Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-23 / 245. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. október 23. ISKOLA UTCA 111 Kit rejt Jadviga párnája? Závada Pál műhelytitkairól is mesélt a pozsonyi egyetemistáknak (Fotó mnyit) Ismét világot láttak a galántai gimisek MELLÁR DÁVID A pozsonyi Comenius Egyetem magyartanszékének hallgatói a közelmúltban zajlott pozsonyi nemzetközi irodalmi fesztiválnak köszönhetően bekukkanthattak Jadviga híres párnája alá, mivel Závada Pál mind az egyetem, mind a fesztivál meghívását szívesen fogadta. Valaki a színházat, más a filmet, de talán a legtöbben egy könyv háttérmunkájának részleteit találták a legérdekesebbnek. Mármint a rendhagyó irodalomórán, nem a párna alatt. Ott talán inkább csak valamilyen homályos intimitással fertőzött alkotónyomokra bukkannánk, de ezt Polgár Anikó segítségével, aki a találkozón Závada Pál beszélgetőpartnere volt, sokkal egyszerűbben és korrektebb úton megtudhattuk magától az írótól. Hány lefejthető „huzat” van egy írói életpályán? Vagy talán ami még fontosabb, mennyire lehet lecsupaszítani az olvasót és minél közelebb jutni hozzá azzal, hogy minél jobban felöltöztetünk egy művet, eltérünk a hagyományos viselettől, a nézőpontváltogatások, a megszólalás és a hang sokszínűségével? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők. Az írói indulás nehézségeiről Závada elmondta, szerencséjére ő tényirodalommal, szociográfusként kezdte pályafutását. Legfőbb ihletését és kíváncsiságát egy 50-es évekbeli családi levelezés felfedezésének köszönheti. Irodalmi áttörésének a Holmi folyóiratot tekinti, ahova szintén non-fiction íróként hívták a 80-as évek végén. Az átkos korszak leál- dozása viszont a történések hirtelen felgyorsulásával és az igazság sürgős és türelmetlen előrángatásának köszönhetően a televízió vette át a minőségi szociográfia helyét. De Závada valahogy mégis ott ragadt a Holminál, és a lap tavalyi megszűnéséig a szépprózai rovatot szerkesztette. „Nehéz volt megtanulni egy másik nyelvet” - vallotta be az író. De azt is hozzátette, ebben a szerkesztői munkák sokat segítettek neki. Pályájával kapcsolatban meghatározónak találta kortársai stíluskeresését, a stílus formabontását, valamint a hagyományos történetmesélés felülírását. Nagy hatással voltak rá Parti Nagy Lajos és Darvasi László nézőpont-váltogatásai. Závada elmondta, hogy számára egy prózai mű mindig sokkal inkább film, mint színház. Ellentétben a színház egy nézőpontú kötöttségével, a filmbeli vágások, pozíciócserék és az elbeszélő identitásának sokszínűségét tartja fontosnak írásban megvalósítani. Az egyetem hallgatói nemcsak a könyvből, hanem a filmes adaptációból, sőt a drámai változatból is hallhattak, láthattak részleteket az előadás közben. De nemcsak Jadvigáról esett szó a találkozón, hanem a 2014-ben megjelent Természetes fény című kötetről is. A fényképeket és szöveget egyenrangúan megjelenítő kötet mindkét alkotóelemet dramaturgiai pozícióba helyezi. Závada kiemelte a képek és a szöveg közt feszülő viszonyt, a valóság és az igazság megkérdőjelezését. A találkozóról elmondható, az egyetem hallgatói ismét megismerkedhettek a kortárs magyar irodalom egy szimpatikus és mosolygós gyöngyszemével. A Galántai Kodály Zoltán Gimnázium már sok éve szervez tanulmányi kirándulásokat Európa különböző részeire. Ezeken az utakon útitársaink voltak a dunaszerdahe- lyi és a pozsonyi gimnázium diákjai is. Idén a választás a Benelux államokra esett: egy luxemburgi, belgiumi és hollandiai körutazásra. Az ötnapos kirándulás élményeit szinte lehetetlen pár sorba sűríteni, ám mégis megpróbálkozom vele. Szeptember 7-én kezdődött az a hosszú út, amelynek a végén pazar látvány tárult elénk, ámikor a buszból kilépve megláttuk Luxembourg város csodáit. Megpróbálkoztunk a lehetetlennel: megnézni minden látnivalót, a templomokat, palotákat, a természeti csodákat, amelyekhez foghatót még sosem láthattunk. Másnap elindulunk Belgium felé. A harmadik napunkat Brüsszel hangulatos utcáin töltöttük. Hogy milyen érzés ott sétálni? A látottak a mesés és az elképesztő kombinációját alkották. Ezt át kell élni, nehéz lenne csak mesélni róluk. A közös program után mindenki önállóan is felfedezhette a várost. Negyedik nap hangulatos „kisvárosokat” látogattunk meg, Brugge-t és Antverpent, a kikötővárost. Volt már róluk némi elképzelésünk, de amit saját szemünkkel láttunk, minden várakozásunkat felülmúlta. Boldogan