Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-24 / 246. szám, szombat

2 KÖZÉLET 2015. október 24.1 www.ujszo.com Harabin a stekkert is elvitte Daniela Švecová visszaszerezné az emberek bíróságba vetett bizalmát IBOS EMESE Pozsony. Kevés bíró, még kevesebb asszisztens és a saját épület hiányát tartja a Legfelsőbb Bíróság legfőbb hiányosságának annak elnöke. A krónikus munkaerőhiány miatt az ország legfőbb instanciája gyakran évekig nem zár le egy- egy folyamatban levő ügyet. Štefan Harabint egy évvel ezelőtt váltotta a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki székében Daniela Švecová, aki az elmúlt időszakot értékelve el­sősorban a munkaerőhiányra muta­tott rá. „Nem volt zökkenőmentes a hivatal átvétele, elődöm nem pusz­tán üres irodát hagyott maga után, a falakból még a vezetékeket is kitép­ték. A bírók nem a szakterületüknek megfelelően voltak beosztva az egyes kollégiumokba, a bíróságon uralkodó viszonyokról már nem is beszélve” - emlékezett vissza Šve­cová. Az LB ideiglenesen az igaz­ságügyi minisztérium épületében húzta meg magát, melyet 300 alkal­mazott befogadására tervezetek, most azonban a tárca és a bíróság mintegy 600 alkalmazottja dolgozik az épületben. „Az irodák többszö­rösen túlzsúfoltak, archívum híján a bíróság jelentős mennyiségű doku­mentumait is ezekben tároljuk. Mi­előbb meg kell oldani az épülettel kapcsolatos problémákat” - jelen­tette ki az elnök. Švecová a legsúlyosabb hiányos­ságnak azt tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság szinte folyamatosan bíró- és asszisztenshiánnyal küzd. „Most 56 asszisztens dolgozik az LB-n, közü­lük hatot idén vettünk fel. Számuk év „Ha éveket késik az igaz­ságszolgáltatás, az olyan, mintha nem is szolgáltat­tunk volna igazságot." Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke végéig 26-tal nőhet. A meghirdetett versenypályázatra 259-en jelent­keztek” - tájékoztatott Švecová. Nem jobb a helyzet a bírók terén sem. Tíz évvel ezelőtt az LB bírál­nak ideális létszámát 85-re becsül­ték. A gyakorlat alapján most leg­alább további tíz főre lenne szükség. Pénzhiány miatt azonban még a 85- ös létszámot sem tudják feltölteni. „Arról nem beszélve, hogy nem tud­juk idecsábítani a megfelelő tapasz­talattal és szakmai gyakorlattal ren­delkező bírókat a kerületi bírósá­gokról, hiszen sem több fizetést, sem lakást nem tudunk kínálni nekik” - mutatott rá Švecová. Ráadásul Andrej Kiska államfő már jelezte, hogy jövőre négy bírót nyugdíjba küld, így hét bíró hiány­(Képarchívum) zik majd az LB-ről. Az összehason­lítás kedvéért Csehország jövőre 130 millió cseh koronát szán a bíróságok munkakörülményeinek javítására. Nyugati szomszédunknál egy bíró­nak három asszisztense van, míg Szlovákiában egy asszisztens három bíróval dolgozik együtt. A krónikus munkaerőhiány számlájára írható az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság to­vábbra sem képes időben lezárni a folyó ügyeket. 2010-ben 9428 ügyet zártak le, 2814-et átvittek a követ­kező évre. Idén szeptember végéig 14 386 perben hozott döntést az LB, 10 149 esetet még nem zártak le. A cseheké lehet a villamos művek Róma/Pozsony. Az olasz Énei keretmegállapodást kötött a cseh Energetický a Prűmyslovy Holdinggal (EPH) a Szlovák Villamos Művekben (SE) birto­kolt részvénycsomagjának az el­adásáról. A Reuters úgy tudja, hogy az eladásról szóló tárgya­lásokat október 16-án kellett volna lezárni, a keretmegállapo­dás aláírása után a két cégnek azonban nagyjából még egy hó­napra lesz