Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-22 / 244. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. október 22. HASZNOSTANÁCS 9 Nem ritka, hogy a csődbe ment vállalat hónapokig nem fizeti ki alkalmazottai bérét (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Az elbocsátás szabályai ÖSSZEFOGLALÓ A kommunizmus alatt a legtöbb ember egész életében egy munkaadónál dolgozott. Napjainkban alig találunk olyat, akinek legalább egyszer nem szűnt meg a munkahelye, vagy legalább nem állt fenn ennek a veszélye, összeállításunkban a munkaviszony megszűnésével foglalkozunk. Az alkalmazott bármikor és bármilyen okból, a konkrét ok feltüntetése nélkül is felmondhat, a munkaadó azonban csak a törvény által meghatározott esetekben bocsáthatja el alkalmazottját. Szándékát előre közölnie kell az alkalmazottakkal, illetve az alkalmazottak képviselőivel, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen. Megfelelő indok, ha a vállalat megszünteti vagy más városba helyezi a munkahelyet, a céget átszervezik, fölösleges munkaerőről van szó, az alkalmazott egészségi állapota miatt képtelen elvégezni addigi munkáját, az alkalmazott saját hibájából nem képes teljesíteni kötelezettségeit, rosszul végzi munkáját, fegyelmi vétséget követett el. Ha a munkaadó nem fizet Munkahelyek megszüntetése és átszervezés esetén sem lehet csak úgy elküldeni az alkalmazottat, a cégnek ilyenkor is be kellene tartania bizonyos törvényes feltételeket, például - ha van rá lehetőség - másik beosztást kell felkínálnia, vég- kielégítést kell fizetnie stb. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) szerint az emberek nem tudatosítják, hogy a munkaadót be lehet perelni. Előfordul, hogy az elbocsátott nemcsak végkielégítést nem kap, hanem az utolsó néhány havi fizetését sem fizetik ki. „Az alkalmazottak általában nem tudják, hogyan hajtsák be az őket megillető bérüket a munkaadótól. Nem feltétlenül csak egyhavi késésről lehet szó, lehet az korábbi bérpótlék, útiköltség térítése, táppénz. A munkaadót ajánlott levélben kell figyelmeztetni a késésre. Ha erre nem reagál, ismét ajánlott levélben kell tájékoztatni, hogy bepereljük őt. Amennyiben erre sem érkezik válasz, akkor a munkaadót fel kell jelenteni a jogos bér és vég- kielégítés visszatartása címén. Ezzel egy időben az adós lakhelye vagy székhelye szerint illetékes járásbíróságon javaslatot kell tenni fizetési meghagyás kibocsátására” - magyarázta Slavéna Vorobelová, a NIP szóvivője. Bizonyítókok Mivel a munkavállaló kezdeményezi az elmaradt munkabér kifizetését, neki kell bizonyítania, hogy a munkáltató nem fizetett. Ha a bért számlára fizették, akkor az igazolásként megfelelnek a bankszámlakivonatok. Készpénzben történő fizetés esetén tanúkkal kell igazolni az elmaradást. Bizonyítékként felhasználhatóak még a munkaadónak postázott felszólítások is. A fizetési meghagyás kibocsátására tett javaslatot formanyomtatványon kell benyújtani, ez megtalálható a www.justi- ce.gov.sk honlapon. A bírósági eljárás megkezdésének feltétele a bírósági illeték kifizetése. Az illeték a vitatott összeg 6%-a, legkevesebb 16,50 euró, maximum 16 596,50 euró. Ha a beadvány megfelel a törvényes feltételeknek, a bíróság 10 napon belül kiadja a fizetési meghagyást. „Az alkalmazottak a NIP-nél is panaszt tehernek, csakhogy a munka? TÉMA: a munkaviszony megszűnése ügyi felügyelőségnek nem áll jogában behajtani a tartozást. A NIP elrendelheti a megállapított törvénysértésék megszüntetését, esetleg pénzbírságot szabhat ki. A bér visz- szatartása, illetve az egyéb jogos igények nem teljesítése nyomós ok lehet arra, hogy az alkalmazott azonnali hatállyal, legkésőbb 1 hónapon belül megszüntesse a munkaviszonyt, s ilyen esetben kéthavi átlagfizetésének megfelelő végkielégítést is követelhet” - tette hozzá Vorobelová. Bármilyen okból szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadónak mindig írásban igazolnia kell a munkaviszony megszűnését, a cégnél töltött időt és a havi fizetést - ezekre az igazolásokra szükség lehet a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj kérvényezésekor is. Teljes csőd Ha egy cég csődbe megy, már korábban sem fizette be alkalmazottai után a járulékokat, sőt a bérek kifizetését is leállították, a munkáltató nem hajlandó együttműködni, az alkalmazottak szorult helyzetbe kerülhetnek. Fizetést nem kapnak, a munka- viszonyukat hivatalosan írásban senki nem szüntette meg, ezért a munkaügyi hivatalban is nehézségeik lehetnek, és mivel a munkaadó de facto elérhetetlen, a szükséges papírokat nem tudják kitől beszerezni. Ilyen esetben érdemes minél hamarább felvenni a