Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-27 / 248. szám, kedd

www.ujszo.com I 2015. október 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lengyel fordulat Közeledés a V4-ekhez és távolodás a politikai középtől o GÁL ZSOLT A, jobboldali radikálisok” győzelmével j órészt baloldali fordulat várha­tó a lengyel gazdaság- politikában (a több nacionalizmus mellett). Varsó ezzel elhagyja az eu­rópai fősodrot és visszaszürkül a vi­segrádi fősodorba, a kérdés, hogy mennyire. Lengyelország az elmúlt években alaposan kilógott a visegrádi négyek (V4) csoportjából. És nem csak ter­mészetes adottságai miatt (területe, népessége, gazdasága és ezért a súlya az európai politikában önmagában nagyobb, mint a másik három orszá­gáé együtt). Azért is, mert egyedüli országként volt két cikluson át stabil középjobb kormánya, sőt az utóbbi öt évben a kormányhoz közeli államfő­je is. A példátlan stabilitást erősítette a megszakítás nélkül növekvő gaz­daság. Lengyelország egyetlen EU- tagként tudta recesszió nélkül átvé­szelni a pénzügyi világválságot. A Polgári Platform (PO) vezette kormánykoalíciókjóval jobb gazda­sági helyzetben adják át az országot, mint 2007-ben, hatalomra kerülé­sükkor volt. De a Kaczynski ikrek kormányzásakor mélypontra jutó nemzetközi megítélés is óriásit ja­vult, ennek legjobb szimbóluma, hogy a volt lengyel kormányfőt, Do­nald Tuskot választották meg az Eu­rópai Tanács új elnökévé. Mindez azonban kevés volt a harmadszori győzelemhez. Tanulságként az vonható le, hogy kár volt népszerűségi szempontokat figyelembe véve visszafogni vagy halasztgatni a szükséges gazdasági reformokat - a kormány így is vesz­tett. Mert tény, hogy főleg a második ciklusban nagyon óvatosak voltak, alig volt jelentős, átfogó reform, vi­szont az is igaz, hogy volt sok kis lé­péssel fontolva haladás (ezt mutatja az ország javuló pozíciója sok nem­zetközi listán) és túl sok dolgot nem is rontottak el. Kivétel például a má­sodik pilléres nyugdíjpénztári va­gyon részbeni megdézsmálása 2013- ban (az államadósság csökkentése érdekében). Tény, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) győzelmével (pontos aránya a cikk írásakor még nem volt ismert) Lengyelország az Orbán, Fico és Ze­man által képviselt populizmushoz kerül közelebb, ezzel a V4-ek belső összetartása nőhet, de egy jobbközép polgári demokrata ennek most aligha örül. Nyilván az Oroszországhoz fűződő viszony lesz a nagy kivétel. Két fő okból mégsem beszélnék katasztrófáról: 1. A kormánypártok az exit pollok szerint csaknem 3 0 százalékos eredményt értek el. Ezt nyolc év kormányzás után sokan el­fogadnák. Szóval a lengyel politikai palettán marad egy erős, polgári kö­zépjobb párt (ami Magyarországon például végképp nem létezik). 2. Ha a PiS vezetői tanultak a párt korábbi hibáiból, nem biztos, hogy újra olyan radikálisok lesznek, mint régen. A kampányban mindenesetre nem fu­karkodtak a balos populista gazdasá­gi ígéretekkel. A fő kérdés az, ebből mennyit és hogyan valósítanak meg, illetve támadást indítanak-e a jogál­lam és a demokratikus intézmény­rendszer ellen - ahogy az régiós tár­saiknál szokás. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazda­sági tanácsadója Lengyel választás. Továbbra is miniszterelnök'asszony lesz Varsóban. ('Ľubomír Kotrha karikatúrája) Varsó új ambíciókkal rukkol elő A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzelme a lengyelországi választáso­kon olyan ideológiai és politi­kai fordulat, amely Európa számára nehéz időket hozhat - véli több külföldi lap. Az eredmény egyértelműen a kon­zervatív jobboldal és a nemzeti érté­kek felé történő eltolódást tükrözi vissza Európában. Az Európai Unió hatodik legnagyobb országaként