szüksége ahhoz, hogy a részletekről is megegyezzen. Az Énei egy ideje már csak az EPH csoporttal folytatott exklu­zív tárgyalásokat a Szlovák Vil­lamos Müvek 66 százalékos többségi tulajdonrészének az el­adásáról. Korábban ugyan a ma­gyar MVM-Mol konzorcium is jelezte érdeklődését, a napokban azonban Világi Oszkár, a Mol- csoportba tartozó Slovnaft ve­zérigazgatója is elismerte, hogy feladták a harcot. Az Enel most sem kommen­tálta a Reuters értesüléseit. Francesco Starace, az Énei ve­zérigazgatója eddig csak azt val­lotta be, hogy a 66 százalékos részvénycsomag értékesítésére két fázisban kerülhet sor: az idei év végéig a részvényeknek csak a 30-33 százalékától válnának meg, a fennmaradó részvény- csomagot pedig a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának átadását követően adnák el. így az sem zárható ki, hogy az elő­vételijoggal rendelkező állam is növelheti az áramtermelőben birtokolt 34 százalékos tulaj­donrészét. „Ha erre lehetősé­günk lesz, megpróbáljuk vala­milyen módon növelni a befo­lyásunkat” -jelentette be e héten Robert Fico kormányfő. (SITÁ, vív) Fizethet az állam a Penta egyik cégének RÖVIDEN Tomanová ombudsman lehet Pozsony. Gyermekbiztosnak jelölte a Smer a volt szociális ügyi minisztert, Viera Tomano- vát. A párt frakcióvezetője, Jana Laššáková szerint megvan a képzettsége a tisztség betöltésé­re. A KDH Jozef Mikloško egyetemi professzort jelölte, az SaS pedig a párt egykori parla­menti képviselőjét, Jana Blaho- vát, aki jelenleg szociális ta­nácsadó. A Híd jelöltje a posztra Ondrej Gallo, a kormány gyermek- és ifjúsági bizottságá­nak alelnöke. (TASR) Kaščák ismét főorvos Troncsén. Visszatért a trencséni egyetemi kórház szülészeti osz­tályának élére Peter Kaščák, akit korábban azért menesztettek a főorvosi posztról, mert engedé­lyezte egy videoklip leforgatását a klinika szülőszobájában. A kórház szerint ezzel a lépéssel nagyobb fertőzésveszélynek tette ki a pácienseket. Kaščák szerint személye volt a célpont, az egészségügyi tárca akarta félreállítani. Mivel egyedül Kaščák jelentkezett a leváltását követően a posztjára kiírt pá­lyázatra, meg is nyerte azt, s visszakerül a helyére. (SITA) Kiskában bízik a nép Pozsony. A három közjogi méltóság közül Andrej Kiska ál­lamfőben bízik a leginkább a la­kosság - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. Robert Ficót töb­ben utasítják el, mint ahány an megbíznának benne, Peter Pel- legrinire ez hatványozottan ér­vényes, a házelnökről ráadásul a megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott véleményt formálni - a házelnök csak tavaly nyáron vált igazán ismertté, amikor ok­tatási miniszterré avanzsált. A Focus tavaly decemberben is készített egy hasonló jellegű felmérést, akkor is csak a három legfőbb közjogi méltóságra kér­dezett rá. Akkor Kiska bizalmi indexe még 70,9%-on állt (24,1% utasította el őt), Ficóé pedig csupán 38,8%-on (57,4% tartotta megbízhatatlannak). Pellegrini megítélése egy évvel ezelőtt is szinte teljesen ugyan­olyan volt, mint most. (MSz) Politikusok népszerűsége megbízik benne nem bízik meg benne Andrej Kiska 60,7% 34,6% k------- - ­R obert Fico 46,3% : 50,o% Peter Pellegrini 36,1% 47,3% * Forrás: Focus ügynökség Legalább 28,7 millió euró - ennyit lesz kénytelen kifizetni az állami tulajdonban levő Pozsonyi Távhőszolgáltató Társaság (BAT) a Penta pénzügyi csoportnak. Pozsony. A hosszú évekig húzó­dó perben most hozott végleges döntést a szlovák Legfelsőbb Bíró­ság, amely a Pentának adott igazat. A döntés - amely