Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-22 / 244. szám, csütörtök

2 I KÖZÉLET 2015. október 22. | www.ujszo.com Juraj Draxler miniszter marad IBOS EMESE RÖVIDEN Első döntések a minimálnyugdíjról Pozsony. A Szociális Biztosító már megkezdte a minimálnyug­díjról szóló döntések postázását. A tervek szerint október 26-ig postázzák az értesítést azoknak a nyugdíjasoknak, akik esetében automatikusan döntést tudtak hozni, így október végéig ők megtudhatják, kiegészíti-e a biz­tosító a nyugdíjukat a törvényben meghatározott minimális szintre. A bonyolultabb eseteket, ame­lyekben a minimálnyugdíjról nem lehetett automatikus döntést hozni, a biztosító egyénileg bí­rálja el, és a döntés után tájékoz­tatja a nyugdíjast. A minimál- nyugdíjat az intézmény vissza­menőleg, július 1-jétől folyósítja, várhatóan a következő havi kifi­zetési napon. (ipß Szlovéniának is segítünk Pozsony. Szlovákia kész segíte­ni Szlovéniának a horvát-szlo- vén határszakasz védelmében - közölte Robert Kaliňák belügy­miniszter. Szlovénia a héten kért rendőri és anyagi segítséget az Európai Uniótól az egyre több, Horvátországból érkező mene­kült miatt. A konkrét segítségről a következő napokban születik döntés. (SITA) Pozsony. Az ellenzik tizenket­tedik alkalommal próbálta meg tegnap leváltani Robert Fico második kormányának valamelyik miniszterót, ezúttal az oktatási miniszter volt soron. Juraj Draxler mellett a kormányfő és a sme- res képviselők annak ellenére kiálltak, hogy az ellenzék sze­rint nyakig benne van egy kö­zel félmillió eurós csalásban. Paška végleg távozhat a politikából Juraj Draxler (Smer) oktatási mi­niszter 11 hónappal ezelőtt vette át a tárca vezetését Peter Pellegrinitől (Smer). Alig egy éves tevékenysége alatt három főiskolától vette el az akkreditációt, és további öt felsőok­tatási intézményt fenyeget az akkre- ditáció megvonása. É mellett két új főiskola megalakulását is megakadá­lyozta. Szeptemberben az iskolákban bevezetett adatgyűjtés váltott ki köz­felháborodást, mert a tárca olyan sze­mélyes információkat követelt a szü­lőktől, melyek az oktatói-nevelői munka szempontjából lényegtele­nek. Ez utóbbit a nyilvánosság és né­hány parlamenti képviselő nyomásá­ra visszavonta a tárcavezető. Az ellenzéki képviselőknél azon­ban a Pedagógiai és Módszertani Központtól (MPC) elcsalt 460 ezer euró verte ki igazán a biztosítékot. Az összeg egy európai uniós pályázat megvalósítását fedezte. A csalók hozzájutottak a beszállító adataihoz, e-mailben közölték a központtal, hogy megváltozott a cég bankszám­laszáma. A változást a központ re­gisztrálta, de a belső előírásokat fi­gyelmen kívül hagyva nem ellen­őrizte, és a pénzt a hamis számlára A háttérben Draxler és Čislák. Hamarosan az egészségügyi minisztert is megpróbálják leváltani. utalta át. Az MPC két nappal később felfedezte a csalást és feljelentést tett. A gazdasági osztály munkatársát Jo­zef K.