Lengyelországnak európai ambíciói vannak, s az új lengyel kormány irányváltásai nagyobb hatással lesz­nek az európai színtéren, mint „a kis Magyarországéi”. Az európai part­nereknek viszont már most határo­zottan ellen kell állni az unió alapér- tékeinek varsói megkérdőjelezésétől. A konzervatív Le Figaro Beata Szydlo, a lengyel euroszkeptikus jobboldal új vezetője címmel számolt be a választásról. A PiS ígérethalma­zokkal tudta meghódítani a lengye­leket, külpolitikai téren pedig Orosz­országgal szemben határozottabb fellépést sürget. Lengyelország nyolc éven át olyan szomszédja és barátja volt Csehor- szágnak, amelyet büszkén lehetett vállalni, sőt olykor fel is lehetett néz­ni rá. Ez a nyugatbarát, liberális, vi­lági, bár keresztény gyökereit komo­lyan vevő Lengyelország mára a múlté - írta a Mladá fronta Dnes. A konzervatív Jaroslaw Kaczynski színre lépő Lengyelországa sokkal bonyolultabb lesz. „Kaczynski szá­mos területen 80, sőt néhol 180 fokos fordulatot tervez: az élethez való li­berális hozzáállás, a polgári szabad­ságjogok terén, megerősítené a vallás szerepét az állam életében, módosí­tana az EU-hoz és a Nyugathoz való hozzáálláson.” A német Handelsblatt című üzleti lap azt írta: Nehéz idők Európa szá­mára - Lengyelország megint olyan lesz, mint Magyarország. A PiS győ­zelme erősíti az olyanok menekültel­lenes és az integrációtól elzárkózó Európáját, mint Orbán Viktor, és rossz előjel Franciaországnak, ahol a jobboldali radikális Marine Le Pen a hatalom ajtaján kopog, és visszatér az olyan populisták irányvonalához, mint Zeman cseh elnök és Fico szlo­vák miniszterelnök. „Fekete nap Angela Merkel számára, nehéz idők várnak Európára” - írta a Handels­blatt. Egy másik országban ébredtek hétfőn a lengyelek, a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy egy párt önállóan alakítson kormányt, és tel­jes mértékben megvalósíthatja prog­ramját - vélte a Rzeczpospolita jobb­közép lengyel napilap. A Gazeta Wy- borcza szerint a lengyel társadalom lábon lőtte magát azzal, hogy több­ségében a jobboldalra szavazott. A politikai váltás a rosszabb irányba történt fordulat, és határozott euro- szkepticizmussal, éles németellenes fóbiával, továbbá xenofóbiás érzel- mekkeljármajd. (MTI) A Nógrádi- jelenség TOKÁR GÉZA A múlt hét egyik kisebb közéleti viharát Nógrádi György külügyi szakértő okozta. Pontosabban az újságírók, akik kiderítették, hogy a sztárolt és sokfelé fellépő, tájainkon is gyakran megforduló Nógrádi néhány Patyomkin- intézetben dolgozik a főiskolai oktatás mellett, szakmai munkákat egyáltalán nem ír - így pedig szavainak valójában nincs túlzott szak­mai súlya és megalapozottsága. Ahogy a magyar társadalomban szokás, hamar ki is alakult két tábor. Nógrádi rajongói szerint a szakértő voltaképpen a menekültválság és a kényelmetlen igazságok hangoztatása miatt került a sajtó célkereszt­jébe, ezért szervezett lejáratókampány indult ellene. A másik csoport úgy véli, hogy a bizonyíthatóan ügynökmúlttal rendelkező Nógrádinak semmi köze a szakmához, sem a valódi külpolitikai folyamatokhoz és ideje lenne angolosan távoznia a közéletből. Maga Nógrádi látszólag semennyire nem törődik az üggyel, és tulajdonképpen neki van igaza - az, amit csinál, eladható bárhogy, ugyanis nem a szoros értelemben vett külpolitikai elemzéshez van köze. Hanem mondjuk az újságírás­hoz, vagy méginkább a nyilvános termékeladáshoz. Manapság mindenki szakértő. Hogy sokkal tovább ne menjünk a kommentár rovatnál, témába vágó szakmai végzettség vagy tudomá­nyos munka és fokozatok nélkül is lehet pontos és kevésbé pontos, ér­dekes vagy mérsékelten érdekes megállapításokat tenni fontos témák­ban - a heti kommentárokat író újságíróknak pont ez a dolguk (ha ér­telmeseket