ellen már nem le­het fellebbezni - a BAT szerint nem veszélyezteti Pozsony hőellátását. Az egész ügy még 1999-re nyúlik vissza, amikor a gáz-gőz kombinált ciklusú erőművet üzemeltető, akkor még szintén állami Paroplynový cy­klus (PPC) és a Nyugat-szlovákiai Villamosipari Vállalat (ZEZ) 15 évre szóló szerződést kötött. A szerződés legvitatottabb pontja, amely végül a perhez vezetett, az úgynevezett take or pay (vedd át vagy fizess) jellege, vagyis az, hogy a vevőt - ez esetben a ZEZ-t - kötelezték egy rögzített éves mennyiség átvételére. így ha a ZEZ ezt nem is vette át a PPC-től, akkor is fizetnie kellett. Egy ideig ezzel nem is volt semmi baj, 2001-ben azonban a ZEZ-ből kivált a Pozsonyi Távhő­szolgáltató, és az említett szerződés is erre a cégre szállt át. A PPC-t ráadá­sul 2004-ben megvette a Penta, amely ugyan 2006-ban új szerződést kötött a Pozsonyi Távhőszolgáltatóval, ám a szállításokat illetően nem sikerült egyezségre jutniuk, a távhőszolgál- tatónak így továbbra is a korábban megegyezett feltételek mellett kellett volna átvennie a hőt a PPC-től, amely a magánosítást követően Paroplyn Holdings Limited néven folytatta te­vékenységét. A Penta emiatt 9 millió euróra perelte a távhőszolgáltatót, ez azonban nem fizetett, az évekig hú­zódó per során így az összeg csak­nem 29 millió euróra duzzadt. A Pen­ta időközben meg is vált a kombinált ciklusú erőműtől, a követeléseit azonban megtartotta, a bíróság által most megítélt összeg így az ő kasszá­jába vándorol. A büntetés az érintett cégek szerint nem befolyásolja majd Pozsony hőellátását. „Biztosíthatjuk az ügyfeleinket, hogy a döntés sem­milyen módon nem befolyásolja a szállításainkat” - nyilatkozta Jarmila Galandáková, a BAT szóvivője, aki szerint már találkoztak a vagyonalap és a gazdasági tárca képviselőivel is, hogy megtárgyalják az ezzel kapcso­latos részleteket. A Penta is hajlik az egyezségre. „Ahogy a múltban, így most is nyi­tottak vagyunk a tárgyalásokra, le­hetővé téve, hogy a BAT részletek­ben fizesse vissza a nekünk megítélt összeget, de akár a banki hitel elin­tézésénél is besegíthetünk. Minden­képp olyan megoldást szorgalma­zunk, amely nem veszélyezteti a BAT működését” - nyilatkozta Gabriel Tóth, a Penta szóvivője. (vIv.tasr) Honlap az állami támogatásról Pozsony. A családi házak hő- szigetelésére folyósított állami támogatás iránt érdeklődőket a kormány mostantól egy erre a célra létrehozott honlapon ke­resztül tájékoztatja. A www.za- tepluj.sk honlapon a támogatás­sal kapcsolatos teendőket fog­lalták össze, de itt találhatják majd meg annak a több mint 640 társaságnak a listáját is, amelyek megszerezték a hőszigetelés el­végzéséhez szükséges enge­délyt. A program azonban csak jövőre kezdődik, vagyis a kér­vényeket is csak 2016 első ne­gyedévétől kezdve lehet majd benyújtani. František Palkó közlekedési és építésügyi ál­lamtitkár szerint a honlap koráb­bi beindításával azt szeretnék el­érni, hogy az érdeklődők már most hozzájuthassanak a szük­séges információkhoz. Az állami támogatást csak olyan szlovákiai családi házakra igényelhetik majd, amelyeket legalább 10 éve adtak át. Ráadá­sul csak olyan földszintes há­zakra adnak támogatást, ame­lyek alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, a többszintes házak lakóterülete pedig legfeljebb 250 négyzet- méter lehet. Az állam a hőszi­getelés árának maximum 30 százalékát állja, legfeljebb azonban 6 ezer eurót, a felhasz­nált szigetelőanyagok fajtájától függően. (vív)

Next

/
Thumbnails
Contents