Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-27 / 248. szám, kedd
www.ujszo.com | 2015. október 27. KÖZÉLET I 3 Délen a Nagyrőcei járás a legveszélyesebb DEMECS PÉTER Idén eddig Szlovákia legnagyobb lakótelepe, a több mint százezres lélekszámú pozsonyi Ligetfalu az ország legveszélyesebb körzete (Peter 2ákovič felvétele) Pozsony. Továbbra sem képes a rendőrség olyan részletes bűnügyi térképet kidolgozni, amelyből könnyen és egyszerűen kideríthetnénk, melyik város vagy városrész tartozik az országban a legveszélyesebbek közé. A rendőrség által kiadott szlovákiai bűnügyi térképek használhatatlanok, egy magáncég részben pótolta a rendőrség munkáját. A bűnözési térképek lényege, tájékoztatni a lakosokat arról, melyik város, városrész vagy utca tartozik a veszélyesebbek közé. Ez alapján a polgárok eldönthetik, hol vesznek ingatlant, az adatokat a biztosítók is figyelembe vehetik például egy gépjármű-biztosítás kiszámításánál, s nem utolsó sorban a rendőröknek is segítséget nyújthat abban, hol érdemes erősíteni a rendőri jelenlétet. Félrevezető adatok Annak ellenére, hogy technikailag nem bonyolult ilyen térkép összeállítása, a szlovák rendőrség képtelen rá. A nyilvánosságra hozott adatokból így csak az derül ki, mennyi bűncselekményt követtek el az egyes járásokban, de mivel nem veszik figyelembe a lakosok számát, az információk félrevezetők. Például a Dunaszerdahelyi járásban a második negyedévben 349 bűncselekmény történt, a Nagyrőcei járásban pedig csak 160, a rendőrség térképe szerint ez utóbbi biztonságosabb. Viszont ha a bűnesetek számát a lakosok számával is összehasonlítjuk, akkor már kiderül, hogy míg a 117 884 lakosú Dunaszerdahelyi járásban tízezer főre 29,6 bűncselekmény jutott, addig a Nagyrőcei 40 237 lakosát figyelembe véve 10 ezer főre 39,8 bűnesetet jelent, vagyis a sorrend megfordul. A rendőrségi térképén ezért az aránylag biztonságos járás veszélyesként szerepelhet, s fordítva. Ráadásul, a rendőrség térképéről az sem egyértelmű, hogy pontosan hány bűncselekmény történt az adott járásban, a bűncselekmények számát ugyanis 12 színárnyalattal jelölik; ha egy járást sárga színnel jelölnek, akkor ott 319-364 bűncselekményt észleltek, az egy árnyalattal sötétebb, de gyakorlatilag ugyanolyan sárga már 365-422 bűncselekményt jelent. A pontos adatokat más statisztikában és más táblázatokban kell keresni. Az érdekesebb adatokat, például azt, melyik járásban vagy városban lopták el a legtöbb autót vagy hol történt a legtöbb gyilkosság, hiába keresnénk. Ezeket a vagyon elleni, illetve az erőszakos büntettek közé sorolták, s az adatokat csak összesítve közölték egy térképen. További félrevezető információ, hogy a második negyedév bűncselekményeit jelölő rendőrségi térképeken nem negyedéves, hanem féléves összesített adatok szerepelnek, a harmadik negyedév pedig há- romnegy edéves adatokat tartalmaz, így ezek alapján nem is lehet negyedévenként összehasonlítani a járások bűnözését. Részletesebb statisztika a harmadik negyedévre pedig még nincs összeállítva, így releváns adatokat alapos böngészés után is csak a második negyedévre lehet találni. A lakosok száma a lényeg A sokkal konkrétabb átszámitást és statisztikát AI-MAPS cég két munkatársa, Jakub Straka és Michal Homák végezte el. Térképükön csak az összes bűncselekmény eloszlása látható, de ebből is látni, hogy ha a rendőrök kicsivel több energiát fordítanának az adatok rendszerezésére, akkor egy átlagember számára is érthető és főleg hasznosabb térképet tudnának felkínálni. „Csak a rendőrség által közzétett hivatalos adatok alapján dolgoztunk, aprólékos statisztika nem állt a rendelkezésünkre. Célunk az volt, hogy megmutassuk, milyen könnyű Bűnözési statisztika ► Idén szeptember 30-ig 56 692 bűncselek-mény történt. ► Az idei bűncselekményekből 31820-at felderítettek. ► A keletkezett kár 277 millió euró. ► Idén 42 gyilkosság, 72 szexuális erőszak, 391 szexuális bántalmazás történt. (forrás: minv.sk) részletesebb térképet létrehozni olyan érdekes tematikában, mint a bűncselekmények száma. Néhány országban havonta frissítik ezeket a térképeket, gyakran sokkal részletesebben, városrészekre vagy utcákra lebontva. Ilyen térképek iránt nálunk is nagy lenne az érdeklődés” - írta blogbejegyzésében az egyedi térkép egyik alkotója, Jakub Straka. A lakosokra lebontott statisztikából pedig kiderül, hogy idén a legveszélyesebb Pozsony-Ligetfalu, ahol a második negyedévben 631 bűncselekmény történt, ez tízezer lakosra számítva 56,8 bűntettet jelent. Az összesen 56 ezer bűncselekmény ötödét a Pozsonyi kerületben észlelték. Ugyanúgy veszélyesnek mondható még az országban a Losonci, a Poltári, a Nagyrőcei, a Breznói és a Tőkeretebesi