Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-28 / 249. szám, szerda
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2015. október 28. 7 A szénbányász lánya Beata Szydlót egy éve még Lengyelországban is kevesen ismerték PORTRÉ Vajon Beata Szydlo lengyel miniszterelnökként képes lesz előlépni Jaroslaw Kaczynski árnyékából, vagy csak egy báb, akit bármikor leszedhetnek a pályáról? Az egyszerű szénbányász papa kislánya megérkezett a nagypolitikába. Ritkán fordul elő, hogy egy párt hatalmas győzelme után nem a nyertes miniszterelnök-jelölt szólal meg először és mond köszönetét a választóknak. A Jog és Igazságosság (PiS) győzelmét ünnepelve Kaczynski lépett először a pulpitushoz. Azonban Beata Szydlo, az 52 éves etnográfus végzettségű asszony nevét várhatóan egész Európa megtanulja a következő hónapokban. A választási kampány visszatérő kérdése volt, hogy vajon Szydlo képes-e önálló politikára, vagy csak a radikális gondolatairól ismert, egyértelműen megosztó személyiség, Kaczynski bábja. Ewa Kopacz távozó miniszterelnök még a kormány- fojelöltek tévévitájában is azzal támadta, hogy nem számít, mit mond, a „hátsó ülésről” úgy is Kaczynski fog kormányozni. O pedig két év alatt egyszer már válságba vitte Lengyel- országot, és 2007-ben előrehozott választásokat kellett tartani. Beata Szydlo egy éve még Lengyelországban sem volt túl ismert politikus, bár a politikát nem ma kezdte. 1998-ban, mindössze 35 évesen függetlenként polgármesterré választották egy 11 ezer fős bányász- városban, Brzeszczében, majd innen küzdötte fel magát az országos politikába. Az igazi áttörést az idei elnöki kampány jelentette: Andrzej Duda kampányfőnökeként megcsillogtathatta politikai tehetségét. Februárban még minden kutatás hátrányt mutatott Duda számára, ám májusban mégis Bronislaw Komorowski elnök szomorkodhatott, és Duda lett az államfő. Nagyrészt Szydlo rutinjának és ötleteinek köszönhette a győzelmet. Duda emberközeliségét, a választókkal való közvetlenségét a stáb által országos körútra indított, J)u- dabus” szimbolizálta. Szydlo a saját kampányban is bevetette a „Szydlo- bust”, szisztematikusan körbejárta az országot. Szydlo dörzsöltségét jól jelzi a Duda győzelmi estéjén készült videó, amelyet a média sokáig ismételgetett. Amikor a kampányközpontban bejelentették Duda győzelmét, Szydlo hozzálépett, és azt súgta a fülébe: Csókold meg a feleségedet! Duda így is tett, és természetesen hatalmas üdvrivalgást váltott ki. Szydlo feltehetően nem képmutatásból javasolta ezt Dudának. A kampányban is nagy hangsúlyt helyezett a családra. Visszatérő fordulata, hogy ellenfelével szemben ő szereti és érti a vidéki embereket, akik nem érzik annyira a bőrükön az elmúlt évek gazdasági előnyeit. Szydlo egész élettörténetével érzékeltette, hogy a vidéki, vallásos, tradicionális értékekben hivő emberek érdekében politizál. Az 1963-ban Oswi^cimben, vagyis Auschwitzban született, „keményen dolgozó kisemberek” gyerekeként. Amikor életéről, családjáról nyilatkozik, visszatérően a vallásosságot és a kommunistaellenességet hangsúlyozza. Két fia közül az egyik papnak készül. A kommunizmussal szembeni ellenségességét azzal érzékelteti, hogy azért tanult néprajzot az egyetemen, mert akkoriban szerinte ezzel a tudománnyal lehetett a legszabadabban foglalkozni. Most új korszak kezdődik Lengyelország életében, Beata Szydlo eddigi nyilatkozatai és a PiS által képviselt program alapján inkább nacionalista, Brüsszellel konfrontativ, enyhén euroszkeptikus politizálás várható, Szydlo sok ponton kövemé Orbán Viktor kormányzását. Az igazi kérdés Lengyelország és Európa számára az, hogy Szydlo mennyire tud önálló maradni. Valóban a radikális Kaczynski bábja lesz vagy képes visszafogottabb, prag- matikusabb, együttműködőbb politikát folytami, mint a PiS vezetője tette kormányfőként? Valóban létezik egy titkos megállapodás, hogy pár hónap múlva leszedi őt Kaczynski a pályáról, vagy Szydlo akár még Európa egyik erős kormányfője