-t szinte azonnal elbocsátották. Az oktatási minisztérium hetekkel később csak azután rendelt el belső ellenőrzést, miután az SaS parla­menti képviselői rámutattak, hogy az elbocsátott alkalmazott közvetlenül nem tehető felelőssé az átutalásért. „További két alkalmazottat is elbo­csátottak, miközben a projekt veze­tőmenedzsere, az MPC igazgatója, Danka Kapucianová, akinek az uta­sítására átutalták a 460 ezer eurót, érintetlen és továbbra is védi a mi­niszter” - mutatott rá Lucia Nichol­sonová (SaS), aki szerint a pályázat megvalósításával is súlyos gondok vannak. Peter Osuský felszólította Draxlert, hogy vegyék vissza az in­dokolatlanul elbocsátott alkalmazot­tat és váljanak meg a valódi felelős­től, Kapucianovától. Nicholsonová (SaS) szerint az sem véletlen, hogy Draxler egy nappal a leváltása miatt összehívott parlamenti ülés előtt je­lentette be, hogy a tárca a nyáron át­utalt összeget október közepén cso­dával határos módon visszaszerezte. Martin Poliačik (SaS) felszólította Juraj Draxlert, hogy adjon magyará­zatot arra, hogy a közel félmillió euró milyen számlákon pihent eddig. (TASR-fotó) A smeres képviselők mellett ma­ga Robert Fico kormányfő is védel­mébe vette a minisztert. Elképzel­hetetlennek nevezte a tárcavezető menesztését, mert véleménye sze­rint ott és akkor cselekedett, amikor arra szükség volt. Juraj Draxler visszautasította az ellenzéki képvi­selők állításait, és kitart amellett, hogy az elbocsátott alkalmazottak valóban hibáztak. „Rendőrségi vizsgálat folyik az ügyben. Az el­csalt összeg nem csodával határos módon került elő, sikerült leállítani az átutalást, a hatóságokon múlik, mikor kapja vissza az MPC” - kö­zölte a tárcavezető. MÓZES SZABOLCS Várhatóan nem lesz rajta a Smer választási listáján Pavol PaSka. A CT-botrány után lemondott korábbi házelnök a legutóbbi két parlamenti választáson a Smer második számú jelöltje volt. Pozsony. Nem lesz képviselője­lölt Pavol Paška - állította a SITA hírügynökségnek több kormány- párti forrás. Az információt a Smer hivatalosan nem erősítette meg, ám miután Paška tavaly távozott a par­lamentből, várható volt, hogy nem jelölteti magát. Vagy hogy nem fog­ják akarni jelölni. Személyével kapcsolatban legin­kább az a kérdés, hogy saját akaratá­ból távozik, vagy Robert Fico kérte-e meg erre. Paška tavalyi lemondása után ugyanis nyomban megje­lentek olyan spekulációk, hogy az akkori házelnök selyemzsi nórt kapott, s nem önszántából döntött a távozás mellett. Paška továbbra is a Smer alelnöke - a párt nyár eleji kongresszusát ő vezette -, ám elemzők szerint, ha nem kerül be a parlament­be, az gyakorlatilag po­litikai pályájának a vé­gétjelenti. Pedig pár éve többen még úgy vélték, a politikus jelentősebb karriert is befuthat, korábban Robert Kaliňákkal együtt a Smer koronahercegének tartották. Igaz, hogy hét évvel idősebb a kor­mányfőnél, ám rövidebb ideje van a politikában, Fico készülő vissza­vonulásáról pedig évek óta hallani híreket. Paška az ezredforduló után gaz­dag vállalkozóként lépett be a poli­tikába (az egészségügyben üzletelt), 2002-ben a Smer listáján a 6. helyet kapta. 2006-ban már a harmadikat, a legutóbbi két választáson pedig a másodikat - igaz, a preferenciavok- sokban Robert Kaliňák mindig megelőzte, ám a harmadik legtöbb karika az övé volt (legutóbb 273 540, minden negyedik Smer-választó őt karikázta). Paška fokozatos eltávolodása a nagypolitikától alapvető változáso­kat hozhat a Smeren belül. Őt tartják ugyanis a párt keleti szárnya veze­tőjének, az egészségügyben a Smer kormányzása alatt meghatározó be­folyása volt - a minisztérium és az állami egészségbiztosító (VšZP) ve­zető funkcióiban hozzá