járás, a többi átlagos vagy átlagon aluli. Felmondással a béremelésért (Ján Krošlák felvétele) Jövőre is szegény lesz az egészségügy LAJOS P. JÁNOS Politikai ambíciókkal vádolja az egészségügyi minisztérium a nővérszervezetek vezetőit a készülő tiltakozás kapcsán. Az egészségügyi nővérek várhatóan novemberben tömeges felmondásokkal tiltakoznak a készülő minimálbérről szélé törvény ellen. Pozsony. Egy hónapig gyűjtötte az Egészségügyi Nővérek és Szülészasszisztensek Szlovák Kamarájának elnöke (SKSaPA) a nővérek aláírásait a Deklaráció a munkaviszony megszüntetésére való hajlandóságról című dokumentum alá, és novemberben várhatóan megkezdik a felmondások benyújtását. A nővérek ugyanazt követelik hónapok óta, pontosabban amióta ismertté vált az egészségügyi tárca műhelyében készült minimálbért szabályozó törvényjavaslat. Ez a nővérek esetében 714 eurós alsó bérhatárt szab meg, a kamara legalább 767 eurót szeretne elérni. A tárgyalások során a minisztérium csak egy kérdésben hátrált meg: a jogszabály kezdetben csak a minisztérium hatáskörébe tartozó egyetemi kórházakra vonatkozott, ezt sikerült kibővíteni valamennyi kórházra. „A tervezet a jelenlegi formájában azonban még mindig nem vonatkozik a szociális intézményekben és az orDecembertől tiltakoznának A nővérek követelései ► Magasabb minimálbér- 714 helyett 767 euró. ► A szakmában eltöltött hároméves ciklusonként 0,03 százalékpontos emelés - évente 8 euró. ► Minden nővérre vonatkozzon a törvény. vosi rendelőkben dolgozó nővérekre” - magyarázta lapunknak a legfontosabb kifogásukat Iveta Lazo- rová, a nővérkamara elnöke. A harmadik követelésük, hogy a tapasztalt nővérek magasabb bért kapjanak, vagyis minden szakmában eltöltött évért 8 euróval emelkedjen a fizetésük. Ez tíz éve dolgozó nővér esetében 80 eurót, a 30 éve dolgozó társának 240 euró pluszt jelentene. Az egészségügyi tárca ugyan nem zárja ki, de valószínűtlennek tartja a nővérek követeléseinek elfogadását. Egyben politikai haszonszerzéssel vádolja a nővéreket. „Információink szerint a nővérek egyik képviselőjének politikai ambíciói is vannak, ami nyilvánvalóan befolyásolja a nyilatkozatait” - írta lapunknak Peter Bubla, a minisztérium szóvivője. Iveta Lazorová, a kamara elnöke nem tud ilyen képviselőről, a maga részéről kizárta a politikai ambíciókat, és a kamara elleni lejárató kampány részének tartja a kijelentést. LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hiába fogadja el a parlament az egészségügyi dolgozók minimálbéréről szóló jogszabályt abban a formában, amit az egészségügyi dolgozók is kevésnek tartanak, a kórházak csak további eladósodás árán tudják emelni a dolgozók bérét a törvénynek megfelelően, állítja Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa. „A legutóbbi javaslat szerint az állam az átlagbér 4,3 százalékát fizeti majd a saját biztosítottjai után egészségügyi járulékként, ez alacsonyabb, mint az idei 4,44%” - magyarázza Szalay. Ugyan abszolút számokban az összeg mintegy 10 millió euróval magasabb az ideinél, mivel jövőre magasabb átlagbérből számolják a járulékot, de a béremelkedés miatt a kórházaknak ennél sokkal nagyobb összegre lenne szükségük. Az egészségügyi minisztérium azzal érvel, hogy már idén is nagyobb összeget kapnak a kórházak az egészségbiztosítóktól, a kormány utólag 55 millió euró pluszt fizet az utolsó két hónapban. „Az állam még ilyen magas járulékot nem fizetett saját biztosítottjai után, a jelenlegi 4,16%-ról 5,85 százalékra emelkedik a járulék összege” - magyarázta Viliam Cislák egészségügyi miniszter. Azt már nem tette hozzá, hogy az 5,85% csak novemberben és decemberben lesz érvényben, januártól már csak 4,3%-ot fizet az állam. Szalay szerint, ha átlagot vonunk az állam egész éves befizetéséből, akkor csak mintegy 4,45%-ot kapunk. „Ez már egyáltalán nem az eddigi legmagasabb járulék, ennél az első Fico- kormány is többet fizetett, például 2009-ben 4,9 százalékot az állam saját biztosítottjai után” - tájékoztatta lapunkat Szalay. „A kórházi dolgozók ígért fizetésének nincs fedezete, több problémát okoz, mint amekkora haszna lesz” - állítja Szalay. Nem érti azj sem, hogy a kormány milyen célt követ a kórházak eladósodásával. „Év végére a kórházak adóssága várhatóan átlépi az 500 millió eurót”-véli az elemző. A parlament az idei utolsó ülésszakán foglalkozik újra az egészségügyi dolgozók bérezését szabályozó törvénnyel, akkor fogadja el az állami költségvetést is, amely az egészségügyi tárca költségvetését is megszabja. Szalay számítása szerint az államnak legalább 5%-ot kellene fizetnie saját biztosítottjai után, ha azt akarná, hogy a nővéreknek előírt béremelés ne fokozza a kórházak eladósodásának ütemét.