lehet? Mindez nemcsak Lengyelország, hanem az EU, sőt Ukrajna jövőjét is befolyásolja. (index hu) Szydlo és Kaczyriski. Csalóka kézcsók? (MTi-feivétei) Hangulat- és rákkeltők VERES ISTVÁN T úlmikrózott virsliként robbant minap a hír, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) szerint rákkeltő az összes vörös hús, továbbá a feldolgozott hústermékek. Pontosabban rákkeltők lehetnek. Pontosabban nincs is velük úgy igazából baj, ha a változatos étrend részeként vesszük magunkhoz őket. A közfelháborodás lavinája persze komótosan elindult a lejtőn. A sertéstenyésztőktől a birkapásztorokon keresztül a virslioligarchákig mindenki úgy gondolja, hogy ez a kijelentés nem korrekt a WHO-tól. A Facebo- okon is sokan hangot adtak tiltakozásuknak: rákkeltés ide vagy oda, ők márpedig nem tudják, és nem is akaiják elképzelni az életüket sza- lonnázás és kolbászolás nélkül. Nem is beszélve a nyári falusi focikupák után dukáló birkagulyásról meg az erdőszéli szafaládésütögetésről. A menekültkérdés asztalra kerülése óta talán ez az első téma, amelyről mindenki úgy gondolja, hogy őt is érinti, továbbá még saját élettapasztalaton alapuló véleményt is tudunk hozzá mondani. És úgy is néz ki az egész: megijedünk és háborgunk, ahelyett hogy utánanéznénk a pontos adatoknak, amelyeket a WHO kiadott arról, hogy a vörös húsok és feldolgozott hústermékek melyik rizikókategóriából melyikbe kerültek, és hogy a lényeg leginkább az, hogy most már bizonyítani is tudják, amit eddig mindenki tudott vagy sejtett. Mert hát azt nyilván mindenki sejtette eddig is, hogy a disznótoros finomságok terápiaszerű fogyasztásával nem lesz senki egészségesebb. És itt nem a zsírról van szó, amiről már korábban megtudtuk, hogy nincs is vele semmi baj, csak a 90-es évek étolaj- és margaringyártói járatták le. Itt arról van szó, hogy az emberek anno azért kezdtek el például füstölt ételeket fogyasztani, mert a füst tartósította a húst. A baj azzal van, hogy ma már az ember inkább megveszi a boltban azt, amit néhány évtizede még otthon állított elő. Ami pedig kereskedelmi forgalomba kerül, annak az előállításánál már nem a minőség a fő szempont, hanem a haszontermelés. A bolti szalonna már nem az a szalonna, amit gyerekkorunkban megszerettünk. Aminek könnyen el lehetett ropogtatni a bőrét, mert rendesen be volt sózva és pácolva. A mostani bolti, de sajnos a tenyésztői szalonnák nagy része is füstpáccal és egyéb gyorspácokkal készül. Vegyi anyagokkal, amelyek a törvény szerint bizonyos mennyiség alatt még nem mérgezők. Hogy a virsliben mi van, azt még ennyire se tudjuk. Vagy a pástétomban. Nagyon egyszerű tehát a képlet: inkább fogyasszunk kevesebb, de jobb minőségű vörös húsokat és hústermékeket, olyanoktól vásárolva, akikről tudjuk, hogyan, és mivel dolgoznak. A rák meg úgy is jön, ha akar. A lengyel kormányzó MARIÁN LEŠKO A vasárnapi lengyel választások után akkora hatalom összpontosult egyetlen ember kezében, mint 1989 óta soha. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke irányítja a köztársasági elnököt, aki csakis neki köszönhetően nyerhette el fúnkcióját. És ő fogja irányítani Beata Szydlo miniszterelnök asszonyt is, emellett a PiS parlamenti többséget szerzett. Kaczynski államelnökként, vagy ha úgy tetszik, kormányzóként irányíthatja az országot. Egyszer már megélte ezt Lengyelország, amikor a második világháború előtt Józef Pilsudski marsall gyakorlatilag kormányzóként állt az ország élén. Kaczyúskinak kész terve van az ország átalakítására. Programja rég ismert, és ő maga így foglalta össze egyszerűen: Varsó is Budapest lesz. A terv Lengyelország „orbánizálása”. Ugyanis Kaczynski is azt vallja, hogy a liberális demokrácia nem a legmegfelelőbb berendezkedés a hatalomgyakorlásra. Orbán Viktorhoz hasonlóan ő sem szívleli, hogy a politikacsinálás korlátok és szabályok közé van szorítva, a liberális demokrácia alapkövetelménye a hatalmi fékek és ellensúlyok működése. A kormányzásról vallott közös alaptézisük, hogy a