Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-23 / 245. szám, péntek
ÉVFORDULÓ 141 2015. október 23. | www.ujszo.com A megtorlás fehér foltjai Az 1956 utáni megtorlásokról, büntetőperekről a mai napig nincs átfogó nyilvántartás Rendhagyó történelemóra a síroknál RÖVIDEN Ötvenhat és a migránsok A magyar nemzet mindig felismerte a veszélyeket, azokat jelezte Európa felé, és mindeközben elhárításuk érdekében cselekedett is; ez 1956-ban is beigazolódott - hangoztatta a honvédelmi miniszter Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 56-os emlékműnél tartott megemlékezésen. Simicskó István kijelentette: minden kornak, korszaknak megvannak a maga kihívásai, veszélyei. Ma, ha nem is tankokkal, de „leplezett veszély” fenyegeti nemzeti kincseinket, kultúránkat, s országaink határait. Felidézte, hogy 1956-ban számos bíztatás, ígéret hangzott el külföldi segítségnyújtásról, de az nem érkezett meg. A miniszter szerint most is érezhetnénk egyfajta magányosságot, de most a veszélyek elhárításához konkrét támogatást, segítséget is kap Magyarország. Boross Péter volt miniszterelnök arról beszélt, „ránk mindig leselkednek veszélyek, s most is - mint mindig - rosszallják, amit teszünk”. (MTI) Forradalmi wellness Megtelnek az államünnepen és a hétvégén a magyarországi wellness-szállók, egy átlagos őszi hétvégéhez képest több mint 2,5-szer több a szobafoglalások száma, és már nehéz szállást találni. A legkeresettebb úti célok között a fürdővárosok, valamint a wellness-szolgál- tatásokat is nyújtó szállodák vannak. A most következő hosszú hétvégén átlagosan 41 414 forintot költenek a magyarok szállásra, ami megközelíti az átlagos nyári foglalást. A legnépszerűbbek közé tartozik Eger, Hajdúszoboszló, Hévíz, Budapest, Gyula, Sopron, Miskolctapolca, Siófok, Zala- karos és Sárvár. (MTI) MTI-HÁTTÉR Az 1956-ot követő megtorlások mai kutatásának célja tisztelegni az áldozatok előtt és hozzájárulni a múlttal való szembenézéshez - hangzott el az Emlékezés és emlékeztetés című budapesti konferencián. Az áldozatok mellett nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik állásukat kockáztatva is kiálltak a szabadság mellett. Ilyenek voltak azok a bírák és ügyészek, akik inkább lemondtak hivatalukról, minthogy részt vegyenek a koncepciós perekben. A megtorlás arcai A büntetőperekről a mai napig nincs átfogó nyilvántartás, az áldozatok adatai részben kerültek nyilvánosságra, ezért indul kutatási program a megtorlás fehér foltjainak feltárására. Az 1956 arcai című rész bemutatja az áldozatokat és azt, mennyire különböző életutak, politikai meggyőződések jelentek meg a forradalomban. A megtorlás arcai projekt azokra fókuszál, akik ebben vállaltak szerepet, illetve azokra, akiknek volt bátorságuk, hogy nemet mondjanak a hatalomnak, ugyanis csak komoly tisztogatások után találta meg a pártRendhagyé történelemórán emlékeztek az 1956-os szabadságharcra a Rákoskeresztúri Újköztemetőben. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke a temető 298-as, 300- as és 301-es parcellájánál tartott kötetlen történelemórán az emlékhelyekről, a parcellák történetéről, az abban eltemetettekről beszélt a tanulóknak. „A három parcella közül a 301-es a vezetés azokat az ügyészeket és bírákat, akik hajlandóak voltak a megtorlásokban részt venni. A kutatások harmadik iránya a korszakot átfogó országos perkataszter elkészítése, ebből többet lehet megtudni például arról, hogy számos köztörvényesnek tűnő ügy, amelyben szó sem esett a forradalomról, miként válhatott mégis a megtorlás eszközévé. Halálos védőbeszéd A kutatások jelenlegi állása szerint több mint 26 ezer embert