kapcsolatot a munkaügyi felügyelőséggel, s az ügyet a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell vinni. Amint hivatalosan is elindul a csődeljárás, az alkalmazottak a Szociális Biztosítóban igényelhetnek garanciabiztosítási segélyt a ki nem fizetett bérekért. Ha a munkáltató nem működik együtt, azaz nem bocsátja egykori alkalmazottai rendelkezésére a segélyhez szükséges dokumentumokat, a biztosító megelőlegezheti az összeget a rászorulóknak. (sza) Felmondási védelem Védelmi időnek számít az az időszak, amikor a munkaviszonyt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással - akkor sem, ha a tervezett elbocsátásnak legitim okai vannak. A munkavállaló a következő esetekben áll ún. felmondási védelem alatt: 1. betegszabadságon van, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt vált munkaképtelenné - kivéve, ha ezt az állapotot szándékosan vagy önhibájából idézte elő, pl. alkohol vagy más kábítószer hatása alatt 2. behívóparancsot kapott tartalékos katonai szolgálat vagy rendkívüli polgári szolgálat teljesítésére 3. az alkalmazott terhes, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon van, illetve olyan egyedülálló szülőről van szó, aki 3 évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik 4. addig, amíg az alkalmazottat közéleti funkció betöltése céljából felmentették a munkavégzés alól 5. az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott orvosi lelet alapján ideiglenesen nem képes éjjeli munkára. Védelmi időszakban az alkalmazottat nem lehet elbocsátani, de előfordulhat, hogy a felmondást már kézbesítették, és a munkavállaló csak ezután került felmondási védelem alá. Ilyen esetben a munkaviszony nem a felmondási idővel ér véget, hanem amikor véget ér a felmondási védelem - kivéve, ha az alkalmazott kéri a munkaviszony korábbi megszüntetését. (sza) A munkaviszony megszűnése Felmondási idő Ha a munkaszerződés, a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a hatályos törvény értelmében a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkalmazott esetében, aki 1-5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával kezdődik. A felmondási idő a munkaviszony részének számít, ebből kifolyólag a munkaviszony tartalmára, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a felmondási idő megkezdődése nincs kihatással. Vagyis a felmondási idő alatt is ugyanazon bérfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, mint egyébként, és ez pl. az ebédjegyekre is kiteljed. Végkielégítés Ha valakit elbocsátanak, a munkaadó köteles egyszeri, rendkívüli anyagi támogatást - ún. végkielégítést vagy bánatpénzt - adni. Ennek célja, hogy az elbocsátott alkalmazottnak és családjának a munkakereséssel járó átmeneti időszakban is biztos megélhetése legyen. A munkatörvénykönyv szerint a végkielégítés (odstupné) legalább az alkalmazott egyhavi bérének megfelelő összeg, ha viszont az alkalmazott legalább 20 évig dolgozott a cégnél, legalább 4 havi átlagfizetésének megfelelő bánatpénzre jogosult. A kollektív szerződésben, a cég belső szabályaiban vagy a munkaszerződésben ennél nagyobb végkielégítés is meghatározható. Ha az alkalmazott adja be a felmondását, a munkaadó nem köteles fizetni semmit. A munkáltató indokolt esetben - súlyos fegyelmi vétség esetén - azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül is elküldheti alkalmazottait, és a próbaidőben lévő személyektől is könnyen megszabadulhatnak, nekik sem kell bánatpénzt adni. A szlovákiai jogrend megkülönbözteti a bánatpénznek egy speciális típusát: a nyugdíjba vonulók egyszeri végkielégítését (odchodné). Ez egyhavi átlagfizetésnek megfelelő összeg, amelyet a munkaviszony megszűnésekor annak fizetnek ki, aki elérte a nyugdíjkorhatárt és kérte az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Egészségkárosodottak elbocsátása Egészségkárosodott alkalmazottakat csak a munkaügyi hivatal előzetes beleegyezésével lehet elbocsátani, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen. A hivatal engedélye csak akkor nem szükséges, ha az egészségkárosodott személy elérte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba vonul; ha a cég megszűnik; változik a cég székhelye, és az alkalmazott nem egyezik bele a munkavégzés helyének a megváltoztatásába; olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, mely egyébként is legitim ok lehet az azonnali hatállyal történő elbocsátásra, s erre a munkaadó az elmúlt fél évben figyelmeztette. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: HOSPICE EK • Ml AZ A HOSPICE ■ Ml A KÜLÖNBSÉG AZ OTTHONI ÁPOLÁS ÉS A HOSPICE KÖZÖTT? ■ MILYEN ELLÁTÁST NYÚJTANAK