kapcsolható kassai vállalkozók és orvosok voltak és vannak. Háttér-információk alap­ján ugyanakkor a párton belül visszaszorulóban volt a keleti szárny, Fico pedig a konfliktusos Paška he­lyett állítólag a sokkal pozitívabb PR- ral bíró Richard Raši kassai főpol­gármestert, parlamenti képvise­lőt (korábbi egészségügyi minisztert) preferálja. A Smer tájékoztatá­sa szerint a párt vá­lasztási listájáról a kongresszus küldőt-» tei döntenek, várha­tóan csak novem­ber végén vagy december elején derül ki. Paška kiesésével szinte biztos, hogy Kaliňák kapja a máso­dik helyet. Idén 116 ezren váltanak biztosítót Pozsony. Több mint 116 ezer átjelentkezési kérvény érkezett az egészségbiztosítókba, tájé­koztatott az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal (UDZS). Mindhárom egészségbiztosító arra számít, hogy többen léptek be hozzá, mint ahányan elhagy­ták, ezek az adatok azonban csak később lesznek nyilvánosak. A tavalyinál több mint 23 ezerrel többen váltanak idén egészségbiztosítót, derül ki az UDZS adataiból. Azt még ma­guk a biztosítók sem tudják, hogy pozitív vagy negatív szal­dóval zárják-e a szeptember vé­gén zárult átjelentkezési idő­szakot, csak azt tudják, hogy hozzájuk hány új kérvény érke­zett. December végéig még a régi biztosító ügyfele marad az is, aki szeptember végéig leadta kérvényét az új biztosítóban. Az új biztosítója november végéig erősíti meg az átlépést, amikor már az UDZS is jóváhagyta a kérvényét. A régi egészségbiz­tosítási kártyát január 8-ig kell leadni a régi biztosítóban, a biz­tosítóváltásról a biztosítottnak tájékoztatnia kell a munkaadó­ját és az orvosát is. (ipj, TASR) Januártól két új város Pozsony. 140-re bővül jövő januártól a szlovákiai városok száma, a kormány tegnap a bel­ügyminisztérium javaslatára városi rangra emelte Bőst és Nagyturányt (Turany). 15 éve egyetlen települést sem nyilvá­nítottak várossá. A települések 2016. január 1- jétől, a parlament formális dön­tése után hivatalosan is használ­hatják a városi rangot. Fenes Iván, Bős polgármestere öröm­mel fogadta a hírt. Lapunknak elmondta, több mint húsz éve dolgoznak azért, hogy várossá nyilvánítsák a csallóközi telepü­lést. „Minden nap az jutott eszembe, hogy ezért érdemes bejönni a hivatalba. Reméltem, hogy egyszer elérjük” - nyilat­kozta lapunknak Fenes. A falu lakosai közül viszont többen el­lenzik a várossá nyilvánítást. „Bennünket senki nem kérdezett meg, hogy szeretnénk-e” - pa­naszkodott egy bősi lakos. Robert Kaliňák belügyminisz­ter a kabinet tegnapi ülése után el­ismerte, hogy a városi rang meg­szerzéséből semmilyen reális előnye nem származik a telepü­lésnek. „Csak egy státusról van szó, ezért örömmel jóváhagytuk a kérvényt” - mondta a miniszter. Szerinte Bős teljesítette a várossá nyilvánítás egyik alapfeltételét, mégpedig azt, hogy több mint öt­ezer lakosa legyen; 2014 végén 5397 polgárt tartottak számon a községben. Bős az elmúlt hóna­pokban a menekültválsággal kapcsolatban került ismét előtér­be. A belügyminisztérium a köz­ség területén levő menekülttá­borba helyezett el több mint 500, Ausztriából ideiglenesen átvál­lalt szíriai menekültet. A község ez ellen korábban tiltakozott, a városi rangot nem sokkal azután hagyták jóvá, hogy megnyugod­tak a kedélyek. (dem, béva)

Next

/
Thumbnails
Contents