marasztaltak el 1956 miatt. Ennek feltárása csak széles körű szakmai összefogással valósítható meg. Ugyanis miután a Legfelsőbb Bíróság bírái 1989 nyarán lehetőséget kaptak, hogy saját személyi anyagaikat átnézhessék, az iratanyag igen hiányossá vált. De nem lehet csak általában államvédelmisekről vagy vérbírákról beszélni. A védőügyvédek között is volt olyan, aki, amikor a védencére élet- fogytiglant kért az ügyész, a védőbeszédében arról beszélt, hogy szerinte halált érdemelne. A túlerőben lévő hatalomnak azért volt szüksége a megtorláshoz perekre, hogy a külföld előtt legitimálja eljárását, demonstrálja jogszerűségét. A magyar pártvezetés akkoriban kérte Moszkvát, hogy vetesse le az ENSZ napirendjéről a magyar ügyet, ám a szovjet legismertebb, itt temették el a Budapesten kivégzett embereket.” Mint mondta, a parcella legismertebb, emblematikus síija Nagy Imre miniszterelnök nyughelye, emellett fjedig további 280 védett sír található ott. Börtön, templom, ravatal A 300-as díszparcellában nyugszik mások mellett Maiéter Pál, Losonczy Géza, Gimes Miklós, Szilágyi József, valamint az emigrációban elhunyt, 1990-ben újratemetett Kéthly Anna is. A díszparcella egy mesterségesen létrehozott parcella, itt temették újra azokat, akiknek földi maradványait 1989-ben a 301 -es parcellából exhumálták. A parcella legismertebb része a Jo- vánovics György szobrászművész által tervezett emlékmű, az úgynevezett nyitott sír. Itt egy 1956 milliméter magas fekete gránithasáb áll a gödör közepében, ahonnan úgynevezett bánatút vezet a Nekropolis emlékműhöz, amely egyszerre ábrázol börtönt, templomot és ravatalozót. Áder és Orbán nélkül Sem a köztársasági elnök, sem a kormányfő nem vesz részt az idei 56- os megemlékezéseken. Ader János Bajorországra utazott, ahol találkozik Horst Seehofer miniszterelnökkel, felkeresi a Max Planck Kvantumoptikai Intézetet, a Maximilians Egyetem finnugor tanszékének oktatóit és diákjait, a Műszaki Egyetemet és a BMW központját. Orbán Viktor Madridban a Néppárt ülésén vesz részt, majd Brüsszelbe megy rendkívüli uniós csúcsra. (MTI) T-34-es harckocsit visznek a Magyar Rádió udvarára, az 1956-os forradalom évfordulójára rendezett kiállításhoz. (MTi-feivétei) elvtársak csak annyit mondtak: ez a magyarok problémája? Az egyes ügyekben sok múlt azon, hogy éppen ki, milyen ember járt el. Részben ezért történhetett, hogy hasonló ügyekben az egyik bíróságon halálra ítélték a vádlottat, másutt csupán néhány év börtönt kapott. Alkotmányos hasfájás Az 1950-es évek elején Magyar- országon is meghonosított sztálini büntetőpolitikára jellemző módon az őrszobákban a következő felirat díszelgett: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Különösen az ÁVH börtöneiben uralkodtak katasztrofális állapotok. 1957 februárjában az egyik akkori pártvezető, Marosán György bírálta a vádhatóságot, mert voltak, akik felléptek a törvényesség érdekében. „Egy ellenforradalom kellős közepén alkotmányos hasfájások ne jöjjenek elő! Legyen vége az udvariaskodásnak! Ilyen ügyészek ne legyenek!” - dörögte az ügyészeknek Marosán. Többet olcsób Most rendelje meg egy évre az Új Szót! a megrendelőt megajándékozzuk! Ez a lap jár Önnek! UJ SZÓ Kulcskészlet 54 eszközös, egyoldali fogantyúval ellátott táskában • kulcsuk CR-V minőségben • diagonális és hosszabbító hajtószár • csőfogó, imbuszkulcs, csavarhúzó > 'CD C 'CD 4-» (D rxi s E N i/l Í. C ra o 2 l!• ! í! li a 4? lg 3 ° I ä '1 »e| s <:s-s j Xi TJ Loj £ o ; g íl a| 1 E sS i 1 3? b i .2 • 2 *3 1 -2 *q r P *8 -a « : s £ £ r 'O c oj 1 Ö iI xo aj (E S 1 Jjä P -w : i! £ : f 2 I I -g’S j ! O :0 tj í c p 5 : Jj =o & ! s < p