győztes mindent visz, sőt, a győztesnek mindent szabad - persze a nemzet és a haza érdekében. Ugyanakkor a győztesnek jogában áll kijelölni azt is, hogy mi a nemzet és a haza érdeke. Azt a PiS első, 2005 és 2007 közötti kormányzása óta tudjuk, hogy hadilábon áll a törvényi kontrollal, tehát azzal, hogy a kulcsfontosságú politikai döntéseket az ellenőrző szervek, például az alkotmánybíróság felülbírálhatják. Tehát az várható, ami Budapesten: törvénymódosítások áradata, hogy a szegény, liberális demokrácia által gúzsba kötött hatalomgyakorló politikusok szabad kezet kapjanak. Ám mivel a teljes „or- bánizálódáshoz” alkotmányos többség szükséges, Kaczynski pedig ezzel nem rendelkezik, az illiberális demokrácia bevezetése valahol félúton elakad majd. Mondjuk nagyjából ott, ahol Szlovákiában Vladimír Mečiar harmadik kormányzása idején. A lengyel választás legrosszabb következményére Alekszander Kwasniewski volt lengyel államfő mutatott rá. Lengyelország euroopti- mista országból europesszimistává, sőt EU-ellenessé alakulhat át, éppen akkor, amikor az uniót számos válság és veszély terheli. Ha a PiS és elnöke nem értékeli át eddigi hozzáállását az unióhoz, az akár történelmi veszteséget jelenthet Lengyelországnak - így kommentálta a választások eredményét több ottani elemző. A külföldi politikusok és a média pedig azt javasolja a győztes pártnak, hogy most már térjen vissza a realitásba. A gond az, hogy Jaroslaw Kaczynski számára a realitás az, hogy a választások abszolút győztese és Lengyelország kormányzója lett. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Sikeres összefogás Kárpátalján A bejutási küszöböt közel kétszeresen meghaladó, 8,95 százaléknyi szavazattal jutott be a Kárpátalja megyei tanácsba az ukrajnai hely- hatósági választáson közös listával induló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). Egy ungvári politológus a kárpátaljai magyarok választási szereplését kiválónak értékelte. A KMKSZ és UMDSZ közös listájáról nyolc képviselő kerül be a Kárpátalja megyei tanácsba. A szeptemberben megkötött választási megállapodásnak megfelelően a két magyar szervezet négy-négy képviselőt delegál a megyei ön- kormányzati testületbe. Kiválónak tartja a kárpátaljai magyarok választási szereplését Szerhij Fedaka ungvári politológus és publicista a Goloskarpat.info hírportálon közölt elemzésében. Mint írta, a magyarok európai elveket mutattak fel, amikor az egymással rivalizáló két pártjuk a választások előtt kiszámította, hogy külön-külön egyikük sem győzhet, ezért összefogtak, és a számításuk teljesen bevált. „Az ukránoknak a magyaroktól kell politikai kultúrát tanulniuk” - jegyezte meg a szakember. Viktor Baloga, Kárpátalja legbefolyásosabb politikusa, a JC vezetője még a végleges választási eredmények közzététele előtt azt nyilatkozta, hogy pártja a megyei tanácsban kész koalícióra lépni a magyar képviselőkkel. Dmitro Tuzsanszkij, az Ukrán Választók Bizottsága (KVU), az ukrajnai választások tisztaságára felügyelő civil szervezet kárpátaljai részlegének vezetője egy kijevi tévécsatornának adott inteijújában fölényesnek nevezte a magyar szervezetek szereplését a Beregszászi és aNagyszőlősi járásokban. Magyar szempontból sikeresnek mondta a megyei tanácsi voksolást is, ami szerinte a KMKSZ és az UMDSZ összefogásának köszönhető. Magyar győzelem született a Beregszászijárásban, ahol a KMKSZ megszerezte a szavazatok 30 százalékát. A leadott voksok mintegy 75 százalékával a szavazók megerősítették Babják Zoltánt Beregszász polgármesteri tisztségében. A Nagyszőlősi járási tanácsba bejutott mind a KMKSZ, mind az UMDSZ, az előbbi hét, az utóbbi négy képviselővel. Nem végleges adatok szerint lesz magyar érdekképviselet az ungvári városi tanácsban, ahol a KMKSZ a szavazatok 5,8 százalékát szerezte meg. Munkácson ugyancsak bejutott a KMKSZ a voksok közel 6,5 százalékával. Jól szerepeltek a magyarok Csap megyei jogú városban is, ahol a szavazatok több mint 25 százalékát kapták. (MTI)