tértünk nyugovóra Rotterdamban, és izgatottan várta utunk fénypontját, Amszterdamot. Kora reggel indultunk Hollandia fővárosába. Előtte meglátogattunk egy skanzent - halászházak és malmok hangulatos világát -, ahol belülről is megszemlélhettük a holland malmokat, majd végignézhettük a szimbólummá vált facipők gyártását. A fővárosban először megcsodáltuk Rembrandt alkotásait, megtekintettük az Anna Frankházban kiállított emlékeket, majd igyekeztünk felfedezni Amszterdam zegzugos utcáit és egyéb csodáit. Haj ókázásunkon is sok információval láttak el bennünket, ám igazából az maradt meg bennünk, amit saját magunk tapasztaltunk. Élményekkel telve indultunk hazafelé. Grunza Eleonóra, III.A Rengeteg élményt gyűjtöttek a Benelux államokban (Fotó kzg) A Tandem Vekker Műhelyével a szülő-gyerek kapcsolatot boncolgatták a nagymegyeri középiskolások (Fotó: MSZ) Külön a Vekkerrel Nagymegyeren a Magán Szak- középiskolában osztályunknak, a II. G hotelakadémista és kozme- tika—stylist tanulóinak nagy szerencsében volt részük. Október 8- án ellátogatott hozzánk a Vekker, egy felnőtt színészekből álló csapat, amelynek célja a színházi nevelés. Külön című előadásuk lényege - az én szememben - az volt, hogy rávezessék a tiniket a helyes szülő-gyerek kapcsolatra. Elgondolkodtató volt előadásuk, hiszen . akarva-akaratlanul is belegondoI lünk a szüléinkkel való viszo- t nyunkba. Feltesszük magunknak a * kérdést, hogy mi az, amin változtatnunk kellene. A legérdekesebb része az előadásnak azonban mégis az volt, amikor saját ötleteinket, képzelőerőnket is belevihettük a történetbe, és még el is játszhattuk a színészek segítségével. így egyszerre válhattunk forgatókönyvíróvá és színésszé. Becsületkasszájuk igen szerény és okos megoldás, így azokat sem hozzák zavarba, akiknek nem annyira mély a zsebük... Személy szerint nekem nagyon tetszett a foglalkozás, bízom benne, hogy hamarosan újra ellátogatnak hozzánk a csapattagok. Annyi biztos, hogy én és az osztályom többi tagja is izgatottan fogjuk várni legközelebbi előadásukat. Lőrincz Bianka II. G osztályos tanuló Comenius-program: megismerték egymást a gútaiak és az elzásziak BORKAROLAND Közös könyv megjelentetésével zárult a két éve tartó Comenius-csereprogram a gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont és a franciaországi Cernay város René Cassin Collége együttműködése. Az érdekes, kétnyelvű projekt keretében látott napvilágot a Kindheit damals und heute, hier und dort (Gyermekkor akkor és most, itt és ott) című könyv, amely a gyerekek életét hasonlította össze a jelenben és a múltban egy nyugat-európai és egy közép-európai ország példáján keresztül. A diákok különböző szempontok alapján mutatták be a gyermekkort: francia, német és magyar gyereksorsokat hasonlítottak össze, közben megismerték a gyerekek életmódját, hétköznapjaikat a közeli és a távoli múltban, bemutatták a gyermekélet legfontosabb történéseit, sorsfordító eseményeit, s választ kerestek arra, hogyan befolyásolták a gyerekek életét a történelem viharos fordulatai a partnerországokban. A könyv utolsó fejezetei képekkel illusztrálva mutatják be a tanulók nagyszüleinek gyermekkorát. „A diákok bemutatták a mai szlovákiai és a franciaországi gyerekek hétköznapjait, ünnepnapjait, szabadidős foglalkozásait, hobbijait, érdeklődési körét, családi és iskolai életét. A munka során a diákok és a tanárok aktívan használták a német és az angol nyelvet, a magyarok franciául, a franciák magyarul tanultak, S a kutatómunkából is kivették a részüket. Ez egyrészt a tanulók német nyelvi ismereteit mélyítette el szóban és írásban, másrészt arra ösztönözte őket, hogy megismerjék a partnerország nyelvét, összehasonlítsák a kisebbségi nyelvek helyzetét, azaz az elzászit Franciaországban, a magyar nyelvet Szlovákiában” - fogalmaA diákok bemutatták a mai szlovákiai napjait zott Galo Lukács Tímea, a projekt koordinátora. A csereprogram elsődleges célja a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség támogatása volt, továbbá a toleráns és a világra nyitott európai polgárokká való nevelés. Ez a küldetés elsősorban a szakköri tevékenységben valósult meg, de a projekttevékenységek beépültek mindkét iskola tantervébe is. A nemzetközi projekt során 11 gútai diák három kísérő tanárral tíz napot töltött az elzászi Cemay-ban 2014 májusában, 2015-ben pedig a francia diákok és tanárok vendégeskedtek Gútán. és a franciaországi gyerekek hétköz(A szerző felvétele)
