedik mobilszolgáltatójának, a 4ka (Štvorka, magyarul Négyes) márkanevű szolgáltatónak - a Szlovák Posta és a SWAN távközlési társaság közös projektje - a jövője. Az Alkotmánybíróság ugyanis tegnap úgy döntött, hogy az Elektronikus Kommunikációt Szabályozó Hivatalnak ismételten meg kell vizsgálnia, jogosan kapott-e engedélyt a 4ka. A Pozsonyi Kerületi Ügyészség fordult beadvánnyal a bírósághoz, mivel meggyőződése, hogy az új mobil- szolgáltatót nem ellenőrizték megfelelően, mielőtt megkapta volna a működési engedélyt és a frekvenciákat. A bíróság gyakorlatilag azonosult az ügyészség panaszával, ám azt, hogy mit tartalmaz a határozat, nem lehet tudni, mivel nem nyilvános ülésen született a döntés, így hivatalosan még egyik félnek sem kézbesítették. (SITA) Kormány: nem a kisebbségi alapra Pozsony. A kulturális minisztériumjavaslatára a kormány a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) létrehozásáról szóló jogszabály elutasítását javasolja a parlamentnek. A kisebbségi kultúra fi: nanszírozását autonóm módon megoldó törvénytervezetet szeptemberben első olvasatban fogadták el a képviselők, a részletes vitára a november 10-én kezdődő ülésen kerül sor. A kormány elé terjesztett indoklásában a kulturális minisztérium kifogásolja, hogy az alap működéséhez évente 8 millió eurós állami támogatást javasol ajogszabály, miközben ez nem szerepel az állami költség- vetésben. A szaktárca szerint a jogszabálytervezet több ponton ellentmondásos, például nem határozza meg egyértelműen az alap -jogi státusát. A kormány elutasító álláspontja előrevetíti, hogy a Smer második olvasatban nem fogja megszavazni a tervezetet a parlamentben. (ipj) További rendőröket kérne Magyarország vagy Szlovénia? Nem gond, Robert Kaliňák szerint van elég jelentkező és nélkülözhető munkaerő a rendőrségnél. Igaz, a kormányfő szerint furcsa, hogy Szlovéniában a közrendre is vigyáznak majd a szlovák rendőrök. Pozsony. Speciális, Balaton 2015 nevű gyakorlatra küld a magyarországi Kaposvárra 30 katonát a szlovák kormány. „Magyar, cseh és lengyel katonákkal együtt a menekültekkel, illegális határátlépőkkel kapcsolatos lehetséges bevetéseket fogják gyakorolni 45 napig” — közölte tegnap a kabinet ülése után Robert Fico kormányfő. A kormány legkésőbb jövő héten kedden hagyja jóvá annak a 20 rendőrnek a mandátumát, akik Szlovéniában fognak szolgálatot teljesíteni. „Már csak technikai részleteket kell megoldani. A szlovén fél kérésére a szlovák rendőrök nemcsak a horvátországi határszakasz védelmében fognak segítséget nyújtani, hanem a közrendre is ügyelnek a menekülttáborok környékén. Eléggé szokatlan, hogy a közrendre más állam hatóságai vigyázzanak” - állítja Fico. A magyar-szerb határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőrök munkáját Robert Kaliňák belügyminiszter szerint egyelőre pozitívan értékelik. „Mivel több illegális határátlépő letartóztatásánál is asszisztáltak, nem kizárt, hogy a rendőrök eredetileg egy hónapra jóváhagyott mandátumát meghosszabbítjuk, szerintem folytatni kellene ezt az együttműködést. Aránylag sok rendőr érdeklődött már a magyarországi szolgálat iránt, tehát elég jelentkező lenne a váltásra” - közölte tegnap Kaliňák. Azt, hogy még mennyi rendőrt küldhet Szlovákia külföldre szolgálni, Fico nem tudta megmondani. „Az országban elég rendőr teljesít szolgálatot, ha szükség lesz rá, tudunk lépni. Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy annyi rendőrt küldhetünk, amennyit kémek” - mondta „Aránylag sok rendőr érdeklődött már a magyarországi szolgálat iránt, tehát elég jelentkező lenne a váltásra." Robert Kaliňák belügyminiszter Fico. Megismételte, hogy ez a fajta segítség az, amely valós segítséget jelent a menekültáradattal felmerült problémák megoldásában. „Az állandó kvóták rendszere abszurdum, ezen a véleményemen nem fogok változtatni. Egyesek szerint el kellene zárni az uniós támogatástól azokat, akik elutasítják a kvótákat, de ez csak ijesztgetés. Erre soha nem kerül sor” - állítja a kormányfő, (dem, TASR) Érdemes tanulni Pozsony. Egyre keresettebbek a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők, ez megmutatkozik a kezdő fizetéseken is. A frissen végzett autófényező bruttó bére átlagosan 950 euró, derül ki az AKO ügynökség által, 1000 munkaadó bevonásával végzett felmérésből. Hosszú távon azonban még mindig jobban megéri az egyetemi végzettség. A Trexima adatai szerint ugyanis az egyetemi végzettség mintegy 60 százalékkal magasabb bevételt biztosít, mint az érettségi. „A teljes főiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott hozzávetőlegesen 30-31 éves korában hozza be azt a hátrányt, amit a későbbi munkába lépés jelent” - mondta lapunknak Ľubomír Kadlečík, a Trexima statisztikai részlegének vezetője. 35 éves korára - vagyis 10 év alatt - a főiskolát végzett alkalmazott számításaik szerint mintegy 179 ezer eurót keres, míg az érettségizett mindössze 148 ezer eurót. Nyugdíjas korukig az olló még jobban kinyílik: a diplomás 690 ezret, a középiskolás 430 ezret kereshet. Jelentős különbség mutatkozik az első és a második szintű egyetemi végzettséggel rendelkezők kereseti lehetőségei között is, a Be. végzettségű munkavállaló élete során ugyanis várhatóan 530 ezer eurót fog keresni. (ipj)