írnak, akkor jól dolgoznak). A szakma viszont nem a tömör cikkeket, fellépéseket, hanem a munkát nézi és általánosságban nem becsülik sokra azokat, akik ma­gukat akadémikusnak tartják, de több időt töltenek a kamerák előtt, mint kutatással. Szlovákiában akadt egy példa: Michal Vašečka szo­ciológus, aki egy időben minden létező téma kapcsán feltűnt a médiá­ban és a legidézettebb szakértőnek számított. Eközben szakmai tere­pen túlzottan nem becsülték - mire ő fokozatosan és tudatosan kivonta magát a médiaszereplésből, elment kutatni, és felépítette magát szak­emberként. Most pedig némileg jobb pedigrével tér vissza a médiába. Szlovákiai magyar viszonylatban is komoly probléma (ami jelen kommentár szerzőjét is érinti), hogy alig van szakértő, annál több vi­szont a felvetődő probléma - és valakinek nyilatkoznia illik. Vajon mikor teheti ezt meg és mennyire hitelesen pózolhat szakértőként? Magát Nógrádit szemernyit sem zavarja, hogy nem ír tudományos munkákat: helyette felvállalja a sztárelőadó szerepét, szerinte a „szak­ma” az valójában azt jelenti, hol és mikor adunk hangot a vélemé­nyünknek, nem pedig tudományos publikációban mérjük a súlyát. Ez a hozzáállás alapvető jellemhibákra mutat ugyan rá, de különösebb tö­rést aligha okoz valaki karrierjében. A nyilvánosság hitelesnek tartja azt, aki hitelesnek mutatkozik - függetlenül attól, hogy az illető milyen nézeteket fogalmaz meg és ki­nek a pártját fogja. FIGYELŐ Meghalni a főnök hóbortja miatt Nem akar lemondani Gabriel Op- rea román belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, akit több civil szervezet és a jobbközép ellenzék visszaéléssel vádolt, fe­lelőssé téve őt egy a konvoját fel­vezető motoros rendőr haláláért. A tragédia múlt kedden este tör­tént, amikor a politikusnak utat nyitó motoros rendőr az esős idő­ben egy bukaresti sugárúton a gázművek által ásott árokba csú­szott és életét vesztette. A rendőrség csak két nappal a baleset után ismerte el, hogy bal­esetet szenvedett kollégájuk nem egy forgalmi dugóhoz sietett- ahogy az első közlésekből érteni lehetett - hanem a belügyminisz­ter konvojának nyitott utat. Az ellenzéki sajtó szerint Oprea rendszeresen igénybe veszi a rendőri felvezetést, akkor is, ha azt semmilyen sürgősség nem indo­kolja. A civil szervezetek és el­lenzéki politikusok azt követően kezdték Oprea fejét követelni, hogy nevük elhallgatását kérő rendőrök a Digi 24 hírtelevíziónak elmondták: Oprea gyakorlatilag egy lépést se tesz rendőri felveze­tés nélkül, holott a közlekedési törvény szerint csak az államfő­nek, miniszterelnöknek és a par­lamenti házelnököknek jár kon­voj, miniszterek csak sürgős ese­tekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. Vasárnap Románia több nagyvá­rosában tüntetők ezrei vonultak utcára a politikus lemondását kö­vetelve. Oprea azt állítja: sose vett igénybe jogtalanul rendőri felvezetést. Azt mondta: mindeddig azért nem szólalt meg, mert az ügyben indult ügyészségi vizsgálat lezárásáig nem áll jogában nyilatkozni. El­mondása szerint azért állt mégis a mikrofonok elé, mert Klaus Io- hannis államfő vasárnap nyilvá­nosan felszólította őt és Victor Ponta miniszterelnököt arra, hogy tisztázzák a baleset azon körül­ményeit, amelyek a közvéleményt felháborították. Egyes lapok szerint Oprea akkor is egy vendéglőből tartott hazafelé, amikor a baleset történt, de ő azt állítja, szakmai ügyben használt konvojt. Victor Ponta kormányfő azt mondta: reméli Oprea levonja a politikai tanulságot, amikor azt látja, hogyan fordultak ellene azok az ellenzéki politikusok, akik nemrég még a koalícióból való kiugrása és a kormány meg­döntése reményében udvaroltak neki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents