Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-28 / 249. szám, szerda
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2015. október 28., szerda 13. oldal rtéhai nemes. nemMes és vitézien im FtkjAH mmwtZM ' OKtLfTES öffiER A Elitet jutalmazza 4 kltHOKOf; Vomstcca, ] mom mím I iCAZM tóműre 1 ***KO* t*torn um »mc fl SzuumT HDCCCXN I MíchaitMCMIJ I JOKAYJOSEF ^özvegy# prnmiA fana&i }$ße&: 4 sluiy3 o,< Vnvenb&tótUevé' I tew»f!2r l# UrebSOo^™ A nyughely érdekessége, hogy egy fát is körülölel a kerítés (V. Krasznlca Melitta felvétele) FÓKUSZBAN Rendbe hozták a Jókay család sírhelyét Komárom. Megszépült a Jókay család sírhelye a komáromi református temetőben. A város támogatásával, közhasznú munkások bevonásával újrafestették a kovácsoltvas kerítést, Ryšavý Boldizsár kőfaragó pedig a sírkövek feliratát hozta rendbe. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület év elején, a nagy író születése 190. évfordulóján Jókai-emlékéwé nyilvánította az idei évet, ennek egyik kiemelt része volt a sírhelyek rendbetétele. A komáromi temetőben nyugszik Jókai Mór édesapja, Asvai Jókay Jósef és édesanyja, Pulay Mária, valamint testvére: Jókay Károly és annak neje, Csontos Klára. Az egyesület további jeles személyiségek sírhelyének felújítását is tervezi, amelyek során szintén számít a város segítségére. (vkm) Sárkányölő Szent György oltalmában Okoturisztikai attrakciók a nagyiéli szigeten A45 méter hosszú, hárompólusú híd a Mahuliena nevet kapta (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A lévai járásbeli Palástot 1156- ban Plast néven említik a honti falvak j egyzékében. Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképén, a Tabula Hungáriáén - amelyet feltehetően Lázár deák készített 1528 előtt - a falu Palastiowitz néven szerepel. A község hivatalos címerén Szent György, a palástiak templomának védőszentje látható, és róla nevezték el azt a teret, melyet a búcsú napján adtak át. Szent György a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért lovon ülő, dárdájával sárkányt ölő ifjúként ábrázolják. Az ősi templomot az 1552-es gyászos kimenetelű palásti csata után a törökök felgyújtották és részben lerombolták. Palásthy Pál esztergomi püspök 1898-ban új templomot építtetett. Szent György római kori katona és keresztény mártír, egyike a leghíresebb katonai szenteknek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit a gonoszt minden alakjában legyőzi. Paláston a templomban a kórus alatti boltozaton azonban két címer is látható, a Palásthyak címere és a Szent Györgyöt ábrázoló községi címer. A főoltárt a védőszentről festett kép díszíti. Csáky Károly helytörténész Palást egyházi emlékei című kiadványában részletesen bemutatja a másik címert is, melyet a Palásthy-család 1421- ben kapott Zsigmond királytól. A négyeit pajzs első és negyedik mezejében egy-egy ökörfej látható, kereszttel a szarva közepén. A második és a harmadik mezőben egy-egy befelé fordított, kardot tartó könyöklő páncélos kar van. A hivatalos címeren vörös alapon Szent György fehér lovon ülő alakja látható, a ló patkója aranyszínű. A palástiak fából faragott címere megtalálható a védőszentről elnevezett téren. Legközelebb Rété címerét mutatjuk be. V. KRASZNICA MELITTA A mellékágon átívelő híd átadásával befejeződött a nagyláli sziget revitalizáciája. NAGYLEL A közigazgatásilag Csallóköz- aranyoshoz tartozó nagyiéli szigeten 1986-ban forgatott német-csehszlovák mesefilm (Mahuliena, zlatá panna - a Grimm-mese magyar megfelelője: A hűséges János) nyomán Mahuliena névre keresztelték a szigetet körülölelő Duna-ág felett átívelő új hidat. A keresztapaságot a filmben Jánost alakító Ady Hajdú vállalta, aki - stílusosan - Duna- vízzel végezte az avatást. A híd átadásával lezárult a nagyiéli sziget 2008 óta tartó revitalizá- ciója, amelynek kezdeményezője és kivitelezője a BROZ természetvédelmi egyesület volt. Az egyik legfontosabb feladat a holt mellékág újjáélesztése volt, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építése idején ugyanis masszív töltésekkel teljesen elzárták a víz útját a mellékágba, emiatt a halak sem jutottak el természetes ívóhelyeikre. Az áradások nyomán fokozatosan hordalékkal töltődött fel a meder, eliszaposodott, nyári melegben kellemetlen szagokat árasztott. Miután 2013-ban a mellékágat ismét összekötötték a Dunával, megújult a vízáramlás, és lassan visszatért az élet a mellékágba. „A hídra azért volt szükség, hogy a mederben akadálytalanul áramolhasson a víz, ugyanakkor a sziget továbbra is szabadon hozzáférhető legyen a látogatók számára” - mondta az átadáson Tomáš Kušík, a BROZ elnöke. A terveikkel kapcsolatban elárulta: az ökoturisztikai attrakciókkal szeretnének minél több látogatót, iskolás csoportot idecsalogatni. Ökofarmot működtetnek, legelésző marhákat - köztük szürkemarhát, bivalyokat -, kecskéket, lovakat és számos más háziállatot láthatnak a gyerekek. A szigetet 2006- ban 25 évre vette bérbe a BROZ, azzal a céllal, hogy megújítsa az ártéri erdőket, eltávolítsa a tájidegen növényzetet, és visszaállítsa a gazdálkodás hagyományos formáit. A mellékág revitalizációja két éven át tartott, a munkálatok összesen egymillió euróba kerültek, a költségek 50 százalékát uniós forrásból (a szlovák-magyar határon átnyúló LIFE Duna Menti Madárvilág Védelme programból) fedezték, 45 százalékát a környezetvédelmi minisztérium, 5 százalékát az állami vízgazdálkodási vállalat állta. Ä V Két évszázados hagyomány Szent György napja évszázadokig a pásztorok, a gazdasági cselédek és az idénymunkások évkezdő napja volt, a jogszabályok szerint ekkor kellett kezdeni a szolgálati évüket.' A bíróválasztást, a tisztújítást vagy a keresztény tanító félfogadását is Szent Györgykor tartották. A gazdasági évkezdést ugyanis összekapcsolták a hivatali évkezdéssel. Szent György mítoszának és kultuszának hagyományai csaknem két évszázadig fennmaradtak.
